2016. dec 25. 0

Út és körforgás

“Boldog az az ember, aki úgy éli léte teljességét, hogy sohasem felejtkezik meg a nappal és éj, az újjászületés és meghalás örök váltakozásáról. Egyiket sem tekinti állandónak és rögzíthetőnek. A nappalba nem kapaszkodik görcsösen, az éjszakától nem fél oktalan vakrémülettel. Mindig csak a jelent éli, erőit, képességeit összpontosítva. Az anyag szüntelenül keletkező-pusztuló törvényét úgy fogadja el, mint halhatatlan szellemének egy-egy soron következő állomását végtelenből végtelenbe tartó vándorútján.

161226taj

Mindenki csak bizonyos mennyiségű és összetételű útravalót hoz magával egy-egy inkarnációjára a relatív idő koldustarisznyájában. Pontosan annyit, amennyire szüksége van saját feladata végrehajtásához. Nem többet és nem kevesebbet. De vigyázni kell, nehogy elfelejtkezz róla, milyen megbízással küldtek. Pontosan el kell érkezned sorsod piros csomópontjaihoz, fontos tennivalóidhoz és találkozásaidhoz. Nem heverészhetsz, nem bolyonghatsz el közben, mellékutakra, mert a nyitott lehetőségek egyszerre a körmödre égnek vagy bezárulnak. Útravalód elfogy, mielőtt a dimenzió-pályaudvar állomására érkeznél, ahonnan megszerzett tapasztalataidat, bevégzett küldetésed arany fedezetének árán tovább kell indulnod új létformák felé.”

Szepes Mária

kép: www.globaliqhtminds.com

Szólj hozzá(nk)!