Amikor az ihlet átölel
Ha nincs ihlet az életedben, úgy az inkább tekinthető vegetációnak. Megfordítva, kellemesebben hangzó igenlő-állító módon: a valódi emberi lét egyik szükséges eleme az ihletettség. És nem, ez nem csak felcímkézett, „hivatalos” költőnek, festőnek, művésznek járó kiváltság. Sőt. Épp annyira alapvető és bárki számára elérhető, mint a tüdőt telítő (lehetőleg friss) levegő. Ehhez persze nem árt tudni, mit is jelent valójában az ihlet. Íme:
„Alkotásra ösztönöz, lelkesít; egy külső hatás, illetve az ez által keltett öröm, hangulat szellemi vagy művészi alkotásra, tevékenységre késztet egy személyt. Létrehozni segít egy művet, alkotást; egy hatás, érzés, hangulat egy művet, alkotást, színészi-előadóművészi játékot sugall.”
forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Ihlet
Nyakatekert, magyartalan és beszűkítő. Mindazonáltal a fenti definíció 70 %-ban lefedi az ihletettség lényegét. Extra inspiráció, rezdülő lélekhúrok, válladat simogató, finom angyalszárnyak. Valahogy így önteném szavakba, ha rám bíznád az „ihlet” jelentésének meghatározását. A kiváltó mozzanat, a hatás pedig bármi (is) lehet.
Rothadó varjú tetemének fergeteges bűze. Kamaszként meglepődtem, hogy akadt költő, aki innen merített inspirációt. Belőled és belőlem valószínűleg inkább öklendezést hozna felszínre, de attól is szép, sőt: gyönyörű az ihletés mechanizmusa, hogy se eszközbéli, se működési megkötések nem fékezik. Egy szabály azért minden sugalmat köt: kell, hogy a lelkeddel harmonizáljon, szükséges, hogy megpendítse a belső hangszered. Az ihlet ugyanis – természeténél fogva – nem működik hideg fejű vérprofiként.
Az ihletés tuningolható – annak ellenére, hogy ezt kevesen tudják róla, még így van. A fokozó hatás pedig égi eredetű. Jó hír, hogy a tágan vett hosszú hétvége éppen ilyen hatásokat erősít. Nevezhetnénk akár szerelmetes napoknak is. A Kozmosz világából érkező támogatást a Vénusz-Neptunusz trigon fényszöge kínálja fel a földi vándoroknak. Nem is akárhogyan:
Érzelmek, lélek, víz: mindkét égitest vizes elemű jelben járja útját a végtelen csillagos égen. A Vénusz a Rák asztrológiai jelében, a Neptunusz pedig a Halak cikkelyében tartózkodik, mikor 120 fokos ívtávolságban kapcsolódnak egymáshoz június elseje és negyedike között. A trigon fényhíd alapvető inspirációja a felemelés, a jobbá tevés. A késztetés, hogy még többet hozz ki magadból – nem mennyiségi, hanem minőségi értelemben.
Nem kell szobrot faragnod, sem freskót festened.
Dalra sem kényszerítenek, ahogyan verselned sem muszáj.
Megengedő, kiterjesztő, lehetőségeket ajánló erőtér. Így képzeld el. Vénusz-Neptunusz trigon esetén – különösen most – semmilyen erőszakos, akarattal vezérelt hatás nem tétet veled olyat, amit magadtól meg nem cselekednél. Ellenben, ha amúgy is mocorog benned valami plusz, többlet, ami a napi élethez nem feltétlenül szükségszerű – nos, azt segít felszínre hozni, kifejezni. És ez több, mint remek.
Érzékenység, összeolvadás és szerelem. Mellettük sem mehetünk el szótlanul. Mert nem „csak” művészi ösztönzést szül a két bolygó négy napos egzakt összedolgozása. Emberi kapcsolataidba is beleviheted a többletet, amit nehéz szavakkal kifejezni. Éppen erre találták ki az érintést, az ölelést, a csókot.
Talán már le se kell írnom, hogy egy vizes elemű, érzelmekben pácolt Vénusz-Neptunusz együttműködésről bár megpróbálom, mégsem tudok igazán jót és jól írni. Mert az én kezemet megköti a pár tucat betű és a belőlük alkotható szavak és mondatok béklyója. De a te lelkedet nem. Hangolódj rá, nyisd meg magad és engedd, hogy áramoljon az ihletettség. Azzal pedig kicsit se törődj, mit szól hozzá a környezeted. Ebben a pár napban ugyanis a megfelelés a szokásos évi üzemszünetét tartja, tehát éld át az ihletet bátran.
kép: pixabay.com
