Egész pici kisfiúként a Holdat bámultam estéről estére. Elbűvölt az égbolt. A radiátoron ülő fiúcska azután elindult az élet erősen kanyargós útján. Hosszú-hosszú idő telt el, mire végül csak visszatalált a csillagok alá. Majd írt róluk egy könyvet, engedve a réges-régi belső késztetésnek. Erről szól mogyoróhéjban a Stellala – A gyökértől a csillagos égig című könyvem. Persze többről, ehhez nem kellett volna se könyv, se 220 oldal.
Kurflik és buktatók. Át- és újraírás, módosítások, korrigálás. A könyvírást nem nevezhetem tükörsimára kövezett úton való könnyed, nyár esti sétának. Akárhogyan is, végül csak kitettem azt a bizonyos pontot annak a bizonyos utolsó fejezetnek a legvégére. Gondolhatod: isteni érzés volt. Ahogyan a terjesztő raktárában látni a fóliázott raklapokra tornyozott könyveket. De ez nem jelent véget érést. Sőt.
Valami mindig, óhatatlanul és elkerülhetetlenül kezdetét veszi, mikor egy minőség befejeződik. A kitett pont és a nyomtatás szakaszhatároló események. A lezárást új korszak követi, azaz új kezdetet jelölnek. Az olvasó – te – most találkozol vele először. Be kell vezetni, hasonlóan, mint kislurkót az oviba. Beszoktatás. Ha jól sikerül, egy életre megszereti és örök nosztalgiával emlékszik Manci nénire, a lekváros batyura és a napraforgós mászókára. Ha – szép magyar szenvedő nyelvezettel – elkottázódik valami, akkor ennek ellenkezője valósul meg. Utált börtön, amitől a hideg kiráz. Nincs ez másképp egy könyv esetében sem.
A legelső forduló biztató. Az érkező visszajelzések örvendetesek – egyelőre elmaradt a röppenő (záp)tojás és rohadt paradicsom sem placcsant a tarkómon. Azt viszont már tisztán értem, miért akar mindenki kérdőíveket, felméréseket kitöltetni boldog-boldogtalannal. Nem csak a feedback miatt, hogy az először Árpád apánk szájából felharsanó ősi magyar szavunkat is elpuffantsam. Közel sem emiatt.
Minden észrevétel hasznos. A pozitív jól eső érzeteket ébreszt – aki ezt tagadja, – szerintem – hazudik. Mégsem alakulhat ki függőség. Nem érezheti a szerző (énekes, festő, bármilyen alkotó) csak akkor kerek egésznek magát, ha harsan a taps és égbe emelik. Akkor ugyanis eltorzulhat a realitás-érzéke. Megeshet: nem a belső hangra és a felső sugallatra hallgat immár, hanem a keresletnek megfelelve akar olyat produkálni, ami fenntartja az ünneplést. Igyekszem ezt a hibát nem elkövetni.
A meglátásokból építkezni lehet és kell. Ezért olyan becsesek. Tanulni belőlük, kibányászni a féldrágaköveket és a ragyogó gyémántokat, lemerülni az igazgyöngyökért. Velük és általuk csiszolódhat jobb, nemesebb kreálóvá az ember gyermeke. Ezek a jövőbe irányuló leggyümölcsözőbb befektetések. Ezért is szeretem a személyes találkozásokat. Ott igazán adódik alkalom eszmét cserélni.
Borzasztó nagyképű lenne turnénak nevezni. Két fővárosi alkalom után két hét múlva következik Debrecen és Szeged, majd Győr és Pécs. Ezután hazai vizek és Haraszti, mégpedig egy emblematikus helyszínen (nem fogod kitalálni, hol…). Ez eddig hét, ami mágikus szám. Nem terveztem az első körben többet, de jó pár üzenetet kaptam, hogy augusztusban egy fővárosi találkozó még kéne, úgyhogy keresek egy hangulatos délutánt ismét. Nyolc, amiben ott a dupla kerekség, de a végtelen is. Ha már az égi vándorokról, csillagokról és csillagzatokról írok, egy kis fekvő nyolcasság igazán jól jön.
A könyv él. Bár papírra nyomtatták, lüktet és lélegzik. Igyekszik élő, eleven társad lenni. Kézikönyv, mindennapi kalauz. Aki rühelli nem szereti a polcon porosodás poklát (ez a 3P). Nem mellesleg: alapoz az utódjának. Az utódainak. Ezért jó hallani, olvasni, milyennek láttad.
Egészen más megírni, mint gondozni egy könyvet. Ilyen „tennivaló” nemigen akad a napi írások esetében. Több felelősséggel ruház fel, cserébe az adott öröm mértéke is magasabb. Nemsokára készítek egy rövid videót, ahol bemutatom, miről szólnak az egyes fejezetek. Bónuszként pedig a kimaradt fejezet érdemi részét elküldöm a következő hírlevélben.
A Stellala halad a maga útján. Bővebb információt itt találsz róla. Ha pedig már olvastad és véleményt is formálnál róla, azt megköszönöm a contact@ladonyijanos.hu címre. Kerüljünk bensőséges kapcsolatba, jó barátságba a végtelen, csillagosan kék ég világával!
kép: pixabay.com
könyv, kávé, kényelem – nem rossz trió
