Régi, visszatérő mintázatot pucolhatunk meg az elkövetkező napokban. Jellemző ugyanis, hogy nagyobb ünnepek közeledtével a meghitt várakozás helyett idegeskedés, felhalmozási kényszer; görcsös, az ellazulásra való ráfeszülés tapasztalható. Nyilván nem nálad, de a szomszédot, ha jobban megnézed, azonnal idefotózhatnád illusztrációként. Idén azonban dob és kínál egy magas labdát a Kozmosz, oldandó a gócpontot.
Túlzás nélkül jelenthetjük ki: a csütörtöki és pénteki napunk a világos, magas és magvas gondolatok és sugallatok érkezésével aranyozódik be. Ekkor ugyanis a Bika asztrológiai jelében járó Merkúr érkezik meg a Kos csillagképének legfényesebb, alfa csillagához, a Hamalhoz. Ez a csillag a Kos tekintete: a Tejútra néző, az Istenek Útjára fókuszáló figyelem látja a legmagasabb minőségeket – és feléjük tart. Ha úgy tetszik, a Merkúr aktuális pozíciójában egy mindennél fényesebb lámpás ragyog előttünk, az a bizonyos fényszalag (csillagösvény, ahogyan oly’ szépen mondja a székely hagyomány) és mi kozmikus létezőkként haladunk felé.
Tudatunkban és tudatosságunkban ott a vágy megélni a megvilágosodást. Tűnjön axiómának, de a „legsötétebb” embertársunkban is ilyen késztetések mocorognak. Még akkor is, ha jelen tetteivel nem ezt támasztja alá. Egyrészt nem tisztünk megítélni őt, másrészt pedig nincs tágabb, akár életeken átívelő rálátásunk, honnan jött és hová tart. Amit mi itt és most elítélünk, alávaló cselekedetnek bélyegzünk meg, könnyen lehet, hogy az ő fejlődési ívén már (komoly) eredmény.
Végtelenül szemléletesen ábrázolta ezt egy bölcs tanító annak idején: egy csoki ellopása mást és mást jelenthet. Van, akinek visszacsúszás és botlás az útján, másnak óriási fejlődés. Utóbbinál most nevén nem nevezendő politikus (nem Voldemort….) szerepelt, akinek például egy murvaőrlő eltulajdonítása után egy szelet csokoládé ellopása már jelentős előrelépést jelent. Ez a valódi relativitáselmélet.
A szellemiségünk égi szimbolizálójaként megjelenő Merkúr nem csak a Tejútra néző Hamal miatt érdekes most. A Kos feje fölött ugyanis ott ragyog az Északi Háromszög (Triangulum). Háromszög – hármasság, mégpedig szent hármasság. Leggyakoribb értelmezése a test-lélek-szellem szent hármassága, de én nem szűkíteném le ennyire. Mindenfajta szent hármasság hordozója ez a csillagzat, például az anya-apa-gyermek trióra is gondolhatunk itt.
Gondold végig: a háromszögben mindig ott az emelkedés, hiszen – fordítsuk bárhogyan – a csúcsa hegyet, irányt adó, fókuszáló erőket rajzol ki. A Triangulum ösztönöz a szintemelkedésre, ezt pedig a Merkúr aktuális pozíciója okán elsődlegesen szellemi síkon indítjuk el. Elsődlegesen és nem kizárólagosan: a szellemi oldal magával húzza a lelki és a testi vonatkozást is, hiszen a hármasság egyben egység is. Nem „szakadhat szét” az emelkedés során.
Az az „emelkedés”, amikor az egyik területünk magaslik ki a többi közül, valójában fals működés, kiigazítást igényel. Stephen R. Covey szép képe: ha egy bot egyik felét megragadjuk és felemeljük, a másik is jön vele. Így működik az igazi emelkedés és az ilyen típusú szintemelkedést ösztönzi a Hamallal együtt álló, az Északi Háromszög fényében fürdőző Merkúr.
Természetesen a kommunikációt sem hagyja érintetlenül a két nap varázsereje: sokkal jobban, szabatosabban tudsz dolgokat megfogalmazni, összegezni. Vedd észre: miután megértetted az egységben meglévő hármasságot (de ha úgy tetszik: a hármasságban élő egységet, hiszen ezek azonos minőségek), úgy ezt már bizonytalankodás nélkül tudod társaidnak is elmondani. Megértés és megértetés területén is extrát nyújt ez a két nap.
Különösen alkalmas a jövőt érintő tervek, elképzelések megbeszélésére. Ha nagyra törő terveket dédelgetsz, ha vágysz valami maradandót alkotni, akkor „kötelező” legalább töprengened róla, elmélkedni és engedni az ötleteket felszínre bukkanni. Még jobb, ha hangos szóval beszélsz is róluk (emlékezz: a kimondott szó teremtő ereje végtelen). Ez tudja és kínálja a Merkúr-Hamal találkozó.
kép: pixabay.com
tekintet, ami a legmagasabb minőségekre irányul – erre nyílik meg értelmünk
