A szabadon áramló öröm és a szeretni képes szív az élő és létező ember sajátossága. Legalább annyira alapvetés, mint a biológiai funkciók működtetése. Ha homokszem csúszik a gépezetbe, azt mihamarabb érdemes rendezni. Mert gépi lélegeztetéssel, csövekre kötve is életben marad az ember, de mégsem így akarunk élni, ugye? Amit pedig a fizikai test síkján nem vágysz, azt spirituális értelemben sem keresed. De akkor mit igen, aminek erős az aktualitása?

A kristályszerkezet szemet gyönyörködtet. Akár ásvány, akár jéggé dermedt víz: elképesztő, gyönyörű képletek alakulnak ki. Olyan, amiben valami magasabb rendezőelv kell, hogy munkálkodjon. A szemeden át érkező felismerés mondatja ezt, de tudod: igaz. Mégis: ez a szilárd struktúra – pillanatnyilag – élettelen. A látvány megkapó, az alakzatok szépsége örök – de nem éltet. Mi hozhatja el a változást?

Olvadás. Kiengedés. Így válik, így formálódik a dermedelem életté; a jégből csobogó víz fakad, ami mozog, locsog és tisztít. Átvitt értelemben ez az emberi programozottságunk is: életigenlés, öröm, szerelem. Erre fordul a teremtett ember arca. Ösztönösen, alapvetően, egyben kozmikus megalapozottsággal. Valahogy így:

„Alapvetően örömre vagyunk hangolva. A Vénusz Földünk közvetlen szomszédja. Elég bármely Naprendszer-ábrázolást megnézned. Ráadásul úgynevezett belső bolygó. Ez a kifejezés csupán annyit tesz: a Föld és a Nap, tehát a világosság jelölője, a központi erő között helyezkedik el.

Földünkről a Nap felé a Vénuszon keresztül látunk, juthatunk el. Spirituális értelemben valahogy így fest: az életöröm és a harmónia az az alapvetés, ami bennünk él, ha feljön a Nap. Nem tudsz központi csillagunk irányába tekinteni úgy, hogy figyelmen kívül hagyod a szerelem bolygóját. Lásd még: Esthajnalcsillag.”

Vénusz. Ő a mai főhősünk; a róla való megemlékezés apropója pedig nem más, mint a jegyváltása. Január 3-án, kedden hajnalban érkezik meg a Vízöntő asztrológiai jelébe. Egészen január 27-én, szintén napkelte előttig lépdel ebben az égi szeletben. A két kiragadott bekezdés pedig a Plútóval való együttállásról szóló értekezésből emeltem át. Lényeges adalék a mélyebb megértéshez.

Innen érkezik, erővel, a változtatás mintázatával felvértezve a bolygó a Vízöntő cikkelyébe. Hatásvadász kifejezéssel: berobban a Vízöntőbe. Felráz. Kiolvaszt. Visszavezet az „örülni jó” alapvetésébe. Alapvetés, ha úgy tetszik, alapjog. Ez manapság úgyis divatos kifejezés. Legalább olyan mélységű alapjog, mint a tiszta ivóvízhez, az emberi méltósághoz, vagy a szellemi szabadsághoz fűződő jogod. Ez a normalitás.

Reset. Delete junk files. Kifejezések, amikkel naponta találkozol a digitális kütyük világában. Ha ott működik, ha ott működteted – és élvezed a folyamat hasznosságát -, vajon miért ne vihetnéd életed más aspektusaiba is? Kezdd el tudatosan működtetni, például nevetéssel, mosolygással, életigenléssel. Beindítod a Vénusz elképzelt kerekét. Ha életed egyik területén szándékoltan hatsz rá, úgy a többiben is testet ölthet a létöröm, a szerelem, a harmónia. Emlékezz: minden más híreszteléssel ellentétben ez a normális.

Ne hidd el! -> Tapasztald meg!

kép: pixabay.com

Pin It on Pinterest

Share This