2017. Már 03. 0

Fiastyúk és Hold

Szombaton a reggeli, délelőtti órákban vándorol keresztül a növő Hold a Fiastyúk csillaghalmazán. Fontosnak tartom hónapról hónapra felhívni erre a néhány órára a figyelmet szűkösségtől, „nincs”-ektől és aggodalomtól visszhangos világunkban – már ami a közkeletű tömegtájékoztatást illeti. Tudnunk kell, hogy a szűkösség csak és kizárólag bennünk munkálkodhat. Az Univerzumunk bőségre van hangolva, a Teremtő kódolta felülírhatatlan alapinformációként a korlátlan bőséget, azt a minőséget, hogy VAN, jut mindenkinek – bőven -, nem csak csurran-cseppen. Eleve ellenjavallott híradókkal és sok egyéb, naprakésznek nevezett aggódásmorzsával mérgezni táplálni magunkat, mert ezek szép lassan képesek egy nem kellő szilárdságú hitet, az ősbizalomba vetett bizonyosság érzését aláásni.

A Hold azonban hónapról hónapra áthalad a Pleiádokon, az istenek szerelmi fészkén, ahol a bolygópályák keresztezik egymást. Minden áldott hónapban emlékeztet bennünket, hogy bőség van. Nem kell semmi egyebet tenni, csupán ráhangolódnunk, felvenni azt a nagyon erős és intenzív rezgést, ami ilyenkor átitatja a Kozmoszt. Tágítsuk ki a bőség maghatározását is, mert nem csupán anyagi természetű javakra értelmezendő elnevezés. Bőségében vagyunk szeretetnek, törődésnek, időnek – mindennek, aminek vágyunk bőségében lenni. A Hold pedig növő fázisában jár, eleve is a növekedést, a gazdagodást, a gyarapodást szolgálja és emeli, mindez az erő a bőség megtestesítőjében ragyogva átírja és átkódolja lelkünket – ha megengedjük neki.

Itt „élesednek” teremtő, termékeny energiáink. A létrehozó erők felébrednek és működésbe lépnek, hiszen a „szerelmi fészek” elnevezésben a nemzés fogalma jelenik meg. A teremtés, az alkotás pedig analóg minőség a nemzéssel, ugyanannak az őserőnek más-más, de egy tőről fakadó rügye és virága. Segítségével felülírhatjuk a ránk rakódott, materiális, észérveknek látszó (ész-szerű, de szív-telen és emiatt érzés-telen) véleményeken alapuló berögződéseket és megérkezhetünk a VAN, a tehetősség érzésébe, amikor tudjuk, van mi a tejbe aprítani, fizikai és lelki, érzelmi szinten egyaránt, megnyílik szemünk az áradó bőségre.

kép: www.wallpapertycoon.com

Szólj hozzá(nk)!