A nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Szerencsére nem Virág elvtárs vagy, így nem kell csapásokat adnod és kapnod, ellenben örvendezhetsz, mert december 21-én 16 óra 59 perckor beköszönt a csillagászati (azaz valódi és nem naptári) tél.
Ekkor érkezik meg központi csillagunk, a Nap a Bak asztrológiai jelébe. Optikailag tekintve ez a „legsötétebb” napja az esztendőnek; a félelemkeltő „hivatalos” sajtó előszeretettel ezt hangsúlyozza és egyfajta öngyi-depi légkört kíván teremteni körülötte.
Ne dőlj be. Idézd fel, minek nevezzük ezt a napot: téli napforduló. Nem naptemető, vagy napfelakasztó, netán napbúskomorító: nap-forduló. Fordul a Nap. Fordul cselekvő énünk. Ami tény: valóban, ez egész esztendőre vonatkoztatva ekkor a legrövidebb a nappal, azaz a világos órák és percek száma (darabra értve, nem minőségi értelemben) a legkevesebb.
Ismét citálom az energia megmaradásának gyönyörű és logikáját tekintve kérlelhetetlen törvényszerűségét: a Fény nem fogy el. Amikor „kevés” látszik kint, akkor több sok ragyog bent. Nincs olyan, hogy a könyvelő leírja járulékos veszteségnek a csökkenő fényt és elmagyarázza a NAV-nak, hogy spirituális üzleti évünk éppen így sikerült, nem vagyunk csalók, mi mindent megpróbálunk, de a széljárás, a konkurencia és a multik és blablabla.
A valódi fordulatok előtt jellemzően elmész a végső pontig. Az úszó a medence végénél (és a legvégénél, nem csak közelítve hozzá) fordul vissza és vesz lendületet. A földre pottyantott labda is picit összenyomódva, leheletnyi holtpontot követően pattan fel. Éppen így indulunk el a fényesedés útján.
A Bak megoldást ad; próbái, feladatai nemesítenek, közelebb emelnek a bennünk élő megváltói minőséghez. A szemed még nem látja a növekedést, akár hetek múltán veszed csak észre, hogy egy picivel korábban világosodik és később sötétedik. Ám belül, belső látásoddal igenis érzékeled a felfelé indulást. A Fény megszületett – amint Fent, úgy Lent is és amint kint, úgy bent is. A régi alapvetés talán soha nem volt annyira időszerű, mint hullámzó jelenünkben.
A napforduló komoly tuningot kapott az égiektől. Emlékezz, ekkor együtt áll a Vénusz és a Plútó. Előbbi ráadásul éppen itt, a napforduló estéjén indul hátráló útjára is. Nyilván véletlen. Fatál is, mert a rézedények már elfogytak.
A fordulatban ott a magasabb erők segítő, felkaroló típusú bölcsessége, ami a földi vándort támogatja saját, valódi (boldog!) útján megtett lépteiben. De ez külön mesét érdemel. És kap is, persze. Hogyne kapna.
Olvassátok szeretettel Paksi Zoltán szó szerint idézett írását a nyári napfordulóhoz kapcsolódó lencsemágiáról.
“Lencsemágia a bőségért, a biztonságért, és az egészségért
A hagyomány szerint négyszer kezdődik el az év az esztendő körén belül. E négy kezdet a tavasz, a nyár, az ősz, és a tél. Az eljövendő évszak a Nap fordulatával indul, vagyis úgynevezett napfordulati pontot ér el ekkor a Nap éves pályája során.
Tavasz kezdetekor a déli égboltról lép át az északira, miközben áthalad az égi egyenlítőn. Nyár kezdetén járásának legmagasabb pontját éri el az északi égbolton, majd újra dél felé fordul Napunk útja.
Ősz kezdetekor az északi égboltról lép át a déli égboltra, miközben újra áthalad az égi egyenlítőn, míg a tél kezdetén éri el járásának legmélyebb pontját (legalábbis az északi féltekéről nézve, mert délen, például Ausztráliában, ekkor jár a legmagasabban), majd útja újra észak felé fordul.
A fordulati napok az új kezdetek, s ekkor érdemes olyan varázslásokat, szertartásokat végezni, melyekkel az eljövendő évszakra kívánunk hatni. Az évszak utolsó napjain érdemes számvetést, összegzést készíteni az eddig megtett útról, s elvégzett feladatokról.
A „lencsemágia” egy igen jól működő szertartás, melyet érdemes családi, esetleg baráti körben is elvégezni, de természetesen egyedül is lehet. A Napforduló előtti utolsó napok egyikén beszerezzük a lencsét. Gyertyát gyújtunk, majd elkészítjük ízlés szerint például főzeléknek, (hús nélkül!) de úgy, hogy az étel készítése közben csend legyen, s belül is arra legyünk hangolva, hogy a most formálódó étel boldog bőséget, szeretetet, és fényt visz a sejtjeinkbe, így az étel elfogyasztása révén ezekkel feltöltődve mi is jobban bevonzzuk, bevarázsoljuk az életünkbe a boldog bőséget, a szeretetet és a fényt. A lencséből a fordulat napján, majd az azt követő két napon is fogyasztunk hét kanálnyit.
Az első napon gyertyát gyújtunk, kimerjük a hét kanálnyi lencsét, s miközben elfogyasztjuk csak arra gondolunk, hogy ételünk boldog bőséget, és egészséget ad nekünk az anyag szintjén.
A második napon is gyertyát gyújtunk, kimerjük a tányérunkba a hét kanálnyi lencsét, s elfogyasztása közben csak arra gondolunk, ételünk fényt, és egészséget ad életünk lelki szintjeinek. Itt nem gondolunk bőségre!!!
A harmadik napon újra gyertyát gyújtunk az étkezés előtt, és miközben elköltjük a hét kanálnyi lencsét csak arra gondolunk, hogy ez az étel boldog bőséget, és fényt ad nekünk életünk szellemi szintjeire.
Ne feledjük, hogy ez nem étkezés, hanem szertartás! A gyertyát a szertartásunk végén lassan, gyertyakoppintóval, vagy kis pohárkával, esetleg gyűszűvel oltsuk el úgy, ahogyan a csillagos égbolt borul a Föld fölé napnyugta után. Ne csippentsük el, és főleg ne fújjuk el a gyertya lángját!
2020. június 20-án szombaton, közép-európai idő szerint 23 óra 44 perckor veszi kezdetét a nyár.
Érdemes mindhárom szertartást a Nap felé fordulva végezni! A szabadban végzett lencsemágiánál nem kell gyertyát gyújtanunk. Ha zárt térben tartjuk a szertartásunkat, akkor is érdemes a Nap felé fordulni, de ekkor szükséges a fény, a gyertya meggyújtása.
Az első étkezés legoptimálisabb ideje június 21-én vasárnap 04.52 és 12.46 óra között van. Ekkor a Nap felé fordulva érdemes elfogyasztani a lencsét.
A második napon, június 22-én hétfőn, 04.53 – 12.47 óra közötti időszak a legjobb a lencsemágiához.
A harmadik napon, június 23-án, kedden 04.54 – 12.48-ig a legoptimálisabb idő.
Akadályoztatás esetén se essünk kétségbe, mindhárom napon lehet akár délután is lencsét fogyasztani, (bár nem ez a legoptimálisabb) természetesen a Nap felé fordulva. Ha csak napnyugta után van lehetőségünk a szertartásra, akkor a kelet a legmegfelelőbb irány.
A lényeg az, hogy ne maradjon ki a lencsemágia!
Már számtalan pozitív visszajelzés érkezett, hiszen évszakról – évszakra újra elküldjük a lencsemágiáról írott levelünket, így egyre többen tapasztalják meg ennek az egyszerű szertartásnak a csodáját.
A titok az, hogy minél jobban jelen vagyunk az étkezések alatt annak a kevés gondolatnak, aminek ki kell töltenie a tudatunkat, annál jobban működik ez a mágia!
Vasárnap, december 22-én reggel 5
óra 19 perckor kezdődik meg a tél, ekkor lép át a Nap a Bak asztrológiai
jelébe. Különösnek tűnhet, de itt, ekkor születik a fény. Ugyan most a
legrövidebb a világos órák száma, de mostantól napról napra, minden áldott nap
egy picivel, de több a fény. Kicsit olyan érzés, mint a hajnal előtti időszak:
még nem látjuk az ég alján a világosság jeleit, most van a legeslegsötétebb (és
gyakran a leghidegebb), de már tudjuk, hogy elindult és feltartóztathatatlanul,
visszafordíthatatlanul jön az ébredés, az emelkedés. Bak Nap idején a
tapasztalatok jelentősége erősödik fel. Mindaz az ismeret, amit korábban
megszereztünk, most „kamatozik”, megéljük és rájövünk, hogy csak annak van
értelme és jelentősége, ami valódi, működő tudás. Ez a bizonyosság segít
továbblépni, hiszen a Bak erről (is) szól: emelkedni, haladni és fejlődni.
Külön jó, hogy az ünnepi időszak alatt adódik minőségi időt tölteni önmagunkkal. Érdemes számot vetnünk azzal, hogyan állunk saját sorsfeladatunkkal; ismerjük-e egyáltalán, megvalósítjuk-e és mit kell ahhoz tennünk, hogy még jobban, még eredményesebben teljesítsük ezt a nemes küldetést. Fontos, hogy itt köszönt ránk a megújulás is, hiszen a Fény születése nem csak központi csillagunkra vonatkozik, hanem ránk is. Újjászületés a szó legnemesebb értelmében, a belső fény újra felragyogása és intenzívvé válása – a mi befektetett munkánk által. Ez az utóbbi fél mondat is jelentős, hiszen Bak Nap idején ne várjuk a sült galambot; a téli időszakban kevéssé repül; amelyik mégis szárnyra kapott, azt a sasok elvitték. Teremtsük meg a világosságot, gyújtsunk fényt előbb önmagunkban, hogy aztán ezt adhassuk tovább.
„A hagyomány szerint négyszer kezdődik el az év
az esztendő körén belül. E négy kezdet a tavasz, a nyár, az ősz, és a tél. Az
eljövendő évszak a Nap fordulatával indul, vagyis úgynevezett napfordulati
pontot ér el ekkor a Nap éves pályája során.
Tavasz kezdetekor a déli égboltról lép át az északira, miközben áthalad az égi
egyenlítőn. Nyár kezdetén járásának legmagasabb pontját éri el az északi égbolton,
majd újra dél felé fordul Napunk útja.
Ősz kezdetekor az északi égboltról lép át a déli égboltra, miközben újra
áthalad az égi egyenlítőn, míg a tél kezdetén éri el járásának legmélyebb
pontját (legalábbis az északi féltekéről nézve, mert délen, például
Ausztráliában, ekkor jár a legmagasabban), majd útja újra észak felé fordul.
A fordulati napok az új kezdetek, s ekkor érdemes olyan varázslásokat,
szertartásokat végezni, melyekkel az eljövendő évszakra kívánunk hatni. Az
évszak utolsó napjain érdemes számvetést, összegzést készíteni az eddig megtett
útról, s elvégzett feladatokról.
A „lencsemágia” egy igen jól működő szertartás, melyet érdemes családi, esetleg
baráti körben is elvégezni, de természetesen egyedül is lehet. A Napforduló
előtti utolsó napok egyikén beszerezzük a lencsét. Gyertyát gyújtunk, majd
elkészítjük ízlés szerint például főzeléknek, (hús nélkül!) de úgy, hogy az
étel készítése közben csend legyen, s belül is arra vagyunk hangolva, hogy a
most formálódó étel boldog bőséget, szeretetet, és fényt visz a sejtjeinkbe,
így az étel elfogyasztása révén ezekkel feltöltődve mi is jobban bevonzzuk,
bevarázsoljuk az életünkbe a boldog bőséget, a szeretetet, és a fényt. A
lencséből a fordulat napján, majd az azt követő két napon is fogyasztunk hét
kanálnyit.
Az első napon gyertyát gyújtunk, kimerjük a hét kanálnyi
lencsét, s miközben elfogyasztjuk csak arra
gondolunk, hogy ételünk boldog bőséget, és egészséget ad nekünk az anyag
szintjén.
A második napon is gyertyát gyújtunk, kimerjük a tányérunkba a
hét kanálnyi lencsét, s elfogyasztása közben csak arra
gondolunk, ételünk fényt, és egészséget ad életünk lelki szintjeinek. Itt nem
gondolunk bőségre!!!
A harmadik napon újra gyertyát gyújtunk az étkezés előtt, és
miközben elköltjük a hét kanálnyi lencsét csak arra
gondolunk, hogy ez az étel boldog bőséget, és fényt ad nekünk életünk szellemi
szintjeire.
Ne feledjük, hogy ez nem étkezés, hanem szertartás! A gyertyát a szertartásunk
végén lassan, gyertyakoppintóval, vagy kis pohárkával, esetleg gyűszűvel oltsuk
el úgy, ahogyan a csillagos égbolt borul a Föld fölé napnyugta után. Ne
csippentsük el, és főleg ne fújjuk el a gyertya lángját!
2019. december 22-én vasárnap, közép-európai idő
szerint 05 óra 19 perckor (GMT.: 04.19) veszi kezdetét a tél.
Érdemes mindhárom szertartást a Nap felé fordulva
végezni! A szabadban
végzett lencsemágiánál nem kell gyertyát gyújtanunk. Ha zárt térben tartjuk a
szertartásunkat, akkor is érdemes a Nap felé fordulni, de ekkor szükséges a
fény, a gyertya meggyújtása.
Az első étkezés legoptimálisabb ideje december 22-én vasárnap 07.35 és
08.00 óra között van. Ekkor a Nap, vagyis délkelet felé fordulva érdemes
elfogyasztani a lencsét. Ezen kívül a 08.00 – 11.42 óra közötti időintervallum
is nagyon jó!
A második napon, december 23-án, hétfőn 07.34 – 07.52
óra közötti időszak a legjobb, de a 07.52 – 11.43 közötti idő is megfelelő a
lencsemágiához.
A harmadik napon, december 24-én, kedden 07.36 –
07.48-ig a legoptimálisabb idő, de a 07.48 – 11.44-ig tartó idő is megfelelő.
Akadályoztatás esetén se essünk kétségbe, mindhárom napon lehet akár délután is
lencsét fogyasztani, (bár nem ez a legoptimálisabb) természetesen a Nap felé
fordulva. Ha csak napnyugta után van lehetőségünk a szertartásra, akkor a kelet
a legmegfelelőbb irány. A lényeg az, hogy ne maradjon ki a lencsemágia!
Már számtalan pozitív visszajelzés érkezett, hiszen évszakról – évszakra újra
elküldjük a lencsemágiáról írott levelünket, így egyre többen tapasztalják meg
ennek az egyszerű szertartásnak a csodáját. A titok az, hogy minél jobban jelen
vagyunk az étkezések alatt annak a kevés gondolatnak, aminek ki kell töltenie a
tudatunkat, annál jobban működik ez a „mágia”.
“Lencsemágia a bőségért, a biztonságért, és az egészségért A hagyomány szerint négyszer kezdődik el az év az esztendő körén belül. E négy kezdet a tavasz, a nyár, az ősz, és a tél. Az eljövendő évszak a Nap fordulatával indul, vagyis úgynevezett napfordulati pontot ér el ekkor a Nap éves pályája során.
Tavasz kezdetekor a déli égboltról lép át az északira, miközben áthalad az égi egyenlítőn. Nyár kezdetén járásának legmagasabb pontját éri el az északi égbolton, majd újra dél felé fordul Napunk útja.
Ősz kezdetekor az északi égboltról lép át a déli égboltra, miközben újra áthalad az égi egyenlítőn, míg a tél kezdetén éri el járásának legmélyebb pontját (legalábbis az északi féltekéről nézve, mert délen, például Ausztráliában, ekkor jár a legmagasabban), majd útja újra észak felé fordul. A fordulati napok az új kezdetek, s ekkor érdemes olyan varázslásokat, szertartásokat végezni, melyekkel az eljövendő évszakra kívánunk hatni. Az évszak utolsó napjain érdemes számvetést, összegzést készíteni az eddig megtett útról, s elvégzett feladatokról.
A „lencsemágia” egy igen jól működő szertartás, melyet érdemes családi, esetleg baráti körben is elvégezni, de természetesen egyedül is lehet. A Napforduló előtti utolsó napok egyikén beszerezzük a lencsét. Gyertyát gyújtunk, majd elkészítjük ízlés szerint például főzeléknek, (hús nélkül!) de úgy, hogy az étel készítése közben csend legyen, s belül is arra vagyunk hangolva, hogy a most formálódó étel boldog bőséget, szeretetet, és fényt visz a sejtjeinkbe, így az étel elfogyasztása révén ezekkel feltöltődve mi is jobban bevonzzuk, bevarázsoljuk az életünkbe a boldog bőséget, a szeretetet, és a fényt. A lencséből a fordulat napján, majd az azt követő két napon is fogyasztunk hét kanálnyit. Az első napon gyertyát gyújtunk, kimerjük a hét kanálnyi lencsét, s miközben elfogyasztjuk csak arra gondolunk, hogy ételünk boldog bőséget, és egészséget ad nekünk az anyag szintjén. A második napon is gyertyát gyújtunk, kimerjük a tányérunkba a hét kanálnyi lencsét, s elfogyasztása közben csak arra gondolunk, ételünk fényt, és egészséget ad életünk lelki szintjeinek. Itt nem gondolunk bőségre!!! A harmadik napon újra gyertyát gyújtunk az étkezés előtt, és miközben elköltjük a hét kanálnyi lencsét csak arra gondolunk, hogy ez az étel boldog bőséget, és fényt ad nekünk életünk szellemi szintjeire. Ne feledjük, hogy ez nem étkezés, hanem szertartás! A gyertyát a szertartásunk végén lassan, gyertyakoppintóval, vagy kis pohárkával, esetleg gyűszűvel oltsuk el úgy, ahogyan a csillagos égbolt borul a Föld fölé napnyugta után. Ne csippentsük el, és főleg ne fújjuk el a gyertya lángját! 2019. szeptember 23-án hétfőn, közép-európai idő szerint 09 óra 50 perckor (GMT.: 07.50) veszi kezdetét az ősz. Érdemes mindhárom szertartást a Nap felé fordulva végezni! A szabadban végzett lencsemágiánál nem kell gyertyát gyújtanunk. Ha zárt térben tartjuk a szertartásunkat, akkor is érdemes a Nap felé fordulni, de ekkor szükséges a fény, a gyertya meggyújtása. Az első étkezés legoptimálisabb ideje szeptember 23-án hétfőn 09.50 és 10.05 óra között van. Ekkor a Nap, vagyis délkelet felé fordulva érdemes elfogyasztani a lencsét. Ezen kívül a 10.00 – 12.36 óra közötti időintervallum is nagyon jó! A második napon, szeptember 24-én, kedden 06.37 – 12.36 óra közötti időszak bármikor megfelelő a lencsemágiához. A harmadik napon, szeptember 25-én, szerdán 06.38 – 12.35-ig a legjobb időintervallum. Akadályoztatás esetén se essünk kétségbe, mindhárom napon lehet akár délután is lencsét fogyasztani, (bár nem ez a legoptimálisabb) természetesen a Nap felé fordulva. Ha csak napnyugta után van lehetőségünk a szertartásra, akkor a kelet a legmegfelelőbb irány. A lényeg az, hogy ne maradjon ki a lencsemágia! Már számtalan pozitív visszajelzés érkezett, hiszen évszakról – évszakra újra elküldjük a lencsemágiáról írott levelünket, így egyre többen tapasztalják meg ennek az egyszerű szertartásnak a csodáját. A titok az, hogy minél jobban jelen vagyunk az étkezések alatt annak a kevés gondolatnak, aminek ki kell töltenie a tudatunkat, annál jobban működik ez a „mágia”. Áldás, és boldog bőség VAN e sorok olvasóján!”
