Erős Kos telihold

Erős Kos telihold

Ha van erőd, mindened van. Ahhoz is, hogy a kellő tudást, kapcsoltokat megszerezd. Erő nélkül viszont nem könnyű. Csúszós, meredek út rögjei hátráltatnak a haladásban. A jó hír az, hogy nem kell nélkülöznöd az erőt. Sőt: több, mint bőségesen árad. Kozmikus főszponzora pedig a Kos telihold.

Telihold. Telés, maximum-információ. Nap és Hold egzakt szembenállását szoktuk teliholdnak nevezni. Olyan fényes, hogy akarva sem tudna elbújni az égbolton; nehéz nem észrevenni. Ahogyan a vele érkező erőt, lendületet sem könnyű a komód egyik alsó fiókjába szuszakolni. Ami pedig eleve kudarcra ítéltetett, azzal okos ember nem tölt el felesleges időt. Íme, a száraz tények:

Szeptember 29-én, pénteken késő délelőtt, 11 óra 57 perckor tűpontos a két égiest szembenállása. Ekkor a Nap a Mérleg asztrológiai jelének kerek 6 fok 00 percénél jár, a Hold pedig a Kos 6 fok 00 percénél. A Nap hátterében a Szűz csillagképének múltból elrugaszkodó lába látszik az Ekliptikán, a Serleg fényábrája pedig az égi egyenlítőn. A Hold mögött a Halak, illetve a Cet csillagzata mutatkozik. Most azonban kivételt teszünk.

Ezúttal nem vesszük végig, melyik csillagzat mit szimbolizál és hogyan hat rád. A telihold össz-energetikája ugyanis megérdemli, hogy látószöget váltsunk. Íme, a nagytotál: erő és kezdeményezés. A vágyott útra lépés, mert megérett a helyzet, pontosabban te magad értél meg rá. Addig csepegett beléd a vágy-nektár, míg végül elszánod magad és lépsz.

Kilépés a passzivitásból, a ledermedt, tehetetlen állapotból. Az összeszedettség fokozódása, az új utakra lépés hajlandósága. Mind erősödő pályára lép – tebenned. De! Senki, a csillagos ég különösen nem ígéri, nem ígérheti, hogy mindez és egyáltalán: bármi is az öledbe hullik.

Tedd oda magad. A verejték nem baj, sőt. Tedd oda magad és menni fog. Bírod erővel. A többi pedig köréd rendeződik.

u.i.: egy titkos kulcs: ha ennek ellenére sem megy, az Istennek se, akkor már nem erő, hanem görcs dolga. A telihold van annyira fényes, hogy megvilágítsa azt is, amit (már) nem kell erőltetned, mint az oszló angolna újraélesztését.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Hold-Vénusz, szépen, szemben

Hold-Vénusz, szépen, szemben

 A bolygó, ahol élünk, egy kivételével minden nyelvben nőnemű. Anyaföld, Földanya. Ennek megfelelően a női minőség kell(ene), hogy vezérlőelvként munkálkodjon. Ideális korszakokban meg is valósult, ettől most egy bébibolhányit eltávolodtunk. Ennek minden következményét borotvaélesen mutatják a történések és a folyamatok. Ez a bizonyos női minőség nemtől függetlenül mindenkiben munkálkodik.

A férfi séf például napi szinten, hivatásként működik együtt a női princípiumokkal, mégis: ízig-vérig-talpig férfi. Az ellenkező irányú kilengésre (nő a vegytiszta férfi szerepben) ezer és egy példa adná magát, itt a fantáziádra bízom a hű illusztráció kiválasztását. A lényeg éppenséggel nem a részletekben lakik (az az ördög lakóhelye), hanem az eredendő vezérlőelv fel- és elismerésében. A földi létezőt pedig az égi mintázatok erősítik meg, ők kínálnak kozmikus hátszelet.

Két bolygót szokás a női minőségekhez társítani, a Holdat és a Vénuszt. Gyakori ezotorzsalkodás tárgya, hogy egyik-e, vagy másik az „igazi,” és miért igen vagy nem. Én ebbe nem mennék bele és neked sem javaslom. Egyetlenegy okból: mert az összehasonlítgatás, a két égitest „versenyeztetése” azonnal férfi minőség (a vulgárszlengben farokméregetésnek említik), emiatt itt és most nem való. Együtt, is-is kapcsolatban, mindketten.

Harmóniáról akkor beszélhetünk – tartós és stabil értelemben -, ha és amikor mindkét energia jelen van, mégpedig az egyénre jellemző arányban. Nem kell magaddal patikamérleget hordanod. De egyik a másik nélkül nem élhet és se te, se én nem élhetünk teljes életet bármelyikük (vélt) megtagadásával. Érdemes eljutni a két minőség optimális egyensúlyának (f)elismeréséhez. Most ebbe sem gyalogolnék bele mélyebben, igény esetén viszont szívesen kifejtem. A mai írás apropója a két planéta szembenállása.

Kiegészülés, kiteljesedés; két energia együttműködésének magasba mutató vektora – ezt hívja elő az oppozíció, amikor két bolygó éppen szemben áll egymással. Szeptember 26-án, kedden reggeltől kora délutánig egzakt a farkasszemezés. Jó tudnod: már aznap kora hajnalban – akár üzenetet hordozó álmok formájában – is szállít(hat)ja a hatásokat. Egy mondat az asztrológiai pozíciókról: A Hold a Vízöntő, a Vénusz pedig az Oroszlán jelében jár. Ennél azonban lényegesebb a csillagképi háttér, elsődlegesen égi kísérőnk, a Hold esetében.

Megtisztítás. A méltatlan, az ősi, eredő, valódi megtartó-tápláló női minőségre tapadt szennyező szmötyi pucolására ösztönöz a Vízöntő csillagzat múltba zúduló vize. Itt éri Holdunkat a Vénusszal való szembenézése. Emlékeztet, mit is jelent a valódi női minőség, itt, a Földünkön. Akár férfi, akár nő vagy. Mély lelki húrokat pendít. Nem, nem fogsz belesüketülni. Egy Hold-tranzit (azaz kísérő bolygónk aktuális pozíciója) ritkán dönti le a római kori romokat. Nem vadul be, ám finoman működve kopogtatja meg a válladat. Ha nem akarod, tehetsz úgy, mintha észre se’ vetted volna. Kétszeresen is igaz: lelked rajta.

Szerelemerővel teremteni. A duplán Oroszlán (asztrológia jelet és fényábrai pozíciót illetően egyaránt itt járó) Vénusz nem bonyolítja túl magasztos mondandóját. Lásd meg, ismerd fel, tanulj belőle – és megálmodva valósítsd meg. Persze mosolyogva, létörömmel; amúgy jó vénusziasan.

Keménységből erőbe, konfrontációból konszenzus felé, rombolásból építésbe. Három szép folyamat, de teleírhattam volna az egész bejegyzést, annyi megnyilvánulása van egy Hold-Vénusz oppozíciónak. Finomhangolás. A teli- és újholdakat kivéve ritkán írok arról, éppen hol jár a Hold. Nem azért, mert pikkelnék rá, sőt. Mivel átlagosan négy hét alatt kerüli meg a Földet, gyakorlatilag minden áldott nap külön mese szólhatna róla. Most azonban – rövid időn belül másodszor – kivételt tettem.

Pénteken, szeptember 29-én telik a Hold a Kos jelében – arról azonban önálló tudósítást írok majd, a maga idejében.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Lélekfény szombatra

Lélekfény szombatra

A Hold-Sirius találkozó fénye ragyogja be a szombat reggeltől kora délutánig tartó órákat. Egészen különleges energiákkal kedveskedik ez az égi állás. Ha a szombati ebéd jellemzően keseredik a szádban, mert valami nem kerek, akkor bizton számíthatsz enyhülésre. Merített papírra nyomott kalligrafikus névjegyet helyez finoman az együttállás tömör, barokkosan díszített ezüsttálcára. Ez persze a belépő hatásosságát szolgálja csupán. Első hökkeneted után vegyük kézbe és olvassuk el, kik ők, mit hoztak a vendégségbe – egyáltalán mit kell tudni közös munkásságukról?

A Sirius a Canis Major, a Nagy Kutya alfa csillaga, az egész égbolt legfényesebbike. A Tejút egyik oszlopa a négy közül (ők nevesítve: Sirius, Capella, Vega, Antares). Oszlop: stabilitás, tartás, erő. Az Istenek Útját nem vizesedő, két sor téglára pacskolt vályogra vagy gipszkartonra bízták. Zárójel: „amúgy is” az északi égbolt legfényesebb (ragyogó fehér fényű) csillagáról beszélünk. Akivel együtt áll, arra ez a makulátlan fény vetül. A csillagkép a kutya erényeinek magas szintjét szimbolizálja.

Bár a legnépszerűbb háziállatról értekezünk, mégis, engedd meg, hogy megismételjük, mik is ezek. Hűség, erő, szeretet, kitartás. Az a fajta bizalom, ami értelmezhetetlen – és elválaszthatatlan – a szeretet nélkül. Ellentmondásosságában igazán szemléletes példa: számos sanyargatott menhelyi kutya az első adandó alkalommal visszaszökik kínzó, alávaló volt gazdájához. Nem azért teszi, mert ostoba, netán önbántalmazó programok futnak: a gazdi az gazdi. Odaadás, önfeláldozás és – jusson eszünkbe mindig, ha a Nagy Kutyáról besszélünk – játékosság kapcsolódik hozzá.

A vele találkozó Hold irányt mutat és lámpást tart a lelkednek. A legmagasabb szintű inspirációk érkezése téged is érint. Nincs az a fejedre ragadt koromfekete kátránysisak, ami miatt a kozmosz kihagyna téged a buliból. Húrt pendít, hogy meghalld: ha bármi történik, a pillanat sokkja után felfelé, a Fény felé nézz. A madarak röptét figyeld, se ne a földön csúszó férgektől rettegj.

Rövid, pár órás találkozó. A Hold 1 fok/2 óra átlagos tempóban halad. Nem fordítja ki a sarkaiból a létezést ez a kozmikus mozzanat sem, de megérint és világosságot kínál. Ennyi kell, elég, de kevesebbel nem érheted be.

A Sirius a magyarság vezérlő csillaga, a legenda/hagyomány úgy is tartja, hogy innét jöttünk. Nyilván több rétűen értelmezhető a kijelentés; ha egy asztronómus (aki a kozmosz csupán fizikai vetületével foglalkozik) kifejti neked, ez miért képtelenség, kerüld el a vitát. Nem érdemes. Lehet, hogy a lényeg mellett sétálnátok el. A Hold-Sirius együttállás magas rezgésű fénye a majomeredet helyett a spirituális hazatalálás bizonyosságában is megerősít. Miért jó ez neked? Bármilyen kétkedő, időnként fárasztó(nak megélt) külső hatás észlelése esetén már nem akarsz kakaskodni. Bölcs, szelíd mosollyal engeded meg a másiknak, hogy győzködjön igazáról. Már nem akarsz belemenni, hiszen tudod: méltatlan.

Talán még nem mondtam, de a Siriussal találkozó Hold ezt a fajta elfogadást, szertettel átitatott, a szem érzékelésén túl is látó bölcsességet adja emberi kapcsolataidba is. Másképp látod társaidat. Nem akarsz vetélkedni velük, legfeljebb társasjátékban, vagy pingpongcsatában. Puha bársonypárnát kínál egód acsarkodó működésének, most pár órára bizton és nyugton megpihenhet. Te is megpihenhetsz. Mert erről is szól a szombati nap zenitje. A fényesség egyben fölé emelkedést, fokozódó lényeglátást is hoz. Ez pedig segít leválasztani magad a görcsösségről, a terméketlen akaromságról. A feszülést erővé, mégpedig fókuszált, értelmes lelkierővé transzformálja. Ennél jobb dolog ritkán történhet, mert egyszerre van benne a nyugalom és az inspiráció. Két, látszólag ellentétes vektorú energia lép szintézisre a Hold-Sirius kézfogó nyomán. Mágia a javából és még Roxfortba sem kell érte vonatoznod.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Péntek délelőtti gyógyvarázs by Hold-Neptunusz

Péntek délelőtti gyógyvarázs by Hold-Neptunusz

Szeptember elseje, hétfő. Nem elég, hogy iskola-, de még hétkezdés is. Éppen ezen a napon tettem be a lábamat a közoktatás rendszerébe 1986-ban. Akkor még nem sejtettem, mi vár rám. Három, kellemes emlékekben megőrzött, színvonalas vállalati óvodában eltöltött esztendővel kicsi hátam mögött szeppentem be az egyik hátsó padba. A szülők – köztük az én édesanyámmal is – pár percig még ott ülhettek a tanterem falánál felsorakoztatott székeken, de nem sokkal a nyolc órás kezdést jelző, kegyetlenül fémes csengőhang után kitessékelték, kiterelték őket.

Nem ezt őrzöm életem legboldogabb napjaként. Rövid időn belül, nagyjából az első szünetig már tudatosult: ez nem az ovi. Tudtam, persze, hogy majd tanulni kell. Ezzel sose volt bajom. Maga a rendszer. A kommunizmus végnapjait éltük, ezt boldog-boldogtalan tudta már, s nem csak érezte. Kivételt képeztek ez alól szüleim és az iskola vezetősége, tanári gárdája. Ott minta 1970-et írtunk volna. Ennek szellemében indulókat fújva kellett a közeli kultúrházba masírozni, kettes sorokban, gyakran (frankón!) menetelve. Még rosszarcú munkásőrök kötötték a nyakunkba a kék kisdobos, felsősöknek a piros úttörő-nyakkendőt. A könyvben bővebben írtam erről, de ’86 nyarán még „Igazgató elvtársnő”-nek címezték szüleim a félvételi kérelmet. És nem, nem viccből; semmi Tanú-féle irónia.

Hamar kiderült, hogy kilógok a sorból. Mária Teréziáról akkoriban még nemigen tudtam. De ha ismertem volna emlékezetét, se fogadom tárt karokkal. Se őt, se poroszos oktatási rendszerét, ami máig dívik kis hazánkban. Ha valami méltó lenne az elsüllyedésre, úgy ólommal csurig töltött Titanic módjára kéne a Mariana-árok legmélyére ereszkednie a „jó katonákat és alattvalókat nevelni (vasfegyelemmel) a birodalomnak” alaptézise. Talán még jelen életünkben megérjük, hogy ezt az ósdi elvet életképes, éltető és valóban támogató, igazi oktatás zajlik majd.

Szar volt, na. Harmadik félévig bírták az ősök. Akkor átvittek egy másik iskolába, mert már erősen két számjegyű intőt gyűjtöttem. Ebben persze a fára mászás is, mint nevesített bűneset szerepelt. Mindezt okkal hoztam szóba; nem vagyok híve a terméketlen, pőre nosztalgiának.

2023-at írunk. Idén – hip-hip-hurrá!! – péntekre esik a „mágikus” szeptember 1. Kezdődik az iskola, becsengetnek. Erről írtam már (https://ladonyijanos.hu/a-becsengetesi-trauma-gyogyitasarol/

), nem ismételni akarom önmagamat.

Egy nap és végre hétvége. Az ötféle forgatókönyv közül idénre az elképzelhető legkedvezőbbet kapják diákok százezrei. Látszólag. Mert leselkedik rájuk egy csapdahelyzet. Amit egészen kevéske szülői bölcsességgel habkönnyű építő-éltető tuninggá alakítani. Eredet kozmikus, így hangzik:

Pénteken a reggeli és délelőtti órákban egzakt módon együtt áll Hold és Neptunusz a Halak asztrológiai jelében. Aki remegő bokával és gyomorideggel indul iskolába, annak nem túl jó hír. Érzékennyé tesz. Hajlamossá, hogy kiszínezd félelmeidet – köztük a legordasabb, rémpofájú szörnyűségeket is. A két lélekjelölő planéta pacsizik érzelmes, vizes jelben. Testesülő rettegés, manifesztálódó szorongások. De nem törvényszerűen.

Kedves, nyugodt szavak.

Érezhetően áramoltatott, megtartó szeretet.

Érzelmi biztonság erősítése.

Ilyen töltetű mondatokkal, gyengédséggel, némi törődéssel csodák érhetők el. Kiolthatod gyermeked sulifóbiáját. Nem, nem örökre; nem ez az égi mozzanat reformálja meg a világot. Ám emlékezz: a kezdetben ott a kiteljesedés információja, ahogyan a vetőmagban kódolva már a kész növény milyensége is tetten érhető.

Egy egész iskolaévre vonatkozóan tudod alakítani csemetéd szája ízét. Nyilván, ha szenvedni akar minden és bármi áron, akkor a csillagokat is hiába hozod le. De ne rajtad múljon.

Tudj róla és tegyél érte.

kép: pixabay.com

#ladonyijanos #asztrozófia

 

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

 

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus 

Holddal hangolj bőségre!

Holddal hangolj bőségre!

A bőség soha nem egzakt kategória. Ha te nem érzed magad jómódúnak, hiába a felmérhetetlen egyenlegű bankszámla, a mélygarázsban parkoló hibrid csillagromboló és a hangárban lezsírozott vajbőr foteles, kéthajtóműves magánrepülőd. Nyomorult, szegény és szerencsétlen kukacnak fogod érezni magad. A tétel megfordítva is igaz: kanyi vas nélkül, anyagi biztosítékok híján is boldog, elégedett, mi több: vastag bőségtudattal kibélelt életet élhetsz. Ha nekem nem hiszel, kérdezz meg bárkit, aki járt Ázsiában. Én még nem, de oly’ sokszor oly’ sokaktól hallottam, filmekben láttam, hogy hajlamos vagyok elhinni. De nézzük, miért kellett zászlóra tűzni a bővelkedést.

A bőség soha nem egzakt kategória. Azaz: elválik, mid van, attól: minek és hogyan érzed magad. Utóbbi a fontos, előbbi – tulajdonképpen – lényegtelen. A bőség ellentétje a szűkösség. A két fogalom abszolút kétosztatú valóságot kínál: vagy ezt éled meg, vagy azt. Ritka vékony jég a középút, hogy be is szakadjon egy ennyire súlyos képzavar nyomasztó terhe alatt. Akiben a nélkülözés programja fut, hajlamos mindent a folyamatos fogyás lencséjén át szemlélni. Ez az egyenlet nem bír jó megoldással. Előbb vagy utóbb a létbizonytalanságig és a fizikai test elmúlásának képéig csoszog, majd kocog, végül sprintel a megriadt képzelet. Remélem, a tiéd nem.

Háború.

Infláció.

Háborús infláció.

Visszatartott uniós pénzek.

Aszály. Belvíz. Szélvihar. Sáskajárás. Kolorádóbogár. Krumplibogár. Lisztharmat.

Apadó lakossági megtakarítások, beáramló vendégmunkások, sötét fellegek a jövő kilátásai fölött.

Nem folytatom a sor, minek is tenném? Ráismersz az elhangzottakra. Jó, sáskajárásról idén még nem hallottam. Közös bennük, hogy gyomron akarnak szúrni. Nem rozsdás bökővel, vagy borotvaélesre fent finnacél séfkéssel: testi érzeteid által. Aktiválják a generációs mintákat. Úgy tartják, egy-egy trauma lenyomata hét generáción keresztül öröklődik a családi emlékezetben. Azaz: adódik apáról fiúra, anyáról lányára. Akkor is, ha nem tudsz róla. Se te, se apád, se anyád. Sejtszinten, a legalapvetőbb alkotóelemek emlékezetében kódolódik a hetedíziglen valódi megélése. Aztán persze kipörög, de baromi messzinek tűnik hét nemzedéket kivárni. A ma emberének a tények ismerete, a mechanizmus működése mellett más eszközökre is szüksége van. Jó hír, hogy rendelkezésre is áll olyasmi, amivel halványítható-oldható a tünetegyüttes.

Lélek, érzelmek. Itt képes mélyre nyúló, makacs gyökereket ereszteni a szűkösség szűkölése. Nyilvánvaló tehát, hogy a gyógyítás, átírás, felülírás is itt végezhető el. Eredményesen. Ha pedig elkezdjük a legmagasabb minőségeket számba venni, óhatatlanul a végtelen, csillagos, kéklő égnél kötünk ki. És milyen jól tesszük.

Hold. Ő a mai főszereplőnk. Kissé mostohán szoktam bánni vele, amivel kapcsolatosan máris bocsánatot kérek. Leginkább a teli-és újholdakról tudósítok. Pedig égi kísérünk annyi mindenben támogat bennünket. Hozzá kapcsolódik a változás és alkalmazkodás, ám ez nem azonos a méltatlanság tűrésével és a megalázkodással. Hangulatunk alakulása és a külső történésekre adott belső (tehát értelemszerűen érzelmi) válaszreakciók is Hold-típusú megélések.

A bőség soha nem egzakt kategória. Éppen ezért – mogyoróhéjban megismerve a Hold energetikáját – bátran fordulhatunk felfelé és befelé a változtatáshoz. Augusztus 9. szerda kitűnő nap hozzá: ebédidőtől egész délutánon át a Fiastyúk csillaghalmazában jár kísérő planétánk. Mégpedig fogyó fázisában, ami az elengedést támogatja. És ellentmondás legfeljebb a felszínen mutatkozik. Máris kifejtem, miért:

Fogyó Hold: segít megszabadulni a szűkösség érzetétől. Ösztönzi a nélkülözési kényszeresség leépítését. Nem ígéri, nem ígérheti, hogy azonnal és végleg eltűnik belőled minden érintett minőség. Mint egy remek film: elvarázsol és soká megőrzöd egy-egy jelenetét, fordulatát. Ritka azonban az életet megreformáló, sorsot valóban fordító mozis megélés.

Fiastyúk, másik nevén Plejádok. Az esszenciális termékenység, a vegytiszta bőség égi pontja. Róla – ellentétben a kissé mostohán kezelt Holddal – gyakrabban írok. Amikor egy-egy égi vándor érinti, szeretek megemlékezni róla. Régen úgy tartották, itt az istenek szerelmi fészke. A (helyes) következtetést abból a megfigyelésből vonták le, hogy itt keresztezik egymást a bolygópályák. Az isteni erővel és tulajdonságokkal felruházott teremtő erők nászának pontját kiemelt figyelemmel tüntették ki. Vele dolgozhatunk és működhetünk együtt végtelenül gyümölcsöző módon szerda délután. De mit kell ehhez tenni?

A bőség soha nem egzakt kategória. Éppen ezért elég kicsit ki- és megnyitni a szívedet. Befogadni, hogy „amúgy,” alapbeállításként bőség van. Ezt látod és tapasztalod, ahogy kilépsz a természetbe. Ha pedig a bőség természetes, akkor a szűkösség természetellenes. Amit teszel, nem más, mint visszazökkenés a helyes érzelmi origóra. Kézbe vehetsz napraforgó-virágot (erről és a hozzá kapcsolódó mágiáról egy korábbi hírlevélben is írtam), gabonakalászt. Válassz kedvedre bőség-szimbólumot és töltődj fel vele. Itasd át magad és valóságodat a valós bőség nyilvánvalóságával. Ehhez kitűnőnél is remekebb a szerda energetikája. Itt érne véget a bejegyzés, ha nem éltem volna meg azt hétvégén, amit.

A vihar és az elemek vehemens megjelenési formája jó 40 órás áramszünetet okozott. A kiépített internet optikai kábele még mindig lóg; ki tudja, mikor jut kapacitása a szolgáltatónak a rehabilitációra. A tombolás közepén tett kinti köröm, mikor igyekeztem megóvni az autót a jégveréstől, aktiválta a háborús traumapontokat. A hajnaltól kezdődő áramszünet rátett még egy (tucat) lapáttal. És nem csak rám: az egész környezetben ezt tapasztaltam. Van hát dolgom, dolgunk, hogy felismerjük: ez nem a miénk. Őseinké, igen. Hordjuk őket a génjeinkben, de a tudatosulás segít. Az égi apropó pedig extrát kínál hozzá, amivel érdemes élned, élnem, élnünk. Bőségben, harmóniában – mert ez a Természet rendje, tehát ez a természetes.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest