Az asztrológia – és ez az asztrozófiára is igaz – nem működik. Egyszerű szemfényvesztés, hiszen nincs, nem is lehet tudományos magyarázat arra, hogy baromi messze járkáló bolygók meg álló csillagok hassanak a földi emberre. Egyszerű babonaság, amibe mindent bele lehet magyarázni, rá lehet húzni. Klasszikus iskolapéldája a „ha akarom vemhes, ha nem akarom, nem vemhes” közhelyességének. Az, hogy megfigyelések, tapasztalatok támasztják alá, felettébb ingatag ácsolat. Nem különb sem a csirkebélből, sem a teafűből való jósolgatásnál. Ennyike.
Az indító bekezdést a vágóistvános öncélú szkepticizmus zászlajáról silabizáltam ki és betűztem le. Már ha lenne zászlaja… De vajon ez a fajta tamáskodás, a tudományos alátámasztás mindenek feletti igénye kizárólag az asztrologia/asztrozófia területén érvényes? Tegyünk egy érdekes kiruccanást. Nem szükséges túlságosan messzire talpalni, bőven elég erdőre, mezőre, árokpartra, kertvégéig baktatni. Ott ugyanis ez-az zöldellik.
Amióta ember az ember, különféle gyógynövényeket használ, áztat, főz, borogat. Ember gyógynövény nélkül nehezen értelmezhető. Különböző korok és kultúrák polgárai használták legnagyobb megelégedésükre a földből sarjadó flórát – anélkül, hogy tudományosan bizonyította volna bárki a hatásosságukat.
A tudományos igényű, konkrét vegyületeket kimutatni képes technológia nagyjából a XIX. században bukkant fel. Innentől lehet analitikus módszerrel, képlet-szerűen meghatározni, egy-egy gyógynövényben mi a csí, a hatóanyag. Ez persze nem vonatkozik a növények étertestére, mert ott még mindig lefullad a mikroszkóp.
Valahogy mégis igaz: komoly laborháttér nélkül is a megfelelő módon fejtették ki gyógyító hatásukat növényi barátaink. Nem kételkedik bennük senki, ahogyan a múltban sem tette. A megfigyelés általános érvényét igazságnak fogadták el. Aki sűrű anyalevél-teát hörpölt, bizton számíthatott arra, hogy összefossa magát erősen fellazuló székletre. Az orbáncfű teája mélyen elaltatott – akár ismerte a hatóanyag pontosan meghatározott, latin nevét a delikvens, akár csak a nagymamája, a füvesasszony vagy bárki emberfia tapasztalta és adta tovább a tudást.
Valahogy mégsem tűnik ördögtől való, elrugaszkodott, vajákos ámokfutásnak főzetekkel, áztatmánnyal életminőséget javítani. Még úgy is, hogy nem mindent támaszt alá a szent tudomány vizsgálati eredménye.
Ennyire hülye és babonás lenne az össz-emberiség? Hogy bizonyított hatásmechanizmus, detektált kémiai összetevők ismerete nélkül vedeljen citromfű, zsurló- és csalánteát? Hát tényleg itt tartunk?
Ennyire hülye és babonás lenne az össz-emberiség? Hogy bizonyított hatásmechanizmus, detektált kémiai összetevők ismerete nélkül nézzen az égre, tegyen megfigyeléseket, vonjon le következtetéseket és hozzon döntést?
Minden uralkodó korlátolt tőhülye volt? Beleértve Hunyadi Mátyás királyunkat is? Akinek híréből, tartásából máig erőt merítünk? Még Puskás Öcsi világraszóló renoméja sem homályosította el a nagy király hírét-nevét.
Hidd el: különböző kultúrák emberei nem mind ostoba tulkok. Sőt: adott esetben jóval bölcsebbek a természettől elidegenedett nyugati civilizációban élő senyvedő humanoidoknál. Ezért ittak gyógyteát, borogattak főzettel és áztatmánnyal – és néztek a csillagos égre. Mert ott a bölcsesség, ami köszöni szépen, nem tart igényt a nagybetűs, „komoly” tudomány visszaigazolására.
kép: pixabay.com
vigyázat! tudományosan nem bizonyított a hatásossága!
