Nem, sem csillagképnek, sem csillagnak nincs alacsony szintje,
Igen, olvashatsz ilyenekről, több helyen is. Tudod, a Zinternet kifogyhatatlan forrás: bármire, és annak cáfolatára is végtelen számú anyagot érhetsz el pár kattintással,
Engedd el a kényszert, hogy mindennek és mindenáron kell, hogy legyen árnyoldala is. Ez a polaritás világágban, a Földön talán igaz, de a csillagok világában nem,
Ne várd el, hogy a csillagok előemésztett spirituális táplálékként tegyék eléd a számodra legjobb megoldást,
Ne hibáztasd a csillagokat,
Ne akard, hogy ők vállalják a felelősséget az általad meghozott és hibásnak bizonyult döntéseid miatt.
Végezetül:
„A csillagok nem igénylik, hogy tudományosan igazolják szimbolikus üzeneteiket.”
Olvassátok szeretettel Paksi Zoltán szó szerint idézett írását a nyári napfordulóhoz kapcsolódó lencsemágiáról.
“Lencsemágia a bőségért, a biztonságért, és az egészségért
A hagyomány szerint négyszer kezdődik el az év az esztendő körén belül. E négy kezdet a tavasz, a nyár, az ősz, és a tél. Az eljövendő évszak a Nap fordulatával indul, vagyis úgynevezett napfordulati pontot ér el ekkor a Nap éves pályája során.
Tavasz kezdetekor a déli égboltról lép át az északira, miközben áthalad az égi egyenlítőn. Nyár kezdetén járásának legmagasabb pontját éri el az északi égbolton, majd újra dél felé fordul Napunk útja.
Ősz kezdetekor az északi égboltról lép át a déli égboltra, miközben újra áthalad az égi egyenlítőn, míg a tél kezdetén éri el járásának legmélyebb pontját (legalábbis az északi féltekéről nézve, mert délen, például Ausztráliában, ekkor jár a legmagasabban), majd útja újra észak felé fordul.
A fordulati napok az új kezdetek, s ekkor érdemes olyan varázslásokat, szertartásokat végezni, melyekkel az eljövendő évszakra kívánunk hatni. Az évszak utolsó napjain érdemes számvetést, összegzést készíteni az eddig megtett útról, s elvégzett feladatokról.
A „lencsemágia” egy igen jól működő szertartás, melyet érdemes családi, esetleg baráti körben is elvégezni, de természetesen egyedül is lehet. A Napforduló előtti utolsó napok egyikén beszerezzük a lencsét. Gyertyát gyújtunk, majd elkészítjük ízlés szerint például főzeléknek, (hús nélkül!) de úgy, hogy az étel készítése közben csend legyen, s belül is arra legyünk hangolva, hogy a most formálódó étel boldog bőséget, szeretetet, és fényt visz a sejtjeinkbe, így az étel elfogyasztása révén ezekkel feltöltődve mi is jobban bevonzzuk, bevarázsoljuk az életünkbe a boldog bőséget, a szeretetet és a fényt. A lencséből a fordulat napján, majd az azt követő két napon is fogyasztunk hét kanálnyit.
Az első napon gyertyát gyújtunk, kimerjük a hét kanálnyi lencsét, s miközben elfogyasztjuk csak arra gondolunk, hogy ételünk boldog bőséget, és egészséget ad nekünk az anyag szintjén.
A második napon is gyertyát gyújtunk, kimerjük a tányérunkba a hét kanálnyi lencsét, s elfogyasztása közben csak arra gondolunk, ételünk fényt, és egészséget ad életünk lelki szintjeinek. Itt nem gondolunk bőségre!!!
A harmadik napon újra gyertyát gyújtunk az étkezés előtt, és miközben elköltjük a hét kanálnyi lencsét csak arra gondolunk, hogy ez az étel boldog bőséget, és fényt ad nekünk életünk szellemi szintjeire.
Ne feledjük, hogy ez nem étkezés, hanem szertartás! A gyertyát a szertartásunk végén lassan, gyertyakoppintóval, vagy kis pohárkával, esetleg gyűszűvel oltsuk el úgy, ahogyan a csillagos égbolt borul a Föld fölé napnyugta után. Ne csippentsük el, és főleg ne fújjuk el a gyertya lángját!
2020. június 20-án szombaton, közép-európai idő szerint 23 óra 44 perckor veszi kezdetét a nyár.
Érdemes mindhárom szertartást a Nap felé fordulva végezni! A szabadban végzett lencsemágiánál nem kell gyertyát gyújtanunk. Ha zárt térben tartjuk a szertartásunkat, akkor is érdemes a Nap felé fordulni, de ekkor szükséges a fény, a gyertya meggyújtása.
Az első étkezés legoptimálisabb ideje június 21-én vasárnap 04.52 és 12.46 óra között van. Ekkor a Nap felé fordulva érdemes elfogyasztani a lencsét.
A második napon, június 22-én hétfőn, 04.53 – 12.47 óra közötti időszak a legjobb a lencsemágiához.
A harmadik napon, június 23-án, kedden 04.54 – 12.48-ig a legoptimálisabb idő.
Akadályoztatás esetén se essünk kétségbe, mindhárom napon lehet akár délután is lencsét fogyasztani, (bár nem ez a legoptimálisabb) természetesen a Nap felé fordulva. Ha csak napnyugta után van lehetőségünk a szertartásra, akkor a kelet a legmegfelelőbb irány.
A lényeg az, hogy ne maradjon ki a lencsemágia!
Már számtalan pozitív visszajelzés érkezett, hiszen évszakról – évszakra újra elküldjük a lencsemágiáról írott levelünket, így egyre többen tapasztalják meg ennek az egyszerű szertartásnak a csodáját.
A titok az, hogy minél jobban jelen vagyunk az étkezések alatt annak a kevés gondolatnak, aminek ki kell töltenie a tudatunkat, annál jobban működik ez a mágia!
Az új hét egy végtelenül szép égi helyzettel indul: a Nap megérkezik a Sas csillagképébe. Ez a fényábra az égi egyenlítőn, az Ekvátoron helyezkedik el. Az ekvatoriális csillagképek – egyik – sajátossága, hogy egy picit elvontabbak az Ekliptikán, a Nap útján találhatókhoz képest (van persze „átfedés” a kettő közt és több csillagzat is egyidejűleg tartozik mindkettőhöz). Magasabb inspirációkat, szellemiséget jelölnek, így fordított arányosságban érthetők meg anyagba ragadottságunkkal: minél inkább valljuk az „abban hiszek, amit meg lehet enni” tézisét és társait, annál semmitmondóbbak és nehezebben (vagy egyáltalán nem…) értelmezhetőek az égi egyenlítő csillagképei. Itt fényeskedik a Sas (Aquila), ahová most érkezik meg központi csillagunk. A következő, dőlt betűvel szedett bekezdés szó szerinti idézet Paksi Zoltán nagyszerű művéből, az Égi utak csillagüzeneteiből.
„A Sas szinte minden mítoszban a Nap madaraként jelenik meg. A Napba
néző sas, az isteni titkok látását szimbolizálta, de benne ölt testet az égi
akarat is. Az Aquila csillagainál élhető meg igazán a szellem anyag feletti
győzelme! Itt érződik talán legerőteljesebben a „legyen meg a Te akaratod”
dimenziók feletti, szellemi-lelki állapota. Ez már a Tejút sugallata.”
A Sashoz társított közkeletű emelkedés, szárnyalás, révülés mellé így érkezik meg a „sorsszerűség” a legnemesebb értelmezésben. Vegyük észre, itt már nem a „véletlen” szinonimája; szó nincs a szeszélyből másra omló erkély energetikájáról. Itt értjük és éljük meg a magasabb vezérlő elvek munkálkodásának nagyszerűségét. Mindazonáltal a rálátás, a dolgok fölé emelkedés is említést érdemel, mégpedig tevékeny formában, hiszen a Nap cselekvő énünket jeleníti meg születési képletünkben. A mostani időszak jelentős történései közepette igenis képesek vagyunk időről időre eltávolodni önmagunktól és mintegy terepasztalra, úgy tekinteni életünkre és történéseinkre. Igen fontos adalék a korszakos változások során ez a fajta emelkedettség. Emlékezzünk a latin mondásra: a Sas nem kapkod legyek után (Aquila non captat muscas). Tetteinkben megjelenik a nagyvonalúság inspirációja; az a fajta késztetés, amivel túl tudunk jutni a „fehér ember nem felejt” mondás végtelenül káros – alacsony szinten értelmezett – energetikáján.
„A hagyomány szerint négyszer kezdődik el az év
az esztendő körén belül. E négy kezdet a tavasz, a nyár, az ősz, és a tél. Az
eljövendő évszak a Nap fordulatával indul, vagyis úgynevezett napfordulati
pontot ér el ekkor a Nap éves pályája során.
Tavasz kezdetekor a déli égboltról lép át az északira, miközben áthalad az égi
egyenlítőn. Nyár kezdetén járásának legmagasabb pontját éri el az északi égbolton,
majd újra dél felé fordul Napunk útja.
Ősz kezdetekor az északi égboltról lép át a déli égboltra, miközben újra
áthalad az égi egyenlítőn, míg a tél kezdetén éri el járásának legmélyebb
pontját (legalábbis az északi féltekéről nézve, mert délen, például
Ausztráliában, ekkor jár a legmagasabban), majd útja újra észak felé fordul.
A fordulati napok az új kezdetek, s ekkor érdemes olyan varázslásokat,
szertartásokat végezni, melyekkel az eljövendő évszakra kívánunk hatni. Az
évszak utolsó napjain érdemes számvetést, összegzést készíteni az eddig megtett
útról, s elvégzett feladatokról.
A „lencsemágia” egy igen jól működő szertartás, melyet érdemes családi, esetleg
baráti körben is elvégezni, de természetesen egyedül is lehet. A Napforduló
előtti utolsó napok egyikén beszerezzük a lencsét. Gyertyát gyújtunk, majd
elkészítjük ízlés szerint például főzeléknek, (hús nélkül!) de úgy, hogy az
étel készítése közben csend legyen, s belül is arra vagyunk hangolva, hogy a
most formálódó étel boldog bőséget, szeretetet, és fényt visz a sejtjeinkbe,
így az étel elfogyasztása révén ezekkel feltöltődve mi is jobban bevonzzuk,
bevarázsoljuk az életünkbe a boldog bőséget, a szeretetet, és a fényt. A
lencséből a fordulat napján, majd az azt követő két napon is fogyasztunk hét
kanálnyit.
Az első napon gyertyát gyújtunk, kimerjük a hét kanálnyi
lencsét, s miközben elfogyasztjuk csak arra
gondolunk, hogy ételünk boldog bőséget, és egészséget ad nekünk az anyag
szintjén.
A második napon is gyertyát gyújtunk, kimerjük a tányérunkba a
hét kanálnyi lencsét, s elfogyasztása közben csak arra
gondolunk, ételünk fényt, és egészséget ad életünk lelki szintjeinek. Itt nem
gondolunk bőségre!!!
A harmadik napon újra gyertyát gyújtunk az étkezés előtt, és
miközben elköltjük a hét kanálnyi lencsét csak arra
gondolunk, hogy ez az étel boldog bőséget, és fényt ad nekünk életünk szellemi
szintjeire.
Ne feledjük, hogy ez nem étkezés, hanem szertartás! A gyertyát a szertartásunk
végén lassan, gyertyakoppintóval, vagy kis pohárkával, esetleg gyűszűvel oltsuk
el úgy, ahogyan a csillagos égbolt borul a Föld fölé napnyugta után. Ne
csippentsük el, és főleg ne fújjuk el a gyertya lángját!
2019. december 22-én vasárnap, közép-európai idő
szerint 05 óra 19 perckor (GMT.: 04.19) veszi kezdetét a tél.
Érdemes mindhárom szertartást a Nap felé fordulva
végezni! A szabadban
végzett lencsemágiánál nem kell gyertyát gyújtanunk. Ha zárt térben tartjuk a
szertartásunkat, akkor is érdemes a Nap felé fordulni, de ekkor szükséges a
fény, a gyertya meggyújtása.
Az első étkezés legoptimálisabb ideje december 22-én vasárnap 07.35 és
08.00 óra között van. Ekkor a Nap, vagyis délkelet felé fordulva érdemes
elfogyasztani a lencsét. Ezen kívül a 08.00 – 11.42 óra közötti időintervallum
is nagyon jó!
A második napon, december 23-án, hétfőn 07.34 – 07.52
óra közötti időszak a legjobb, de a 07.52 – 11.43 közötti idő is megfelelő a
lencsemágiához.
A harmadik napon, december 24-én, kedden 07.36 –
07.48-ig a legoptimálisabb idő, de a 07.48 – 11.44-ig tartó idő is megfelelő.
Akadályoztatás esetén se essünk kétségbe, mindhárom napon lehet akár délután is
lencsét fogyasztani, (bár nem ez a legoptimálisabb) természetesen a Nap felé
fordulva. Ha csak napnyugta után van lehetőségünk a szertartásra, akkor a kelet
a legmegfelelőbb irány. A lényeg az, hogy ne maradjon ki a lencsemágia!
Már számtalan pozitív visszajelzés érkezett, hiszen évszakról – évszakra újra
elküldjük a lencsemágiáról írott levelünket, így egyre többen tapasztalják meg
ennek az egyszerű szertartásnak a csodáját. A titok az, hogy minél jobban jelen
vagyunk az étkezések alatt annak a kevés gondolatnak, aminek ki kell töltenie a
tudatunkat, annál jobban működik ez a „mágia”.
