A múltgyógyító telihold meséje

A múltgyógyító telihold meséje

Ha rád is vetül múltad árnyéka, nem boríthat sötétbe. Nem húzhat vissza és nem gátolhatja meg boldogulásodat. Ezek fémes csengésű, rideg, de abszolút alátámasztott kijelentések. A kulcs a kezedben van. Pontosabban: feléd nyújtja egy különlegesen jó égi állás. Az már rajtad múlik, elveszed-e és ha igen, a zárba illesztve elfordítod-e. Azért tudd: olyan ajtót nyit, amit sarkig tárva méltó és minőségi életbe léphetsz. De ne szaladjunk annyira előre!

Ha burokban születtél volna, aranybuborékban nevelkedve, kezedben ezüstkanállal, úgy nem olvasnád ezeket a sorokat. Vélhetően hordasz magaddal múltbeli megéléseket. Nem is mindet pozitív előjellel helyezted a tartós tárba. Eddig rendben is van. A probléma ott csírázik ki és ereszt gyökeret, amikor újra és újra utánad nyúl. Beléd hasít a félelem: mi lesz, ha ismét megtörténik, ami régen facsart? A félelem rettegéssé érve választ el a szíved szerinti cselekvésektől és örvénybe sodródsz. Ez annyira kell neked, mint fosóka szilvának a hashajtós öntözővíz.

Álommegoldás tűnik fel a láthatáron. A szó mindkét értelmében álomszerű. Egyrészt időzítése miatt. Kedden éjjel, 1 óra 54 perckor egzakt a Mérleg jelében járó Nap és a Halak cikkelyében fénylő Hold szembenállása. Cikornyák nélkül: ez a telihold tűpontos ideje. Essünk gyorsan túl az asztrológiai megfejtésen. Azért is jár pont, sőt. Jó tudni róla (is).

Mély, érzelmi síkon becsapódó/feléledő rádöbbenések kalauzolnak a tettek mezejére. Teszik ezt azért, hogy kipöccintsenek a nyugalomnak hazudott beletörődésből. Érezd a cipő szorítását, a tomporba szúró fotelrugót: ideje változtatni valamin. Valamin, amihez mostanra hozzászoktál. Hozzászoktattad magad a béka lenyeléséhez, pedig öklendező reflexed lefizethetetlen. Nincs az az észérv, amivel korrumpálhatnád. Minden egyes, gigádon lecsusszanó brekinél bejelez a rendszer: „főnök, nem ezt beszéltük meg!!”

A megtelő Hold poharad is szinültig tölti. Magadban kelted életre a „betelt a pohár” mondását. Közhelyből cselekvési útmutatóvá alakítod. A cél pedig a kiegyensúlyozott, harmonikus létezés. Nem hangzik olyan magasztosan, mint a világbéke a Sziklás Hegységben, naplementekor, Leonard Cohent hallgatva és fekete abszintet szopogatva, de sebaj. Már egy ideje érzed és jobb pillanataidban be is vallod magadnak: nem vágysz sokra. Éppen csak az elérhető maximum kell neked. A harmónia és a kiegyensúlyozott élet. Aminek nincs objektív listája, de belső iránytűd tévedhetetlenül jelzi, jó irányba törekszel-e felé.

Álomszerű égi helyzet. Mert a késő éjjel vélhetően és várhatóan álmodban ér. Legyen kézközelben papír és toll. Ha felébredsz, nem csak hólyagod telésének hangja nyomása ugraszt ki az ágyból. Írd le, amit áthozol. Üzenő álmok, konkrét, a lelkednek szóló képek felbukkanása erősen valószínű.

Tőegyszerűre fordítva: lelki inspirációk, érzelmi húrjaidat pengető sugallatok jelennek meg. Késztetésük iránya, hogy mozgásba lendítsenek. Tedd meg, amit üzennek, mégpedig az elérhető harmóniaszint-emelkedés motivációjával szívedben. És jó lesz. Nem én mondom, a telihold üzeni.

Ennél persze jóval többet hozhatsz ki: önmagadból, a telihold inspirációjával. Ehhez azonban emelkedjünk el és fel – egészen a csillagok világába. A haladó szintet a két égitest csillagképi háttere és azok szimbólumrendszere adja meg. Az előbb a fémből készült kulcsot kaptad meg, most a zárnyitó kódokat is odaadja a Nap-Hold szembenállás.

Ideje tovább lépni a múltból. Ellépni, tovalendülni, de nem letagadni, legfőképpen pedig elhazudni a magad mögött hagyott történéseket. Központi csillagunkat, a Napot a Szűz csillagzatának múltból elrugaszkodó lábánál éri a telihold. Múltad lehet támasz is. Tapasztalataidból masszív sziklát formálsz, amire lépve, mint kiránduláson, képes vagy feljebb- és tovább lépni. Nem mehetsz el a dinamika mellett. Ami ragacsos volt eddig, nem maradhat változatlan. Konzerválás és a mocsárállapot életformává züllesztése helyett ideje berugóztatni lábaidat. Innen adja magát a lendület vétele és a mozdulat, amivel te is tovább lépsz. Éppen úgy, mint a csillagzat futó alakja. Megsúgom: a másik lába a jövőbe érkezik. Mint a tiéd.

Ne gondold azonban, hogy ez a folyamat mindenképpen fájdalmas és erőltetéssel teli. Szemben a Hold a Halak csillagképének visszaúszó halacskájánál néz farkasszemet a Nappal. Ez az égi uszonyos a visszatérésekre mutat rá. Visszakanyarodó kapcsolati szálak, ismétlődő minták; konkrét, újra és újra felbukkanó személyek. Másik olvasatában: vissza- és ezért lehúzó emberi kapcsolatok. Rájuk mutat a Hold. De nem tömpe és görbe ujjal, mint tenné Kuka törpe.

Lelked súgja meg, vagy ha érzelmi hallásod tompa, akár ordítja is. A hangerő másodlagos: érzelemvilágod jelzi, milyen szálak elvarrása időszerű. Mert már nemhogy a fény veszett ki belőle, de konkrétan úgy érzed magad, mint aki pamutruhában zuhant a medencébe Akárhogy kapálózol, egyre nehezebben mozogsz és mind inkább közeledsz a süllyedéshez. Itt az „álljunk meg!!” pillanata. A visszatérést ne fogadd el kötelező érvényű sorsismétlésként.

Mégiscsak a te életedről van szó. Durvábban fogalmazva: a te bőrödre megy a vásár. Kinek lenne több joga beleszólni a boldogulásodba, mint neked magadnak? A felismerés pedig tettekre sarkall. Velük és általuk emelkedsz ki a centrifugából, ami újra és horizontálisan, az emelkedés reménye nélkül pörgetne meg. Megszédülés és belefáradás helyett ideje kiszállni, mert ez is csak egy mókuskerék. A visszaúszó Halnál járó Hold késztetése hathatós támogatást ad mindehhez.

Eszközként jelennek meg az álmok. Mivel esélyes, hogy alszol a telihold tetőzésekor, a lényeget álomban küldi át a Kozmosz. Letöltése a lelkedbe automatikus, ám dekódolása már rajtad múlik. Ezért írtam: toll és papír, valamint a hétfő esti lefekvéskor az emlékezés szándéka. Ennyit kell tenned, a többit meglátod és megtapasztalod. Az esélyek (hold)fényesek.

kép: pixabay.com

Halak telihold: holtponton átlendülés – az a plusz, amivel elrugaszkodsz a múltból

Híd a múltból a fényes jövőbe

Híd a múltból a fényes jövőbe

A múlt megéléseit alakíthatod át jövőépítő tudássá. Ehhez kínál megoldókulcsot az Oroszlán újhold. Újholdnak a Nap és a Hold együttállását nevezzük, a mostani találkozó egzakt időpontja vasárnap 16 óra 14 perc. Természetesen előbb és később is érzed a hatásokat, ez a tűpontos meghatározás a jéghegy csúcsának antennájára ragasztott gombostű.

Jó, ha él benned némi bátorság. Ha nem, akkor is kedveznek a hatások, mert lehetőséget kapsz repetázni kurázsiból. Mihez is kell egy újhold idején tökösség? (nemtől függetlenül; itt a belevaló, vagány szinonimája a szó) Ahhoz, hogy objektíven szemléld saját múltadat. A megéléseidet, szerepedet, döntéseidet. Akkor is, ha émelygés fog el. Bátorsággal nem akarsz elfutni.

Ez azért jó hír, mert kivételesen értékes felismerésekhez juthatsz a múlt felé irányított figyelemmel. Tudd: szó nincs öncélú vájkálásról. Nem feladata az Oroszlán újholdnak saját végtermékedbe ütni orrodat, mint szőnyegre piszkító kiskutyáknál szokás.

A múlt értése és tudása segít a jelenben hozott minőségi döntéseiden át fényes és méltó jövőt építeni. Ez a mostani újhold kvintesszenciája. A bevezetőben „csak” Oroszlán újholdként aposztrofáltam Nap és Hold kézfogóját. Azon kiemelten gyümölcsöző időszakok egyikében köszönt ránk az újhold, mikor asztrológiai és csillagképi értelemben egyaránt Oroszlánról beszélhetünk.

Múltad látása egyben uralmat is jelent. Nem afölött, ami elmúlt, mert az valóban már mögötted maradt. Az onnan érkező érzelmek, tapasztalatok kézben tartásához kínál megértést az égi környezet minősége. Az előző bekezdés dőlttel szedett alaptételének igazsága két módon fejtheti ki hatását.

Nem foglalkozol vele és csak mész előre. Érzed, hogy lifeg rajtad valami hátizsák, de kit érdekel a motyó. Elég erős vagy, megbírsz vele, oszt majd csak lesz valahogy. Igazad van. Valahogy tényleg lesz. Szokás mondani: úgy még sosem volt, hogy sehogy sem lett volna. Ezzel az attitűddel – akár nem tudatos módon – vállalod a kockázatokat is. Például a szakadék szélén egyensúlyozva érhet hirtelen erőhatás. Ekkor az ismeretlen tömegű hátizsák hirtelen a gravitációval pacsizó súllyá alakul. Ezredmásodperceken belül pedig a Föld középpontja felé irányuló, szabadesésnek nevezett mozgásba lendít, aminek az édes anyafölddel való találkozásod vet véget. Magyarán: becsapódsz. A szó mindkét értelmében.

Ráébredsz, érdemes a múlttal foglalkozni. Elkezded felfejteni, ami már önmagában is megkönnyebbülést hoz. Menet közben mintázatokat fedezel fel. Kitartóan dolgozva egyre összetettebb ez a rajzolat és mind világosabban tárul szemed elé alap-energetikád. Elérkezel a pontra, amikor – a múlt(ad) tükrében – előre látod a jövőt. Ez a hatalom visszaszerzésének pillanata, egyben a cél. Ide segít eljutni a mostani újhold. Ezért kulcsfontosságú múltad ismerete és vizsgálata.

Nem mellesleg könnyedén, ám határozottan tudod a múlthoz kapcsolódó, immár lejárt szavatosságú érzelmeket elengedni. A Nap-Hold találkozó egyszerre érinti az Oroszlán múltba néző fejét és a Rák fényábrájának elengedő oldalát. Kivételesen gyümölcsöző aspektus. A megértés pillanatában kódolva ott az elengedés is. Az emelkedő léggömb kosarából dobálod a homokzsákokat. Egyértelmű és könnyen belátható, hogy minél szélesebb perspektívában szemléled a tájat, annál inkább térkép-szerűen látod az alattad fekvő vidéket. Feltárulnak az összefüggések és könnyebben, hamarabb érsz célt.

Gyönyörű, végtelenül jóindulatú és sokat kínáló újhold vár ránk. Tudj róla és alakítsd ismereteidet jövőalakító energiákká – a múlt tükrében.

kép: pixabay.com

az Oroszlán újhold ennél szélesebb spektrumban tárja eléd a panorámát – korlátok nélkül

Tisztító tekintet, élesedő belső látás

Tisztító tekintet, élesedő belső látás

Végre túl tudsz lépni a „hiszem, ha látom” börtönén. Szemed is sok információt közvetít, ám látni nem csak vele tudsz. Sőt. Al Tarf annyit tesz: Tekintet. Ez a csillag a Rák hármas fényábrájának befogadó oldalán tündököl (emlékezzünk a tegnapi bejegyzésre: a Rák az anyai típusú szent hármasságot képviseli: befogadás-táplálás-elengedés).

A tekintet itt a múlt felé irányul: látni a múltat, de nem csak látni, hanem elfogadni is tudnod kell a saját múltadat. A Rák eredet- és múltkutató késztetésében ott a szeretetteljes elfogadás is. Már nem akarod a „múltat végképp eltörölni”, mint mozgalmár nótákban énekelték régen. A múlt megtörtént. Az eseményeken változtatni nem tudsz. Mit tehetsz akkor? A megítélését alakíthatod magadban. Kifejezett cselekvő ráhatással bírsz arra, hogy miképpen viszonyulsz egy-egy, korábban megesett történéssel kapcsolatban.

Az Al Tarf-i tekintet alapvetően érzelmi látást jelent, amikor nem (csak) a szemeddel, hanem a lelkeddel látod a dolgokat. Az itt járó Nap révén azonban rengeteg fényt, rálátást, megértést viszel bele. Egyszerre van jelen az objektív, szellemi érzékelésed és belső világod megismerési törekvése.

Vasárnaptól keddig kitűnő alkalom nyílik porlepte sérelmek feldolgozására. Itt és most szeretetben tudod végleg feloldani régi érzelmi zárványaidat, ronda lelki epeköveidet. Látod, elfogadod, befogadod – nem bonyolult, de annál nagyszerűbb folyamat. A hozadéka pedig csodálatos megkönnyebbülés. A testi-lelki szinten jelenlévő bemerevedettségektől való elköszönés, a megértés magasabb foka, a felszabadulás. Megéri, ugye?

Ha hozzátesszük a zseniális bevillanások, a felszabadító megértés erőterét, még szebb a teljes kép. A Nap-Al Tarf találkozó idején tiszta szellemiséget, szabaddá tevő szellemi szikrákat is kapsz. Olyan tudati takarító energiát, ami a pucoláson túl ragyogóan tölti be a keletkezett űrt. Ez a Merkúr és az Uránusz varázslatos erejű quintil fényszögének köszönhető. Konkrét tettekhez, megújuláshoz, eddig járatlan, de fényes magasságokba vezető útra lépéshez segítenek. Nagy kanállal mért kozmikus bónuszt hoz a hét fordulója.

kép: pixabay.com

élesedő belső látásod segít a múltat megtisztítani, mégpedig zseniális inspirációval megtámogatva

Mit kínál a retrográd Merkúr?

Vasárnap indul – a Földről szemlélve – hátráló útjára a Merkúr, teszi ezt a Vízöntő asztrológiai jelében. Bő három hétig tolat Hermész planétája, majd február 22-én vált irányt ismét és folytatja direkt irányba égi útját. Kérlek, engedd el a bárgyú (tév)képzetet, hogy egy retrográd Merkúr csak szívatni jött és minden akadósabb, nehezebb; most töröd össze a kocsit, de minimum a bokád fordul ki és nap nap után elbeszélsz a másik mellett, azaz ő temelletted. Ezek az alacsony szintek, ha rájuk fókuszálsz, elválasztod magad a magasabb polcokon trónoló minőségek megpillantásának lehetőségétől, pedig azokból bőven adatik. Nincs mit túlragozni a Vízöntőn: mondd ki, amit már rég ki kellett volna. A bilit nem arra tervezték, hogy az idők végezetéig őrizgesse a sz@rt: borítsd, öntsd ki! A béka brekegve jó, nem lenyelve. Egy Vízöntőben hátráló Merkúr ösztönöz arra, hogy végre végy egy nagy levegőt és leültesd az(oka)t, akivel/akikkel rendezendő-tisztázandó dolgod van még. Nem először érezheted mindezt az elmúlt hetekben, most ez újabb köntösbe bújt késztetés toppan be.

Csillagképi értelemben is a Vízöntő játszik, mégpedig a múltba ömlő, tisztító víz. A Merkúr teljes hátrálása itt esik meg, ráirányítva figyelmedet, hogy nem való sérelmeket dédelgetni, meg pengévé szorított szájjal, epegörcs-közeli állapotban létezni, mikor az a #&@##{ alak a közeledbe kerül. Tessék kimondani! Mit kockáztatsz? Itt egy titkos tipp: ha nem akarod levágni a fejét amúgy szamurájkardosan, és még a torkát sem szándékozol átharapni, akkor indíthatod szubjektumodból kiindulva: „úgy érzem, ez és ez igazságtalan volt tőled” vagy „nekem rosszul esett, amikor ezt vagy azt mondtad.” Nem tetemre hívás a cél: légy ügyes és talpraesett, de tudd: azokat a régi tüskéket ideje kipiszkálni, mert nincs keresnivalójuk a körmöd alatt. Lehet, hogy elképzelni félelmetesebb, mint megtenni. Az első lépés megtétéle előtt nem tudhatod. A lényeg: a régről cipelt zsákot ideje lekanyarítani válladról, mert ennél sokkal fontosabb és méltóbb dolgokat is felvállalhatsz. Hoppá.

kép: wallpapersafari.com

Jöhet a csütörtöki csoda?

Nem akadt meg a tű, nyugalom. A lemez szépen forog tovább, bár igazad van: egy-egy dallam ismerős. Igen, tegnap a Merkúrról olvashattál és ma is vele kezdjük, de egy picit más megvilágításban szemléljük, figyelembe véve egy különlegesen jó kapcsolódását. Emlékezz, vagy olvasd újra: Hermész bolygója szerdán fordult direktbe a Mérleg asztrológiai jelében, a Szűz csillagkép angyali részén, de annak alfa csillagához, az aratást szimbolizáló Spicához igen közel. Poroljuk le az egyik legfontosabb jelentést: angyali, éterikus, finom segítség a minél magasabb szintű, minél teljesebb megértéshez. Csütörtöktől szombatig egy egzakt quadrat (90 fok) fényszögön keresztül kapcsolódik a planéta a Bak zodiákusában lépdelő Szaturnuszhoz. A múlt megértése, a régi nehézségek okára rádöbbenés, a gyökérzet elágazásainak felfedezése mind-mind intenzíven támogatott – ahogyan a továbblépés is. A hét közepétől induló napok nem kurkászásra, terméketlen guberálásra és az abból fakadó sopánkodásra valók – a megértésből megoldás születik, az pedig testesül az életünkben is. Egyszerűen fogalmazva: a képlet életre kel, ellép a tábláról és munkálkodni kezd itt és most, fizikai, három dimenziós valóságunkban. A régről hozott-cipelt bilincsek lehullanak, lehullhatnak – csak rajtad áll.

Tudnod kell azonban, hogy hathatós segítséget kapsz, ha az eddigiek nem győztek volna még meg erről. Központi csillagunk, a Nap ugyanis ekkor éri el a Mérleg csillagképének múlt serpenyőjét, ebben a pár napban éppen ott jár. A múlt – emberi, azaz önérzettől vezérelt – ítéletektől mentes megértése vezet el a belső igazság és egyensúly eléréséhez. Kérlek, lásd meg a szépséget: két oldalól kapsz támogatást a régi sz@rok terhek szellemi síkra emeléséhez, hogy ne kelljen már járatba görnyedt vájárként járnod utadat. Az angyali segítség okán pedig hagymaszagúra sem szükséges izzadnod magad, ami elég kellemes hozzávaló. A Mérleg fényábrájának alfa és delta csillagai jelölik a múlt serpenyőjét, ez pedig közvetlenül a Nap útján, az Ekliptikán helyezkedik el, azaz pontosan érinti cselekvő énünk égi szimbolizálója. Mit olvashatunk ki mindebből?

1.: nem kell várnod a sült galambot, mert te tudsz tenni múltad zárványainak feloldásáért.

2.: Nem kell messzire menned, ezer kilométereket utaznod és lehetetlen vállalásokat tenned, hiszen minden ott, benned már adott.

3.: Tettek, cselekedetek visznek vágyott célodhoz, azaz kezedben a lehetőség, mint megoldás is.

4.: Nem a te dolgod ítélkezni a múlt(ad) fölött. Megérteni igen, ítéletet mondani nem. Emlékezz: ez a csillagzat az isteni ítélet mérlege, régebben nevezve mértéke (ezért Mértéknek is nevezték annak idején). Saját dolgodat könnyíted meg, ha elengeded a meg- és elítélés saját szemszögből, orrodra ragadt paradigmádon szemüvegeden keresztüli erőltetését. Amúgy meg: az önigazolás olyan, mint a sittel telepakolt hátizsák: qurva felettébb nehéz, semmi haszna nincs és minél tovább cipeled, annál jobban bosszant, mikor ráébredsz: hiába tetted (még sose erőltettem három kettőspontot egy mondatba, pukkan a pezsgő!). Jobb minél hamarabb levenni.

Egészítsük ki még egy ragyogó inspirációval a képet: a következő napokban a Nap a varázslatos erejű, mágikus megoldásokat eredményező quintil fényszögben (72 fok) áll a korábban hivatkozott Szaturnusszal. Magyarul: csodák márpedig vannak. Nem csak vannak, történnek is. Nem csak úgy általában történnek is, hanem veled is megesnek. Nem csak néha-néha, hanem rendszeresen, „csak” várd el őket. Itt is. Most is. Tudd: a múltb(ad)ból utánad nyúló horgok, kampók, visszahúzó, görcsbe göbbedt karmok semlegesítésére ritka jó napjaid érkeznek, ahol a látható és (ésszel, oksági módon) megérthető utakon kívül és túl számos más valóság teremti meg önmagát, hogy neked jobb és könnyebb legyen. Egyszerűen csak tudj róla, tegyél és végül, legfontosabbként: engedd meg a pozitív hozadékok életedben való tartós megjelenését.

képek: pexels.com

Pin It on Pinterest