Innen is, onnan is árad az információ: a sok-sok lezárás „áldásos” következtében nem lehet ismerkedni, a szakportálokon húsvásár folyik, ezért aki éppen most van társkeresésben társtalálásban – nos, az nagy sz@rban bajban találja magát. Igen, tényleg rendeltek el zárásokat: hogy ez mennyire eredményes, azt ki tudja – valójában töprenghetsz e körül; ha szeretnél hőbörögni, lelked rajta – természetesen azt is megteheted, de érdemben ettől nem változik semmi. Az is központi döntés, hogy 27% ÁFÁ-t dobsz ki az ablakon fizetsz egy átlagos, nem kedvezményes kulccsal adózó termék megvásárlásakor. Vajon bojkottáltad-e valaha is a központi költségvetés ÁFA-fejezetét azzal, hogy nemet mondtál egy tábla csokira? Jelen pillanatban legálisan nem ülhetsz be kedvenc kávézódba egy jó dupla eszpresszóra, mellé egy combos islerrel. Ez van, hidd el, én sem tapsolok neki, de energiát ne fektess a háborgásba, mert az öngól. Amikor egy nagy kaput bezárnak, egyidejűleg – minimum – tíz kiskapu nyílik meg. Nem bíztatlak semmilyen törvénytelenségre, ez maximálisan távol áll tőlem, de vedd észre: ha a zárt ajtószárnyak elé állsz, orrod és a vasalt tölgyfa között csupán öt centiméter húzódik – vajon meglátod a perifériákon felbukkanó lehetőségeket? Igen, igazad van: nincs társastánc, sem csoportos angolóra, sem egyéb, „klasszikus” ismizős egymásra találós esemény. Ha ez nincs, akkor azt keresd találd meg, mi van.
Tudd: nem te jársz egyedül ebben a cipőben. Az elmúlt közel egy év rámutatott a fontosságokra. Aki eddig buliból buliba szédült, folyamatos ingerorgiával nyomva le lelke hangját, az a kezdeti sokkolódás után kezd visszatalálni természetes állapotába. Átesett az ürességen, az elvonási tüneteken. Igen, abban is igazad van: sokan aktiválták a bennük élő, eddig elfojtott zugivót és a szeszipar gyémánt fokozatú támogatójává léptek elő, egyben végtelenítve játsszák a régi Sing-Sing slágert: halál a májra! Vele, tudod, nincs dolgod. Az egyedüllét tükröt tart: rámutat a ráncok mellett a fontosságokra is. Lásd meg a lehetőséget: a változás visszaad a létezésnek olyan szülötteket, akik eddig saját labirintusaikban tévelyegve bolyongtak és nem hallották meg belső hangocskájukat a kívülről rájuk boruló ricsajkupolában. Ilyenkor ébred a vágy: jó lenne egy társ. Már nem kaland töprengeni, mi is a keresztneve annak a lénynek, aki mellett ébredsz és előző este három koktél után összegabalyodtatok a bárpultnál. Megérkezhet a nagy levegő, a továbblépés, minőségi ugrás vágya – ez pedig az érzelmi stabilitás felé tett első, ám öles lépés. Itt válik az egykori partiállat társtalálóvá. Ismétlés: a „miért nem”-től érdemes búcsút venned, voksot húzva a „hogyan igen” mellett. Tudd: más is jár a te cipődben, más is szeretne összebújni a kedvesével, akkor is, ha most éppen nincs neki. Ne azt nézd, ne annak adj energiát, ami nem lehetséges. Kezdd el erősíteni: igen, a vágy utat talál a betontömbök között is a másikhoz. Amikor a régi út járhatatlanná válik, egyszerre ösvények jelennek meg kétoldalt. Dönts: állsz-e, várva arra, hogy felemelkedik a sorompó, vagy elindulsz, lépéseket teszel a boldogságod felé. Ne várd, hogy fentről, központilag mondják meg, neked mi a legjobb. Azt csak te tudhatod igazán.
kép: wall.alphacoders.com
