A tavasz immár valóban, kozmikus szemszögből nézve is itt van. A Nap vitathatatlanul megérkezett a Kos asztrológiai jelébe. Új idők, kezdet, virradat. Ami akár tiszta is lehet. Lehetne. De minden új kör egy előző végéből indul.
Egy év. Közel ennyi telt el azóta, hogy zászlómra tűztem a témát. Nem igazán akartam; kissé vonakodtam. Jónás rühellte a prófétaságot, ahogy azt Babits Mihály oly szemléletesen írta meg. Nem szeretnék annyira nagyképűnek tűnni, hogy párhuzamot vonok akár a költő, akár a cetbendőbe vándorló próféta és jómagam között. De tény: vonakodtam belevágni. És a történések engem igazoltak.
Az „asztrokóklerek” sorozat végül három plusz egy cikket ölelt fel. Kaptam direkt, közvetlenül fenyegető e-mailt, messenger üzenetet. Valaki még rám is csörgött, a nevét fedje homály. Magas lóról éles hangon kérdezte, ugyan, mit képzelek (szó szerint idézve: mi a büdös lóf@szt képzelek) magamról, hogy ilyen írásokkal veszélyeztetem a megélhetését.
Erre mit mondhat az ember? Annyit válaszoltam – miután férfiasan visszanyeltem a feltörni igyekvő ingert, hogy hasonló hangnemben küldjem a trópusokra, de legalábbis melegebb éghajlatra -, hogy ha én és a gondolataim sodorják kellemetlen helyzetbe asztorszakis jövedelmét, akkor ideje elgondolkodni a „hogyan tovább”-on.
Nem személyeskedünk. A nevek nem fontosak. A jelenség a lényeges. Nyilván lehet, hogy ráismersz, nyakon csípsz ezt-azt. Előfordul.
Egy év távlatából még az jutott eszembe: se a szakmai hiányossággal, se a tehetségtelenséggel, lelkiismeretlenséggel nincs – önmagában – baj. Amíg ki nem állsz emberek elé. Hadd világítsak rá egy saját példán keresztül:
Se az ütemérzékem, se az énekhangom, se a tánctudásom nem nagy szám. És akkor finoman fejeztem ki magam. Ennek ellenére szeretek – csak úgy, magamban – énekelgetni. Ha megcéloznám az érdeklődő réteget és tánc/ének/koreográfia kurzusokat hirdetnék, hát pont úgy járnék el, mint az asztrokóklerek.
Nem vagyok se a dalolás, se a ritmikus mozgás mestere, sőt. Ezt tudom is magamról; eszem ágában sincs ilyen babéroka törni. Még akkor sem, ha esetleg baromi jövedelmezőnek tűnik. Suszter maradjon a kaptafánál. Az asztrokókler pedig… nos, csapjon fel boncmesternek, ha már minden áron emberekkel akar foglalkozni.
A következő bekezdéstől (idézőjelek közé terelve) a 2023. május 5-én megjelent cikket olvashatod. Sok minden nem változott azóta sem. Sőt.
„Nagy elhatározásra jutottam. Hosszú hónapok, lusta évek fejcsóválását követően végre írok róla. Annyit hallottam, hallgattam, halogattam, hogy nincs tovább. Írni fogok az asztrokóklerekről. A nagy levegővételt szorgos anyaggyűjtés követte, az eredmény pedig egy – egyelőre – három részes sorozat. Ennek a beharangozóját olvasod most éppen.
Az „asztrokókler” kifejezést menet közben alkottam meg. Pontos definíciójával, jellegzetes ismertetőjegyeiről, jellemző előfordulási helyeiről az első részben olvashatsz majd. Életmódjáról, viselkedéséről, kártékony hatásairól úgyszintén. Mert valakinek már csak kell róla írnia. Eddig még nem találtam a témáról ilyen megközelítésű gondolatszövedéket, ezért lehajoltam a sárba dobott kesztyűért és – némi idegenkedést követően – felhúztam. Mintha Pandora szelencéjének pattintottam volna fel a fedelét, úgy dőltek a csontvázak a szekrényekből.
Három rész, természetesen a mostani kedvcsinálón kívül. Egyelőre ennyivel készültem el. Igazából az április 12-én kiküldött hírlevél fordított át (ezt azóta szabadon elérhetővé tettem: https://ladonyijanos.hu/a-titok-amivel-eldontheted-jo-e-egy-elorejelzes/ – a szerk. megjegyzése). Abban arról írtam, minek az alapján döntheted el, jó-e vagy sem egy előrejelzés. Innen igazából már nem volt megállás.
Hibázni lehet, ér és megengedett. Én is szoktam, bár se nem örülök neki, se büszke nem vagyok rá. Becsúszik, még ha igyekszem a tőlem telhető legjobban is odafigyelni. Az asztrokókler nem agyal ilyesmin. A te és az én életemben a hiba emberi vonás; alátámasztja, hogy a legjobb szándék és a leginkább gondos előkészületek mellett is hullhat homokszem a gépezetbe. A kókler esetében ez életforma és „szakmai” sajátosság.
Lényeges: nyugodtan nézz, olvass, hallgass asztrokóklert. Csak tudd: éppen azt teszed. Talán könnyebb átlátni Hide the Pain Herold-on keresztül.
Imádom az Arató András jellegzetes arcával készült mémeket. Kismillió készült belőlük, mindenféle témában. Amikor elém kerül egy, tudom: valójában vicc, humor, irónia. Eszembe sem jut ezek alapján dönteni az életemről és a sorsomról. Így érdemes fogadnod az asztrokóklerek által közölt mindenféléket.
A három résszel elkészültem, de nincs az a kerek szöveg, amit ne lehetne még kerekebbé kerekíteni. Ehhez pedig te is hozzájárulhatsz, mégpedig tapasztalatokkal, megélésekkel. Kérlek, írd meg kommentben, ha veled is megesett érdemleges történés asztrokókleres vonatkozásban. Fontos: nem a személyeskedés a cél, tehát nevet ne írj, nem az a lényeg.
Ködoszlatásra fel, izgalmas idők következnek!”
kép: pixabay.com
#ladonyijanos #asztrozófia
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
