Szerdán és csütörtökön egzakt a Halak zodiákusában lépdelő Nap és az ugyanitt lubickoló Neptunusz együttállása. Mondhatnám, hogy ez a mágikus érzékelés, a meditáció, a spiritualitás, a művészetek napja, ha nagy szavakat akarnék használni március 10-11-re. Világosságot áramoltathatunk mélységeinkbe, rálátunk ősfélelmeinkre, de nem azért, hogy összerottyantsuk magunkat erősítsük a parát. Vedd észre: amikor tudatosítod önmagadban, hogy – példának okáért – rettegsz az egerektől, akkor már nem annyira páni reakciókat produkálsz, mikor Grabowski egyszer csak testet ölt és rágcsálni kezd valahol a látómeződön belül. Nem múlik el szemvillanás alatt, mint a letett marionett-figura mozgása, de halványul. Ellenben a lépés elmulasztása, a nyers, ösztönszintű menekülés kaput nyit a további mélységek felé; ősállati módon rettegsz és a kaszást is egér képében vizionálod, amint ízes ementálit majszolva suhogtatja a szerszámot érted jöttében. Jó, ha tudod, mitől félsz; klasszikus lépcsőfok, hiszen innen felfelé (is) vezet út – az ismeretből döntéshez kövezel járdát, ami csak egy irányban járható, mégpedig a nyugalomba, az irracionális rettenetből ki és felfelé.
A Nap-Neptunusz kiválóan alkalmas a (mély) meditációra is. Bő egy hét múlva veszi kezdetét az igazi, vagy – köznyelven szólva – csillagászati tavasz. Bár süt a Nap és a tavasz illata, lehelete már körülötted kavarog, ez a télvég energiája. Az előző évkör végéhez közeledve nemigen kínálhat ennél csodásabb összegző-lezáró-ülepítő alkalmat a csillagos ég, mint a Halak asztrológiai jelében találkozó Nap és Neptunusz mintázata. Ilyenkor többféle könyvelést is hajlamos vagy elővenni. A hivatalosat, amit kifelé mutatsz: láthatja a könyvelő, a könyvvizsgáló; ez kerül életed spirituális cégének nyilvános beszámolójába. Ezzel együtt burkuskassza a rejtett, belső, titkos számadást is elvégzed, mert érzed: elérkezett az ideje. A két nyilvántartás időnként jelenős eltérést mutat és pont úgy, ahogy a fizikai síkon történő könyvelési csalásért a NAV/TEK fejkamerás/gépkarabélyos tininindzsateknőcei visznek el a fekete Multivannal, úgy buksz meg lelki susmusaid miatt is – önmagad előtt. A teátrális, médiában pörgethető jelenetsor elmarad, a drámaiság nem, mert – kíméletlenül – szembesíted önmagadat a tényekkel. Ez azonban a látszólagos összeomlás mellet az újratervezést, a jobbért hozott döntést is felszínre hozhatja. Mint mindig, úgy most is „csak” rajtad áll. A lehetőség adott.
E ragyogó együttállás égisze alatt találkozunk a 11. Csillagwebináriumon március 11-én (megjegyzem: tudtommal a 11 mesterszám rögtön kettő is van belőle). jelentkezni a contact@ladonyijanos.hu címre küldött e-mailben tudsz erre a díjmentes két órára.
Divat szidni a telet. Mit mondjak, hülye divat. Ha télen nem lenne hideg, úgy a poloskák tort ülnének (amit még így is megtesznek), a körforgás borulna, az egyensúlyból pedig oly’ intenzíven billennénk ki, mint részeg a lagzis körhintából. A banális közhelyek, mint fény és árnyék, igen és nem, fekete és fehér – együtt adnak teljességet. Valóban, én is aláírom: nagyon kellemes a május végi, illatos meleg. Jusson azonban eszedbe: nem véletlenül ide inkarnálódtál. Ha nem ezzel a klímával, energetikával lenne dolgod, a gólya máshol pottyant le. A szózat mindenkibe beleivódott szavai ideillenek: „A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely.” Zárójel: ez amúgy nem földrajzi pozícióra vonatkozik, hanem energetikára. Aki magyarnak született, soha nem lesz svéd, kolumbiai, vagy etióp. Születési helyed váltakozó időjárása megedzett, vedd észre. Azok a helyek, ahol egész évben azonos – lehetőleg kellemes – a klíma, remek üdülőparadicsomok, de – számodra és számomra – nem élőhelyek. Jó oda elmenni, akár heteket eltölteni, majd hazajönni. Kontinentális éghajlatunkon – régebben – markáns telek kínálták a havat szánkózásra, hóemberépítésre, csúszkálásra. Ebből kevéske, de azért megmaradt. A valódi tél utolsó hónapja veszi kezdetét csütörtökön: ekkor érkezik meg a Nap, központi csillagunk a Halak asztrológiai jelébe.
A zodiákus utolsó cikkelye hangsúlyosan a befejezésről, a lezárásról, az összegzésről szól. Most érkezett el itt az ideje annak, amit a legtöbben a karácsonyi zabaorgiák és a szilveszteri virsliparti közé igyekeznek beszuszakolni: évértékelni, majd új célokat kitűzni. Beszéltünk róla akkor is, hogy ez – pont hibás időzítése miatt – eleve kudarcra ítéltetett. Gondold végig: ha napfelkeltét akarsz csodálni, úgy hajnalban menj a dombtetőre. Hiába jobb/kényelmesebb sokáig aludni, kora délután rengeteg szépet láthatsz, napfelkeltét viszont nem. A következő hónapot érdemes a leltár készítésére felhasználnod, menet közben figyelve arra, mely szálakat kell érdemes elvarrnod. Az új év március 20-án veszi kezdetét, de tudd: a jelen hetek látszólagos befejező-véget érést serkentő munkái alatt-mögött már ott az új csírája. A Halakban, bár a felszín és a látszat a lezárást mutatja, de mindig az új kezdet is ott látható; egészen egyszerűen az egyik kör vége kijelöli a következő elejét. Amennyiben jól dolgozol, ez mókuskerék helyett emelkedő ívű spirál – csak rajtad áll, szabad választásod szerint dönthetsz a következő pályáról. Vizes jelbe érkezik cselekvő énünk képlet-beli jelölője, úgyhogy tudd: érzelmek felbukkanása, a belső hullámzás teljesen természetes. Használd ki a Halak Nap egyik olyan vetületét, ami manapság (is) kincset ér: könnyebben tudsz másokra hangolódni, mélyebben érted meg társaidat – nem csak a szavaikat a tudatoddal, de lelki motivációikat is tisztán látod. Ez a pont pedig segít leválasztódni az ítéletességről, aminek gyümölcse az egység, mint EGY-ség magasabb szintű tapasztalása. Itt vetélytárs és ellenség helyett ember-társsá válik embertársad; egy ilyen kapcsolódásban pedig a zsigeri-állati, ösztönszintű gyűlölködés nem működik, inkompatibiltása miatt ki is pottyan a képletből. A március 20-ig terjedő időszakban legyen kézközelben toll és papír, vagy egyéb jegyzetelési lehetőség, mert a leltár nem kisboltos módon áll össze; időnként bevillanhat valami, amit feltétlenül írj le a teljes(ebb) kép megrajzolásához.
A Holdról ritkábban szoktam írni. Nem mintha pikkelnék rá (sőt, jó a pajtiságunk), de gyors mozgása választás elé állít: vagy kéne mindenről írni – ez esetben a „többiekre” kevesebb idő jutna, vagy maradni a teli- és újholdaknál. Jellemzően utóbbit választom. A kivétel azonban nem csak a vakbelet, a szabályt is erősíti. Ennek jegyében tekintsünk a csütörtök estére: ekkor áll együtt lelkiségünk égi szimbolizálója a Neptunusszal a Halak asztrológiai jelében. Igen, tocsogós bejegyzés következik, kevéssé száraz, analitikus könyveléssel bélelt. A két lélekbolygó a mély lelkiség cikkelyében – ebből merülés, ám így érkező tisztulás sül(het) ki. Ja igen, mára nem tudom a szóismétlés elkerülését garantálni; a „lélek” felülreprezentáltnak ígérkezik. Egy Hold-Neptunusz találkozó érzelemvilágunk teljes spektrumát alaposan megmozgatja. Van úgy, hogy csak felszínesen érint meg valami. Ilyen lehet példának okáért egy vízről felszálló hattyú látványa, egy telihold, egy gyermekkacaj – bármi. Akkor, abban a pillanatban betalál a lélekkapun, de aztán – az új ingerek érkeztével – elhalványul. A mondás úgy tartja: „nem káptalan az én fejem, hogy mindent megjegyezzek.” Ez a mondás a lélek síkján valahogy így hangzik: „nem káptalan az én lelkem, hogy minden emocionális tartalom összes árnyalatát megőrizzem.” Ennek ellenére nyilván megőrizzük, csak nem hívjuk elő, mert nincs rá szükségünk.
Vesd össze azzal a megéléssel, amire hosszú évek, évtizedek múlva is emlékszel. A nagyi bejglije, az első versmondás az oviban, a karácsonyfa illata és ezer más ikonikus pillanat érzelem-lenyomata itt játszik. Nos, a csütörtök este ez utóbbi minőségeket erősíti. Újak is érkezhetnek és a régiekből is elevenedhetnek meg számosak. Jó tudnod, hogy ez nem céltalan emo-mozi: ami felszínre bukkan, üzen. Fontos, jelentős átadni valóval jött. Amint megfejted, könnyebbé válsz. Elképzelhető az elején belengetett könnyezés, sebaj. Legyen kemény Chuck Norris és a Hilti, neked nem kell. Emlékezz: igazán keménység nélkül vagy erős. Mi jöhet még? Megértés, de nem csak elme-szintű, hanem úgynevezett érzelmi megértés. Összeállnak képkockák, kienged a görcs, a feszültség. A maga teljességében látod és érzed a nagy képet. Erősödik az összegzés vágya is, ami automatikusan magával vonja a lezárást: a sóhaj egy-egy nyitott érzelmiségű időszak végét is elhozhatja. A nyílt seb begyógyul, a lélek könnyűvé válik, a megélés emlékké konvertálódik alakul. Hidd el, jó lesz.
Szerdától a Halak asztrológiai jelében menetel tovább a Mars, egészen június legvégéig. A Halak Mars energiáját számtalan módon lehet értelmezni, most a belső erőre fókuszálok. A következő időszakban érezhető kraft jelenik meg lelkünk alsó-belső világában. Tegye fel a kezét, akinek ellenére van egy kis plusz lelkierő! Na ugye… A Mars tüzes planéta, a tűz pedig sötétséget oszlat, fényt és meleget ad. A Halak cikkelyébe érkező vörös bolygó ereje ősfélelmeinket, a bennünk élő kételyeket tudja villámgyorsan eloszlatni, mint mikor fáklyával térünk vissza az imént még olyan ijesztőnek tűnő barlangba. Hirtelen minden a helyére kerül, a kövek csak kövek, a denevér pedig egyszerű bőregérré változik a szárnyas démon rémképéből. Erőnk adatik lezárni, befejezni dolgokat; kilépni olyan minőségekből, melyek már híján vannak a fénynek, de eddig túlságosan enerváltan láttunk neki szabadságtörekvéseink végrehajtásának. Analógia: a bezárt ajtót simogathatjuk, kapirgálhatjuk tíz körömmel vérsarjadásig, valós eredmény nélkül – amikor viszont odarúgunk a zár alá, sarkig tárul a fogva tartó nyílászáró és betódulhat a friss levegő. Ne akciófilmszerűen akarjuk ezt megélni, inkább átvitt értelemben korlátozó, beszűkítő minőségeinket azonnal és intenzív módon lerúgva magunkról.
Az összegzéshez és a leltárkészítéshez is erőnk adatik, ami kifejezetten jó hír, e nélkül ugyanis bajosan, de legalábbis munkásan kezdhetünk jó minőségben új időszakot. A múlt dolgait félelem nélkül vagyunk képesek látni és a helyére tenni, ahogyan a hozzá kapcsolódó érzelmeket is. Néha csordulhatnak könnyek és csikordulhatnak fogak, de a folyamat sikerét nem veszélyeztetik. Amikor teljes őszinteséggel számot vetünk utunk eddig megtett részével, nem csak megkönnyebbülünk, de magasabb minőségben léphetünk tovább. Óriási ajándék ez, még akkor is, ha némi áldozat meghozatalát is kívánja a „kíméletlen” őszinteség önmagunkkal szemben.
Csütörtöktől a hét végéig, vasárnapig áll együtt a Kos asztrológiai jelében járó Nap a Halak csillagképének legfényesebb, alfa csillagával, az Al Rischával. Ez a csillag a Nap útja, az Ekliptika alatt fényeskedik, így mutatva rá, hogy a hozzá tartozó minőségek alapvetően a belső, érzelmi vetületünkhöz tartoznak. Itt döntünk. Ebből a csillagból indul ki a két fonál, amely a csillagzat visszatérő, illetve kiemelkedő halacskájához vezet. A lélek összegzéséből indul ki az új irány, annak megfelelően, hogy a leltár készítésekor mi vált fontossá. Azért is kiemelt jelentőségű ez a bizonyos összegzés, mert a mindennapok sodrában gyakran „áldozatul esünk” szubjektív valóságérzékelésünknek és tényszerű érzelmi rovancsolás nélkül egészen mást hinnénk, mint ami a való. Az önbecsapás szekerére pedig üljön fel, akinek hat anyja volt…
Lezárás, befejezés, visszatérés – a döntés a mi kezünkben van. Tudatosítsuk, egyik sem jobb a másiknál, csak más. A szabad döntésből meghozott visszatérés magasabb szintű, mint a tudattalan, sodródó kiemelkedés, mert azt észre se’ vesszük. Nagyon mély, belső folyamatokról beszélünk az Al Rischával találkozó Nap esetében, amik viszont testesülnek tetteinkben. A hétköznapok valóságára kiható erők az asztrológia köréhez kötődnek, innen nézvést pedig a Kos erős, lendületes, kezdeményezésre kész köntösét ölti magára cselekvő énünk égi megjelenítője. Attól, hogy belül és – akár – álmainkban ilyen mély, ám intenzív történések zajlanak, ne várjuk el, hogy passzivitásba merevedjünk. A tettekben erő, tűz lobog, ami belülről, a lélek mélyéről kapja igazi táplálékát. Éljük meg ezt a nagyszerű együttállást a maga fényességében, hogy a következő időszakra kiható legjobb döntéseket hozhassuk meg, amik nem csak bennünket, de környezetünket, annak fényességét is emelik.
