Imádom az olasz temperamentumot. Persze a csizma országa nem kicsi. Északi és déli végpontja közt nem csak kilométerben mérhető a távolság. Amikor szenvedélyről beszélünk, a kulturális helyismerettel nem rendelkező agy jellemzően a déli részekre kalandozik. Mert minél melegebb az éghajlat, nyilván annál intenzívebben csap fortissimóba a kommunikáció. Innen nézve szokás „délolasz”-nak címkézni ezt a fajta vehemenciát.
Olyan jó, mikor mérlegelés nélkül, azonnal, csípőből nyilváníthatod ki az érzelmeidet – a maguk végletességében. Nem lebeg feletted a társadalmi megítélés és a megfelelés korhadt dúcolású ácsolata. Megjegyzem, Olaszországban nem az elfojtásokból burjánzó betegségek vezetik a halálozási okok toplistáját.
A látványos megnyilvánulásokat nézheted fejcsóváló mosollyal. Ej-ej, hát kell az a dráma folyton-folyvást? Mégis: nehéz az irigység halvány színezete nélkül szemlélni az olaszos habitust. Én sem vagyok kivétel. Bár nem ez az alapkódolásom, de nagyon szeretem beleképzelni magam az éggel folyamatosan, széles mozdulatokkal gesztikuláló Giovanni szerepébe. Kedvenc sztereotípiámat, a földön fetrengő olasz focistát pedig néha még most is hozom. Ha nincsen rózsa tövis nélkül, akkor hadd ferdítsem el a mondást: nincsen ember gyarlóság nélkül.
Vannak helyzetek, amikor nem lehet szenvedély nélkül működni. Amikor a hűvös, sokméteres személyes terét védő skandinávból is kijön a benne búvó Palik László. És ez nagyon jól van így. Az élet sava-borsa időnként kell, hogy a felszínen is látható legyen.
Hálás helyzetben vagyok. Egy temetkezési vállalkozó, a toronyban álló repülésirányító, a szívsebész nem (mindig) engedheti meg magának az olaszkodást. Én igen. Az asztrozófust elragadhatja a szenvedély. Nem kell mást tennie, mint a csillagos égre, az ott látható szenzációs történésekre pillantania.
Nem nulla-huszonnégyben, persze. Akkor egyszerűen csak őrültnek bélyegeznék. De igenis vannak pillanatok, események, amikről lehetetlenség a Magyar Távirati Iroda stílusában közvetíteni. Ilyenkor szicíliaisul el a csillagkrónikás stílusa. A mostani kozmikus hullámzás is hasonló. Ennek égisze alatt nézzünk hetet. Amiből tovább lépünk és azt is, ahová érkezünk. Ezért temperamentumos a mai Hétrenéző.
Egy Bakba lépő Marssal induló hét eleve megadja a magas hangot. És a kezdetben ott a kiteljesedés információja. A megoldás tüzes.
Ez a kraft persze a szavakban, a kommunikációban is testet ölt. A Merkúr és a Plútó együttállása késztet a kimondott szó erejével világot változtatni.
Erő persze nem marad öröm nélkül. Ezüsttálcán kínálja a harmónia, a mindennapi létöröm intenzív jelenlétét, mosolyt ébresztő megélését a direkt irányba forduló Vénusz.
A megújulás pedig letisztulást hoz. Szoros árukapcsolásban a csiklandós, nevettető örömmel. Ilyen huncut, de kristálytiszta minőségeket hoz a Vízöntő Újhold.
Körüljártuk, hogy hol húzódik a határ a minták hiányára hivatkozás és az ember egyéni felelőssége között.
Fogalmi tisztázás tárgya volt a híres-hírhedt világvége is. Mert nem azonos a pusztulást hozó összeomlással. Nagyon nem. Új világ, új minőség születése is egyben.
Végezetül a szerelemről is esett pár szó. Egészen pontosan arról, hogy mi a szerelmetes jóisten haragjáért pillangó rebbenő szárnyáért gondolja az ember gyermeke gravírozott acéllakattal deklarálni legszentebb érzelmét?
Az eljövendő hét is csemegékkel teli. Íme, amikről olvashatsz majd:
Nap és Szaturnusz együttállása. Remek, sőt kitűnő. Nem árt tisztában lenned a találkozó valódi jelentőségével, mert meg merem előlegezni a róla szóló számos károgást negatív felhangú „tudósítást”.
A Merkúr irányt vált és ismét „előre,” szakszóval direkt irányba fog haladni. Finom, de erős energia, nem kevés megkönnyebbüléssel bélelve.
A Mars és az Uránusz különleges módon szövetkezik, nagyobb örömünkre. Amúgy is imádom kettejük bármely fényszögét, de a mostani kedvenc a kedvencek közt.
A Gyűrűről is ejtünk szót. Vajon mind felett ott az Egy?
Ha már rébusz, akkor a szent hármasság is teret kap. Persze az van neki, most inkább (írott) terjedelemből jut egy adag.
Kedvenc vesszőparipámat is leporolom, azaz megkérdem tőled: mi a csillagjegyed?
Végül pedig igazság és valóság kapcsolatáról beszélgetünk. Melyikből van csak és kizárólag egy és melyikből tapasztalhatunk számosat?
Száz szónak is egy a vége. Nehéz lelkesedés nélkül kalapálni a billentyűzetet. Nem is sikerült, de kutya bánja. Ilyen szuper dolgokról tudósítani nem rossz enyhén szólva is lelkesítő. Ha csak egy icipici lángnyelvecskét sikerül átplántálni, már megérte.
kép: pixabay.com
ha valami megtestesíti az olasz temperamentumot, az a Ferrari
