Minden nap kell valami hasznosat tenned. Enélkül méltatlan életet élsz. De kimondja ezt? Muszáj azonosulnod vele? A hasznosság elve kell, hogy vezéreljen? Emlékezz: te nem Thomas, a gőzmozdony vagy, aki igyekszik hasznos mozdony lenni. Ha Te, Thomas, olvasod e sorokat, kérlek, bocsáss meg: kivételt képezel, innentől ne is olvass tovább és küldök neked két mázsa prémium szenet.

A kialakult életritmus, a szokások hurkainak velejárója, hogy működésük közben többé-kevésbé működtető vagy, azaz értelme van a dolgoknak (különben már középtávon sem lenne fenntartható számodra). Magyarán: hasznos vagy, legalábbis annak érzed magad. Alapvető emberi igény, hogy értelmes, eredményes életet éljünk, ahol helyünk van; nem koloncként-kullancsként lógunk családunkon, vagy a társadalmon. Építő-gyarapító programmal indultunk, amit eredendően igyekszünk végigvinni. Nyilván ilyen-olyan behatások következtében módosulhat, torzulhat az alapprogram, de szeretünk hasznosak lenni.

Amikor ez a bizonyos strukturált életünk – különösen, ha több ponton – megváltozik, újra kell pozicionálnunk magunkat. Minél rugalmasabb vagy, annál könnyebb a folyamat. Talán megszoktad, hogy a fizikai síkon bizonyos módokon működve teszed a dolgodat, biztosítod a család jólétét, biztonságát, de ezt most nem, vagy nem úgy teheted meg. Kérlek, nagyon figyelj! Kerül, amibe kerül, de kerüld el, hogy haszontalannak érezd magad. Emlékezz: nem kell mindig, minden percedben-pillanatodban hasznosan működnöd. Amikor változik a képlet, benne te is alakulsz. Ugyanolyan alapvető építőkő maradsz, „csak” más módon fejted ki hatásodat. Kerüld el a csapdát is: csak akkor vagy hasznos, ha a régi, „jól bevált” módon cselekszel? Ugye, hogy nem?

Tudod, szeretek sportból hozott metaforákat pufogtatni, hadd következzen pár most is, illusztrációként. Az a játékos, aki elviszi a védőt és teret nyit a gólszerző előtt, legalább olyan fontos, azaz hasznos, mint akit a találat után nyakba ugrósan ünnepelnek. Aki átlépi a labdát, hogy a mögötte jövő tiszta helyzetből lőhessen, legalább annyit tesz a gólért, vagy a gólhelyzetért, mint aki kapura lő. Van úgy, hogy valaki a cserepadon ülve tesz a legtöbbet a csapatáért, mert az ellen nem tudja mire vélni a taktikát. Talán be sem melegít és így tudja a legtöbbet (látszólag passzívan ülve) elérni. Néha viszont pihenned is kell.

Ha mindenképpen hasznosság-alapon méred magad és önbecsülésedet ide kötöd, távolodj el a napszámos-mentalitástól. Nézd nagyobb időívben önmagad teljesítményét: lehet „üres” nap az adott időszakban, amit máskor kompenzálsz. Találd meg a számodra megfelelő etapot, ahol eredményességedet és hasznosságodat el tudod helyezni a pihenőkkel együtt, mégis megélve, látva és tudatosítva az egyensúly és harmónia meglétét.

kép: pixabay.com

az állandó, kényszeres hasznosság paradigmája épp olyan illúzió, mint ez a gőzmozdony

Pin It on Pinterest

Share This