Jó dolog tisztán látni, megismerni a legmélyebb összefüggéseket. Ehhez persze időnként ki kell szakadni a ráció keretrendszerétől. Magyarán: az ok-okozati láncolat kizárólagossága nem működik. Kiegészítő tuningot, mégpedig a ráérzékelés, a szívvel gondolkodás csodametódusát vágyja. Úgy már egészen más a helyzet.
Valahogy azonnal helyére kerülnek a miértek. A felszínre bukkanó válaszok minősége nagyságrendekkel jobb. Képzeld magad elé a hajóskapitányt. Ködös éjjelen, újhold után irányítja a hajót. Nemigen lát tovább az orra hegyénél – na jó, a tatig és az orrvitorláig szabadon elkalandozhat a szeme. Mennyivel könnyebb a dolga, ha bekapcsolja a radart. Máris észleli mindazt, amit a szeme képtelen lenne realizálni.
Az analógia égi megfelelője nem más, mint a Nap és a Jupiter együttállása. A két égitest a Halak asztrológiai jelében talál egymásra; egzaktnak pedig péntektől vasárnapig tekinthető. A vizes jel kvázi garantálja az érzelmek és a velük társuló hullámzás felbukkanását – magyarán a száraz, elemző-énrészedet kicsit akaszd a ruhaszárítóra, hadd pihenjen. Engedd bele magad az érzelmek kavargásába. Ez nem azt jelenti, hogy kontroll nélkül öltsd magadra az átázott felmosórongy szerepét. Közel sem. Egyszerűen csak engedd átáramlani, ami alulról-belülről törekszik. Működtesd beléd integráld bölcsességedet, mint spirituális szűrőrendszeredet. Meglepően termékeny módon akad fent, amivel dolgod van.
Olyan tanulságokra gondolj, amik megérintenek. Talán eddig bujkáltak előled – vagy éppen te voltál az, aki buzgón sepregette őket a szépen csomózott családi perzsa alá. Az összefüggések nem csak felszínre bukkannak, mint lelked palackpostája. Jellemzően távlati megoldást kínálnak, azaz ott a lehetőség, hogy tetteiddel a legjobbat kihozva belőlük valódi építőkövekké nemesedjenek. A Jupiter érdemli érte a tapsot, hiszen a planéta oly sok áldásos tulajdonsága mellett a jövő tervezését, az elkövetkezendő időkre szóló elképzelések formába kovácsolását is támogatja.
Ha esetleg egy icipicit fáradtnak érzed magad, az is helyén való. Mert elérkeztél egy út végére. Ha az égi egyenlítő felettes énnek szóló üzenetkörébe kalandozik fényt kereső tekintetünk, csodás üzeneteket dekódolhat. Az Eridanus az alvilág folyója. Ahol az alvilág nem egyenlő pokollal, hanem a belső fejlődés és átalakulás területe. Elsődlegesen érzelmi transzformációról szól. Ennek legfényesebb, alfa csillagánál, az Achernar-nál nyújt baráti és segítő jobbot egymásnak Nap és Jupiter. Egy hosszas folyamat végére teszel pontot. Optimális esetben magasabbra jutottál, mint a kezdetekor. Zárójel: ezt gyakran utólag érzékeled; a pillanat erős megérintettsége néha magával ragadhat.
A helyzet azonban több mint biztató. A kanyargós Eridanus végén ugyanis nem a csatornavég, a kloáka lezáró rácsa állja utad. Sőt. A déli égbolton tekergő folyó a Főnixnél ér véget. Azaz: egy belső folyamat, ami most zárul le, egyúttal és szinte automatikusan a felemelkedés és az újjászületés ígéretét hordozza. Nem kötelező, hiszen rendelkezel szabad akarattal. Mégis: a késztetés erőteljes. Ahogyan a Főnix a hamvaiból éled újjá és emelkedik fel fényesen, úgy nincs az a reménytelen, elizélt szituáció, amiből ne lenne számodra felfelé vezető, megalkuvásoktól mentes, még inkább diadalmas kiemelkedést kínáló eshetőség. Csak tudj róla. Tudj róla és a bizonyosság szívedbe ültetett lángjával keresd.
kép: pixabay.com
az út egyben folyó is – ami a feltámadás, a megújulás irányába kanyarog
