Miért ne várd, hogy az élet visszaálljon a régi kerékvágásba?
Pár napja körüljártuk, miért nem érdemes sorscsapásként tekintened a mostani időszakra és az itt gyökerező, eljövendő esztendőkre. Ennek a témának továbbgombolyítása és kiegészítése következik, mégpedig nem kevésbé lényeges töltettel. A címben megfogalmazott kérdésre rövid és tömör a válasz: mert akkor semmit, az égegyadta világon semmit nem tanultál. Ismertek, szeretem az analógiákat. Ha súlyos betegként tekintünk a jelen helyzetre, akkor már láthatjuk a lábadozás és a gyógyulás kétségbevonhatatlan jeleit. Mégis, mit szólnánk hozzá, ha a valóságban egy fekvőbeteg, akit nemrég toltak át az osztályra az intenzívről, már azon törpölne, mikor léphet ki végre a kórház kapuján, hogy első útja a kocsmába vezessen, onnan a dohányboltba, végül pedig a henteshez, ahol a legzsírosabb disznóságokból kíván kazallal bevásárolni? Vajon üdvösnek tartanád ezt a tervet az ő hosszú távú egészsége szempontjából? Ugye, hogy nem? Pedig lehet, pont így élt és éppen ez az életmód juttatta a műtőasztalra. Tényleg ilyen akarsz lenni? Ha már közeleg a tél az érettségi, következzen egy talányos kérdés: melyik uralkodóházról tartják: semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek? Ez lenne számodra a vonzó példa?
Időnként már restelkedem magam
előtt, annyiszor szajkózom a változtatás szükségességét, de most is ezt a
lemezt kell a gramofonra tennem. Tanulj, vond le a tanulságokat és változtass.
Ha nem így teszel, kinyírod magad. Talán gyorsan, talán lassan, a végeredmény
nem kétséges. Igen, tudom: esetleg olyan döntéseket kell meghoznod, amik
bokareszkettetőek (netán a híg ürülék is eljut eddig az ízületedig…), de ezek
nélkül borítékolhatod a zsákutcában való haladásodat, mégpedig hátrameneti
fokozat nélkül. Kemény szavak, durva állítások; igazad van, de lásd be, nekem
is. Nemsokára elkezdhetjük Virág elvtársat idézni a Tanú című örökbecsű és örök
érvényű filmből: a nemzetközi
helyzet egyre fokozódik. Zárójel: a Tanút tudtommal valamennyi kormány
gyűlölte és ha tehette, legalábbis a szőnyeg alá söpörte. Egy mű nagyságát és
időállóságát kevés jelenség igazolhatja vissza ennél jobban. Nem csak a
nemzetközi, de a kozmikus helyzet is fokozódik a következő, igen hamar
beköszöntő időkben; előbbi jórészt utóbbinak köszönheti létét. Fontos: ezeket
nem azért írom, hogy besz@rj megijed. Csak tudj róla. Ha már birtokodban
vannak a szükséges ismeretek, könnyebben tudsz jobb jó döntést hozni és
szembe menni az esetleg benned élő, teljesen természetes eredetű változtatni
nem akaráson.
A két bölcsességbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz májusban egyaránt retrográd mozgásba kezd pár nap különbséggel (emlékezz: a Plútó nemrég fordult vissza). Ez a látszólagos hátráló mozgás egészen szeptemberig kitart, a Jupiter a hó közepén, a Szaturnusz pedig a végén fordul csak ismét direkt irányba. Rengeteg visszatérő helyzet, ebből eredő tanítás vár ránk a következő időkben. Változtatás és hajlékonyság nélkül ez nem mind kellemes tapasztalás lehet, de ne ezt helyezd a fókuszba! Emlékezz, hogy amíg élsz, amíg nem egyenesedik ki az EKG-d, addig – hajlandóság esetén persze – képes vagy változtatni és változni. Lehet, hogy jelen életed nagyobb felét élted le eddig, mint amennyi év még előtted áll, de soha nem késő átállítani a kapcsolót a rideg, törős-merevből a tanuló, tanulékony és rugalmas fokozatba. Segít, ha nem akarsz pont úgy visszatérni a régi életedbe, amibe amúgy is utópisztikus lenne megérkezned. Légy nyitott és befogadó. Figyeld meg a téged érő hatásokat és ennek megfelelően, belső, mély értékeid szerint, valódi vágyaidtól hajtva kormányozd élted hajóját. Így cselekedve garantáltan elkerülöd a szirteket és zátonyokat és rémálom helyett gyönyörű, csodás, izgalmas utazásban lesz részed.
kép: www.wallpapercave.com
