A régmúlt emberei jóval többet tudtak a Nagy Egészről, mint mi. Ennek legfőbb oka a hozzáállásban keresendő. Ők nem külső, semleges szemlélőként próbáltak egy érdekes, de nem túl húsba vágó tudományos tételt cincálni. Csak manapság elemezgetünk. Régen élő, eleven volt minden. Ég és föld, ember és természet, és ami azt illeti: Isten és ember.
Nem kóborolunk a filozófia ingoványos talajára. Egyszerűen csak megnézzük, mit érdemes átörökíteni pár ezer évvel korábbról. Az ötletet a Nebrai Korong adta. Ez a nagyszerű, kiadós pizza méretű lelet esszenciális bölcsességet hordoz magában. Nála jóval nagyobbra nőtt a Stonehenge. Ma csak kettejüket nézzük meg egy egészen különleges fürkésztávcsővel.
Mindkét alkotás esetében lefullad a képzett tudóscsapatok megfejtési viszketegsége. Önérzetük soha nem engedi meg, hogy ezt bevallják, ezért születnek idióta különös elméletek. Értékük a fáról lemászó, emberré mutálódó majom képzetével egyenértékű – szubjektív ítélkezésem alapján, ezt hozzá kell tenni, hogy fair maradjak.
Amikor elkészítették a korongot vagy a kőkört, semmit nem bíztak a véletlenre. Minden apró vonás, milliméternyi pozícióváltoztatás tudatos döntés eredménye. Fölösleges mai aggyal megfejteni próbálkozni a megfejtéssel. Nem fog menni. Az ok-okozati, racionális láncolaton át való felgöngyölítés eleve kudarcra ítéltetett.
Agy helyett szívvel. Így igen! Ez menni fog. Mindkét műtárgy igazi remek. Indulj ki abból, hogy a 3-4-5 ezer évvel ezelőtt ember világos tudatában volt kozmikus lény mivoltának. Ez az alap-paradigma, az origó. Ide tűzzük a körző hegyét, ebből forgatjuk meg a vizsgálatot (és ami azt illeti, a világot is). A differencia érzékeltetését most szeretném Szerb Antalra bízni. Mivel nem áll módjában tiltakozni és jóval mívesebben fogott a tolla nálam, álljon itt a Pendragon-legenda ide vágó része:
„Nem tudom, önnek mi a véleménye, de ma nagyon sokat tudunk a természet apróka részleteiről; de akkor az emberek többet tudtak az egészről. A nagy összefüggésekről, amiket nem lehet mérleggel mérni és felvágni, mint a sonkát.”
Ma valóban mindent a legeslegapróbb részletekig képesek vagyunk górcső alá venni. De nagyon-nagyon elfelejtkeztünk az alapról: hogy egy nagyobb rendszer része.
Egy több ezer éves építményt vagy „dísz”tárgyat méltatlan ingatlan vagy ingóság módjára, fizikai paramétereinek vizsgálatával minősíteni. Egy fokkal ugyan jobb, de a tökéletestől továbbra is fényév távolságra van, ha a történelmi ismereteket rávetítjük. Még mindig koromsötétben kapargatjuk a lényeg felszínének kérgét.
Amit állítok, nem tudom a mai értelemben vett tudományos bizonyítékokkal alátámasztani. Nem is célom. Csak hangolódj rá: vajon a Stonehenge valóban azért épült meg, hogy az addig háborúzgató törzseket emlékeztesse: nyugi van, pacsiztunk, higgadtság! Nem lehet, hogy ez kísértetiesen hasonló megfejtése egy túl sokszor játszott „dalnak:” „egy a jelszó, tartós béke / állj közénk és harcolj érte…”
Kellett-e, vajon szükséges volt-e irdatlan méretű kőépítményt emelni, mint egy rettenetes kiterjedésű post-itet: ne üss oda, ha problémád van. Fordulj a mediációs lehetőségek egyikéhez! Életszerű? Szerintem nem.
A Nebrai Korong ilyen szempontból egyértelműbb, világosan mutatja meg az égitesteket és mozgásukat. Amellett viszont a kutatók sem mehetnek el, hogy a Stonehenge-et a napfordulati pontokhoz igazítva építették. Istennek hála, még nem merték leírni, hogy nyilván fatális véletlen okozta ezt a különös egybeesést.
Javaslom, ízleld a feldobott labdákat. Nem akarok tutifrankót mondani. Csak hallgass a csalhatatlan belső hangodra. Hogy mi az igazság, azt ő tudja. Kellően fülelve pedig meg is hallod a hangját.
A lényeg: ma is működik az az ősi bölcsesség, ami ilyen alkotásokat hívott életre. Tudj róla. Arról is, hogy a csillagos ég változott ugyan azóta, de csak kis mértékben. Te ugyanúgy feltekinthetsz rá, erőt és inspirációt meríthetsz belőle, mint tették ezt eleink pár ezer éve. A lényeg ugyanis örök, az nem változott.
kép: pixabay.com
több, mint kőhalom – kozmikus eszköz a földi embernek az ég fürkészésére
