Jó okkal szeretnek kifutni a folyamatok. Az a természetük, hogy a kezdetektől a végig szépen rajzolt ív mentén valósítsák meg magukat. Ébredést erősödés, majd felépülő tetőzés követ, végül az elcsendesedő hullámok szűrik le a tanulságot, hogy végül elköszönj adott minőségtől. Ám, mivel állapotról beszélünk, újra és újra, nap nap után megéled a ciklusokat. Csak nézz ki az ablakon: maga a Természet is éppen így működik. Ezért is mondhatjuk rá, hogy természetes. Ami pedig ellenkezik ezzel – nos, az mind természetellenes. Ide tartozik az is, ha nem valósítod meg benned megszülető álmaidat.
Az álmok megélésének vágya emeli az embert magasabb szintre. A létfenntartás, táplálkozás, szaporodás alapösztönein túl átitatja a humánumot a magasabb minőségek utáni vágyódás. A jól ismert biofizikai jellemzőkön túl ez sorolja az állatvilág fölé az emberiséget. Ha pedig közelebbről is megnézzük, az álmok útján járás mindig világos fordulópontot, áttörési lehetőséget mutat. Itt dől el: életképes-e egy-egy epekedésed, vagy mehet a kukába?
Álomteremtés. Ezzel az egy szóval jellemezhető leginkább a csütörtök égi energetikája. Többnapos égi kapcsolódás csúcspontja esik július 27-re: a Nap és az Uránusz quintil fényszögének tetőzését éljük ekkor. Ez a 72 fokos pozíció a mágikus, varázslatos energiák stimulálásáról szól. Kevéssé érdemes ok-okozati összefüggések láncolatára vadásznod, sokkal inkább való vágyni, megálmodni és megteremteni. Mégpedig kozmikus hátszéllel.
Testesülő valóság. Az Uránusz a Bika fényábrájának testét alkotó csillagoknál jár. Az ő reformer, a régi sablonokat bátran félretoló, friss, olykor meghökkentő módon kreáló erőtere ösztönzi, hogy a háromdimenziós világban is megéld, létrehozd mindazt, ami megfogant benned. Apropó, foganás:
Központi csillagunk, a Nap a Rák csillagzatában jár. Az uránuszi quintilből éppen a Méhkas/Jászol részéhez érkezik el. Ez a magas égi termékenység egyik legszebb, egyúttal legszentebb helye. A különleges égi kapcsolódás mutat rá: ami belül megszületik és áldás van rajta, az valóssággá érik.
Nem való, hogy colstokot vagy mérőszalagot fogj egy-egy álmod mellé és csak a kicsiket engedd meg magadnak. Azaz puffanjon a régi közhely: merj nagyot álmodni. Ebben a fázisban beláthatatlan következményekkel jár, ha korlátokat ültetsz magadba. A kiforrás szakaszában mutatkozik meg, mennyit és hogyan tudsz áthozni, ám a megalkuvás és a leértékelés mindent blokkol.
A Méhkasban járó Napról nemsokára külön cikket olvashatsz. Itt és most jó tudnod, hogy az a pont is közeleg. Ha szeretnéd, sződd álmaidba, legalább annyira, hogy kiterjesztő és megengedő módon ápolod vágyaidat, nyitva hagyva a megteremtésük lehetőségnek kapuját.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a bejegyzés,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
