Emberi kapcsolataink legtisztább értelemben vett rendezésének érkezett el az ideje. Hétfőn reggel érkezik meg a Vénusz a Szűz asztrológiai jelébe és szeptember 29-ig tartózkodik itt. Kifejezetten tartalmas, építő és letisztulást hozó hetek köszöntenek ránk. A Szűz alapfogalma a rend. Rend, de elsődlegesen nem a térben értelmezett, összehajtogató-élére vasaló formában. Közelebb állunk a jegy megértéséhez, ha inkább időben gondolkodunk rendről.
Mikor minek jött el az ideje? Jókor vagyok jó helyen? Vajon most kéne elmondanom neki? A ritmus, az ütemezés valójában egy óriási játék, vagy szimfónia része és egyben vezérlő elve is. Elég fals lenne, ha az ötfelvonásos darab során az addig szunyókáló üstdobos gondolna egy merészet. Amint felriad, jó erősen megsuhintja a rezeket, tudatva: én is itt vagyok ám! Az egész zenemű silányulna élvezhetetlenné. Talán csak fél percnyi „aktív” munkát írt a zeneszerző emberünknek. Nélküle viszont ürességet éreznél.
Ezt a fajta jó időzítéses rendet és az emberi kapcsolatok rendszerben értelmezését támogatja a Szűz Vénusz. Tisztábban látod, kihez milyen minőségű és fényű szálak fűznek. Egyfajta kapcsolati hálót, ember és ember közti szövedéket pillant meg szemed, vagy inkább mindez felsejlik élesedő belső látásod előtt.
Arató Szűz: a névadó csillagkép nagyobb része. Itt, az asztrológiai jelbe érkező Vénusz kapcsán beszéljünk kicsit erről is! Érdemes köszönetet mondanod mindazoknak, akik körül vesznek, segítenek utadon. Talán eljött az ideje, hogy tegyél értük, de minden elvárás, viszonzás nélkül. Egyszerűen csak éld meg, mennyire nagyszerű néha az alázat minőségét kipróbálva érdek nélkül cselekedni és kapcsolatot fényesíteni.
Nem ígérem, hogy minden pontosan ugyanolyan marad valamennyi emberi viszonyulásodban. A Szűz változó jel. Nevében hordozza lényegiségét: változnak a kapcsolatok. Ez csak és kizárólag akkor érinthet rosszul, ha nem rendeltetés-szerűen használod fogaidat és körmeidet. Amennyiben görcsösen kapaszkodsz velük a „legyen mindig minden éppen ilyen, mint ma” állapotába, úgy kizökkenéseket tapasztalhatsz.
A mozgások valójában éppen a rendezés törés- és erővonalai mentén indulnak meg. Nem bántani hivatottak, de a merevséget nem díjazzák. A rugalmas, hajlékony, de gerinces együtt mozgás hozza ki belőled a legjobbat, amivel minden, társaidhoz fűződő szálad tisztul és fényesedik. Ha kell, gyengül, ha az szükséges, erősödik. Éld és tapasztald meg: ítélkezéstől mentesen, kicsit a kívülálló szemlélődő attitűdjével lásd önmagadat a háló közepén.
Nem dagadt keresztespókként persze, hanem a szálak szövevényének centrumában élő, érző emberként. Kapcsolati hálód közepén te vagy ugyanis, nézzen az ki bárhogy. Nincs az a féloldalas, torzult ábra, aminek ne te lennél az origója. Az előttünk álló hetek ösztönöznek a harmonikus, az egyensúly állapotát mind inkább megközelítő, lehetőleg elérő kapcsolat-minőségek kialakítására-ápolására.
A hétvégi óraátállítás kapcsán ébredtek a következő gondolatok:
Vajon a 2021-es, jelen ismereteink szerint végleges döntés után „nyári,” vagy „téli” időszámítás szerint fogunk élni?
mennyire szolgál bennünket az idővel való barkácsolás? Vajon miért nem jöttünk rá már réges-régen, hogy ez az egyik legnagyobb önbecsapás?
A minap szembe jött egy cikk, ez azt állította (nem ellenőriztem le…), hogy évente, fejenként 450,-Ft spórolást hoz ez a manőver. Vajon ez tényleg megéri? Ha spirituálisan értelmezzük az óratekergetést, akkor miben különbözik a pengő milpengővé silányításától, ami végül hiperinflációhoz vezetett? Vajon emberként meddig hányhatjuk a fittyet nálunk nagyobb, erősebb és bölcsebb erők felé? Óhatatlanul beugrott a parlagfű. Ma a felnőtt lakosság jól mérhető hányada allergiás az ő pollenére. Ez a növény – vélhetően – nem járt konditerembe az elmúlt két-három évtizedben, és szteroidos pollentuningolókat sem szedett nyakra-főre. Nem ő vált turbóártalmassá, mi gyengültünk le. Eredmény: a régen gyógynövényként számon tartott parlagfű nem csak irtandó, de ennek mellőzése esetén vaskos bírság is érkezik a szemfüles, drónnal kutakodó hatóságtól. Ha érintett vagy és a növény virágzásának idején a te orrod is folyik, ne vedd magadra; nem te vagy az okozó, csupán okozat és elszenvedő. Az eredő korábban és mélyebben rejlik.
Vajon meddig tudunk büntetlenül (értem az alatt, hogy súlyosabb következmények nélkül) bűvészinast játszani Földanyán? Meddig provokálható a Természet türelme? Igen, tudom, már így is érte az emberiséget pár találat, de ha a Föld le akarná radírozni a humán réteget, mint nem kívánt parazitát, megtenné egy szemvillanás alatt, abban biztos vagyok. Mi kell még az ébredéshez? Vajon mikor jön meg az eszünk, ami már nem csak a hideg logika és a „tudományos” igazságok félembert szülő, börtönbe záró racionalitását fogadja el egyeduralkodóként? Mikor értjük meg, hogy a szívünkkel gondolkodva még jól is kijöhetünk a változásokból, nem csak a túlélésre gyúrhatunk? Tudom, ezek költői kérdések. Mégis, az óraállítgatás kapcsán rémlettek fel, remélve, hogy nem rémséges kifejleteket mutatnak meg. Óhatatlanul azért eszembe jutottak nem is olyan régen természetesnek vett „anomáliák:” DDT, műtrágya, nőkre nem kiterjedő szavazati jog, stb. És nem a „sötét” középkorról beszélünk.
Tudom, ezek csak fel-fel dobott kövek kérdések, nem vagyok megváltó, nem is áll szándékomban belefeszülni. Ellenben azért hajigálom, hogy – ha tehetem – egy icipici résnyire nyissam a szemedet. Vélhetően nem vagy jogalkotó, vagy a döntéshozó mechanizmus csúcsragadozója legfelső rétegében helyet foglaló személy. Ne várd el magadtól, hogy a rendszerre hass általános szinten. Nem könnyű. Mit tehetsz mégis? Igen, már tudod, hiszen oly’ sokszor beszéltünk róla: egyedi, mikroszinteden tegyél, változtass – kerülj közelebb a normális minőséghez. Hogy mi a normális? Ami összhangban munkálkodik a kozmikus energiákkal, ami harmóniát ad, ami természetes. Nem képmutató módon, mint a svédek tették, mikor bioüzemanyagot pöfögtek, cserébe Brazíliában irdatlan erdőkárosítások szolgálták a skandináv mosolyt. Ne érts félre, szeretem a svédeket, de ez épp annyira egyoldalú, mint elektromos autóval feszíteni, amit széntüzelésű erőművel termelt árammal töltesz fel. Nem pöfögsz – ott és akkor. De az ökológiai lábnyomod nem lett kisebb. Ébreszd fel a vágyat, találj vissza a valódi útra, ami tartósan, békésen és harmóniában járható. Utópisztikus, aláírom, de ne adjuk alább az elérhető legjobb megoldás megcélzásánál.
Tavaly tavasszal írtam egy rövid listát arról, kinek nem (és kinek pedig igen…) javaslom az asztrozófiai elemzést. Nagyon hasznosnak tartom a benne foglaltakat, mert így, indirekt módon talán azonnal találsz a tételek között olyat, ami számodra kizáró ok. Ekkor nem is kell tovább gondolkodnod, mert ez nem neked való. Ha mégis minden átmegy a szűrődön, még szükséges erősen vágynod arra, hogy megismerd a saját sorstérképedet. Ezek hiányában – a legeslegőszintébben mondom – nem érdemes belefogni. Tudnod kell, hogy egy elemzés közös munka. Nem szolgáltatás. Neked ugyanúgy bele kell tenned az időt, figyelmet, energiát. Első lépésként azt kérem, gyűjt számodra meghatározó, érzelmileg erősen megérintő életeseményeket. Erre minimum hét napot szentelj. Egészen elvétve tettem kivételt ugyan, de ő erősíti a szabályt. Azt a szabályt, hogy ha korábban küldöd, jellemzően aznap, mikor levelet váltottunk, vagy egy-két napon belül, felhívom a figyelmedet, hogy nem jött el még az ideje az elemzésnek, vagy nem én vagyok – mégsem – a te embered.
Nagyon fontos, hogy kellő energiát és időt szentelj ennek a folyamatnak. Nincs helye kapkodásnak, sietségnek, ha valamit nem lehet erőltetni, akkor az az érés (tudom, létezik érésgyorsító permetszer, de ezt inkább nem minősíteném spirituálisan). Az elemzés közös munka. Profán, de szemléletes hasonlat az edző és a sportoló kapcsolata: mindketten kellenek a várt és vágyott eredményhez. Ha az edző nem jó edzéstervet ír, akkor is jön a kudarc, ahogyan a legjobban összeállított gyakorlatsor el nem végzése is ide vezet. Mivel közös a munka, így maga az elemzés sem egy kinyilatkoztatós, katedráról megszeppent nebulónak magyarázós folyamat, abszolút partnerségben haladunk végig az úton, de ehhez fontos, hogy te is így állj hozzá. Az elemzés nem spirituális plasztikai sebészet, ahol azonnal változik meg a külsőd; itt idő és energia szükséges a jóval mélyebb változások, átalakulások rögzüléséhez. Lehet, hogy a mai kor felgyorsult és régimódi vagyok, de az asztrozófia ősi és szent tudományához méltatlan az időnyomás. amikor Paksi Zoltántól tanultam, az egyik legfontosabb érték a szentség és a figyelem volt, ezek pedig nem csorbulhatnak a rohanás miatt.
Az új hét immár a Bak asztrológiai jelében találja a Vénuszt. A Bak Vénusz energiájának több olvasata is van; ezek egyike a már-már puritán, a formát és a külcsínt a célnak alárendelő motiváció. (tovább…)
