Az emelkedés ereje

Az emelkedés ereje

A félelem kezelésének egyik legjobb módszere síkot váltani. Elemelkedni a földtől, épp úgy, ahogyan a kifutó betonjától elszakadó repülő hasít a levegőbe. A félelem csak (víz)szintben értelmezhető. Ez a fura mondat magyarázatért kiált és nem leszek rest beleállni.

Szintben értelmezhető, azaz csak horizontálisan tarthat markában. Amikor síkban gondolkodsz és nem látod/nem láthatod/nem engeded látni, hogy magaslati pontok is kínálják magukat. Felmászni, rálátni, megérteni. Amíg csak jobbra és balra tekintesz, falakkal találkozhatsz, ha a félelem klausztrofóbiás érzete kukacoskodik benned.

A szint ráadásul: víz-szint. A félelem érzelem, emiatt egyértelműen a víz eleméhez köthető. Elnagyoltan számolva testünk bő kétharmada víz. Amikor eluralkodik a félelem, döntő többséged a biofizikai test birodalmában is rettegéssel itatódik át. Ezt nem árt tudnod. Mert a tétel nem csak negatív előjellel igaz. Derű, létöröm – ők is érzetek. Éppen úgy képesek kívül-belül impregnálni, mint a para.

A kulcs a szintemelkedés, a vertikális elmozdulás. Mint a közlekedésben. Miért ülnek oly’ sokan repülőre? Mert (jóval) gyorsabb, mint autóval, vonattal, busszal, hajóval haladni a cél felé. „Átugorják” a dugókat, hegyeket, szakadékokat – mindazt az akadályhalmazt, ami csak a föld felszínén közlekedve hátráltat(hat).

Nem muszáj a fapados légitársaságok akciós lehetőségeit böngészned. Ferihegyre se menj ki, hogy Gombóc Artúr módjára felkapaszkodj egy gépre, két, csokival dugig rakott bőrönddel a hónod alatt. A megoldáshoz nem szükséges ilyen léptékű tett.

Elég tudnod róla, hogy felettes (azaz jobbik) éned éppen most, péntektől vasárnapig kap hozzá magas bekötöttségű, kozmikus inspirációt. Központi csillagunk, a Nap az imént érkezett meg a Vízöntő asztrológiai jelébe. Ezzel gyakorlatilag szimultán öleli keblére a Sas (Aquila) – égi egyenlítői – csillagképének legfényesebb, alfa csillagát, az Altair-t.

Szárnyalás, égbe-, azaz fölé emelkedés, elrévülés. Cselekvő éned fogadja az inspirációt, hogy lásd kívülről-felülről önmagad/aktuális élethelyzetedet/energiamintáidat. Mintha az erdőn eltévedt túrázó kapna kamerás drónt és egy profi térképet egyszerre. A kiúthoz és a félelem elhalványításához önmagában már ez is közelebb visz.

Az elrévülés, meditáció, magas minőségű spirituális gyakorlatok azonban tuningolják a kihozhatót. Jövőt, mégpedig emelkedő és fényes elkövetkezendőket mutatnak. De nem úgy, mintha begombáznál. Levetítik a számodra optimális kimenetelt. Te pedig választhatsz: az emelkedés útjára lépsz, vagy inkább visszatérsz és tovább-bolyongsz. Ez a három nap segít ki- és előre látni. Mintha lenne egy ködoszlató varázskütyüd, amivel elfújod a tejfölt, hogy letisztuljon, ami előtted és körülötted gomolyog.

kép: pixabay.com

a felhők fölött mindig kék az ég – ez a szárnyalás, a Sas ereje

Vissza a boldogságért!

Vissza a boldogságért!

Ha törik, ha szakad, beszélni kell vele. Nincs mire várni. Már eleget vártál. Az a legeslegrosszabb. Várni és nem tenni. Az őrlődés. Ha másért nem, emiatt folytatólagosan elkövetett önbüntetés minősített esete forog fenn. Mi történhet? Agyon csak nem csap. Akkor meg – nem mindegy? De nem ám.

A szál ott lebeg. Minden kósza szél ide-oda libbenti. Senkinek nem jó. Aki messziről jön, mit lát? Képtelen vagy valamit elvarrni. Feslik az életed. Feslesz. Még a végén feslett lettél, nem az, akire azt mondják: ej, de fess lett.

Így pedig körülbástyázod magad a rendezetlenséggel. Az elvarratlansággal. Aki nem ismer, könnyen ítél. Mit lát? Mit lát belőled? Hogy valami nem kerek. Kezdheted a magyarázkodást, akár Ádámtól, Évától és a fán tekergőző kígyótól, de akkor már vesztettél. Már védekezel. A defenzió pedig legfeljebb döntetlenre elég.

Mi lenne, ha mégis, és végre és csakazértis vennél egy jóóóóóóó nagy és mély levegőt? Képes vagy a szálvarrásra. Felemelni a telefont. Megírni a levelet. Ajtót nyitni. Álljál bármelyik felén is. Kopogtatsz vagy társz. Mert tudod érzed, hogy eljött az ideje. Ha másért nem, a megkönnyebbülésért megéri. Az önmagban mindent visz. A többi színtiszta bónusz.

Az időzítés veled van és érted dolgozik. December 21-én, 16 óra 59 perckor megszületik a Fény. Mivel ő maga a világosság, ne várd el, hogy felsírjon és tiszta pelus után se kajtass. Egyszerűen csak tudd: a Nap elérkezett a Bak asztrológiai jelébe. Ennek jelentősége kardinális.

Innentől ugyanis a megszületett fény jó újszülötthöz méltóan egyre növekszik. Ha szemed még nem is érzékeli, már tudod és érzed, hogy egyre több a világosság. De a csillagos ég nem fonja karba a kezét, hogy munkavégeztével megpukkantson egy pilzenit. Pár órával a téli napfordulót követően újabb faj- és hangsúlyos változás rajzolódik ki a kozmoszban.

Még nem hív harangkondítás Szenteste éjféli miséjére, mikor a Vénusz elkezdi látszólagos hátráló mozgását. A földről szemlélve 2022. januárjának legeslegvégéig tart ki a tolatás mellett, hogy februárra fordulva direkt irányba váltson. Gyors navigációs adatok, mert régi ígértem köt. A retrográdba fordulás ekliptikai koordinátái: Bak 26 fok 21 perc; direktbe tekeredés: Bak 11 fok 12 perc. Közel fél asztrológiai jelet hátrál hát a Vénusz.

A hátráló mozgás spirituális üzenete végtelenül egyszerű, ám gyönyörű szép. Valamiért vissza kell érdemes menned. Ez a valami egy minőség. A pongyola megfogalmazás mutat rá, hogy bármi is lehet. Olyan dologra gondolj, amivel aztán a kiindulási helyzetből jobban, könnyebben és magasabbra léphetsz tovább. Ez a valós, kiterjesztő definíció.

Mellékhatás: ugyan több munkát kér egy retrográd helyzet, de busásan honorálja. Kevés magasabb megtérülési rátával találkozol a spiritualitás világában, tehát megéri melózni. Egyetlenegy könnycsepp, egy legördülő verejtékcsík sem hiábavaló. A kamatozás enyhén szólva is exponenciális.

A Vénusz az öröm, a harmónia, a szerelem planétája. A szépség, a kedves és finom minőségek művészi jelölője. Önmagában is frenetikus. Mostani fordulata azonban közel sem szólóban éri.

A Szépség ugyanis szorosan összesimul a Rosszfiúval. Egészen egymásba gabalyodtak. Na jó, ez már hatásvadászat, mert a Vénusszal együtt álló Plútó rosszfiúsága csupán felszíni ítéletesség. Teljesebb képet kínál, ha radikális, mélyre ható változások kompromisszumot nem ismerő kivitelezőjeként mutatkozik be. Névjegyén azt is olvashatod: nincs alku. Soha. Semmiben.

Annyira szép, hogy tervezni sem lehetne jobbat. Megszületett a Fény. Ott a világosság, azaz a megvilágosodás csírája. Egyúttal a végletes változtatás lehetősége. Mindez arra fókuszálva, hogy térj vissza, kanyarodj oda, ahol gyógyítani valód van. De miről beszélünk? Igen, a kapcsolatokról. Bármely emberi-, de kiváltképp párkapcsolatra gondolj.

Hámozzunk rétegről rétegre. Az asztrológia olvasatában a Bak jele érintett. Fejlődés, előrehaladás, megoldás. A visszanyúlás, a felszínre hozás, a változtatás vágya és ereje döglött minőségeket is életre kelt. Szaglásnak indult kapcsolódásaidról derülhet ki, hogy csupán tetszhalottak. A velős beszélgetést kiadós zuhany követi és folytatódik a közös történet.

Az is megeshet, hogy nincs éppen vágyott kapcsolatod. Emlékezz: nem csak szerelemről szólunk. Terjeszd ki: az üzlettárstól a társalkodónőn keresztül álmaid bébiszitteréig bárkit megteremthetsz. Egy csettintéssel. Nem önző energia, mert neki is jó, ezt tudnod kell. Ahol a Vénusz, ott az öröm.

Apropó, öröm: az egyik leginkább emblematikus üzenet éppen a hozzá való visszatalálás. A mindennapi létöröm vénuszi minőségének újrafelfedezése. És ha már betársult a Plútó, akkor hadd fogalmazzak sarkosan. Rúgd jól valagba, ami útjába áll. Mi a pék f@száért lapátjáért kímélned, ami/aki megakadályozza, hogy szívből jövően mosolyogj? Emlékezz: ez az alapbeállításod. Az öröm.

Erősödő bölcsesség, megérkező tudás, amit soha, sehol, semmilyen iskolában nem tanítanak. Kizárólag megéléssel szerezheted meg. Ez a Nyilas ekliptikai (a Nap útján elhelyezkedő) csillagzatának elsődleges üzenete. Ebben a fényábrában tolat a Vénusz.

Addig áss, amíg rá nem találsz a Fényre. Az istenek fényére. A szikrára. Ami ég felé törekvő tüzet gyújt. A szerelem planétája egészen a Tejútig, az Istenek Útjáig hátrál. Ott a megoldás.

Azért – is – jó eget fürkészni, mert a mozgások előre láthatóak, tervezhetőek, számíthatóak. Garantálom, hogy a fordulat majd valóban a Tejút fényszalagján éri a Vénuszt. Éppen odacsippent, de magával hozza az isteni üzeneteket. Ha tudod, már most keresed. És nem alkudsz meg. Látod, a Plútó mellett a Tejút is óv önmagad leértékelésétől, a méltatlan középszerűségtől.

Bármely, akár a legvégletesebb kapcsolatodban is felfedezheted a Fényt. Ez is ott mutatja magát. De ez már haladó szint. Mert az esetleg súlyosan megsértett egó, a hüppögő önérzet jelenléte torzítja a befogadást.

Igen, a főnöködre is igaz. Rá, aki esetében a lassú és fájdalmas halált találod egyedül elfogadható megoldásnak. Az anyósra, akit valóban porhanyósra sütnél, ha előre garantálnák az alkalmi mentelmi jogodat. Arra a párra tanító, beavató, de cselekedeteiben nem mentegetni való férfira/nőre, aki le- és eltapos egy rettenetes kapcsolatban.

Tudod: melós lehet. De megéri. Ellazulhat az állkapcsod, elillanhat a gyomorszorítás és kiengedhet az örökös görcs. Pusztán ennyi kell hozzá. Nem kevés, de soknál is többet ad.

Vissza a Tejútig: addig menj le, addig csupaszíts, amíg kétségek nélkül fel nem ismered az isteni lényegiséget. Mert valahol ott van. Ha mégsem lelnél rá: létezik vészkijárat. A zöldes fényben derengő „EXIT” pedig nem más, mint a radikális lezárás. Lehet, hogy a nemet mondás nemesítő aktusa árasztja a Fényt.

Még egy szinttel feljebb az égi egyenlítő köre fénylik fel. Ezt szakszóval Ekvátornak is nevezik. Az itt tündöklő csillagzatok már a felettes énnek kínálják fényüzeneteiket. Kínálják, nem tukmálják. Nyitottság és az észrevevés vágya Pattintja fel a varázsszelence fedelét.

Célérték, hogy szárnyaló, égbe elemlő erejű emberi kapcsolataid legyenek. Ne birtokold őket – élj bennük. Mert az mindenkinek jó. A Sas fényábrája erre emlékeztet. A Vénusz itt, a Sasban indul el hátrafelé. A tizenöt foknyi hátrálás során el is hagyja a ragyogó madarat. De csak azért, hogy aláhúzza fontosságát.

A kulcs ösztöni, zsigeri erőid uralása. Ez beavató erejű felismerésekhez segít. És – gyógyít. Is. Rébuszok nélkül: a hátráló Vénusz egészen a Kígyó Farkáig lépdel hátra. Az égi hüllő végződése önmagában nem értelmezhető.

Középütt egy délceg alak látható, ő maga a Kígyótartó. Vállán átvetve ott a Kígyó, egyik kezében a Kígyó Feje, másikban pedig a Kígyó Farka. Utóbbit éri el, hozzá kanyarodik vissza az öröm, a szerelem és a termékenység égi vándora.

Haladó szint után köbhaladó következik. Emelkedő zsetontornyok, de mesés nyeremény kilátásba helyezve. Jobb eséllyel, mintha rulettasztal mellett, pörgő csontgolyóban keresnéd. A vagdalkozás, a másik sértegetése, a tudatos odab@szás odavágás gyomlálása emel az ég felé.

Tégy pontot arra, hogy „kifordulsz önmagadból.” Ennyi. Emberi méltóságod megőrizheted az érzelmek megélésekor is. A kilengések azonban nem arra valók, hogy beléjük ragadj; ők nem légypapír, te nem molylepke vagy. A pozitív hozadékok halványan festve is csodásak.

Írhatnék még ezer és egy érdekességet és magasztos méltatást a hátráló Vénuszról. Nem érdemes. Nem mintha nem érdemelné meg. A Fény kicsírázott Benned. Teszi a dolgát. Már tudsz róla, így még mélyebben jár át. Még teljesebben hat életedre.

kép: pixabay.com

a születő Fény kapja szárnyra a szerelmetes vágyakat

Harmonizálj radikálisan!

Harmonizálj radikálisan!

A kihagyhatatlan esély. A lapok a kezedben. És nem érzed, hanem tudod: a pakli tetején alsó pihen. Rád vár. Különös, derengő fényben világítja át az üzenetet a hátlap grafikáján: engem válassz. A hőstörténet, amikor minden rajtad áll. Te magad vagy a hegyére állított piramis csúcsa. Ha valamerre billen az alkotmány, rajtad múlik.

Igen, megcsinálhatod életed szerencséjét. Ha most nem teszed meg, nem is érdemled meg a boldogságot. Mert akkor neked minden is kevés. Mintha lottóhúzás előtt a te számaidhoz tartozó golyókat mélyhűtőben tárolták volna pár órán át. Hogy csak ki kelljen tapogatnod őket és máris milliárdossá lősz ki. Semmi mást nem kell tenned, mint érezni, melyik öt gömböcske dermeszti a markod. Rövid, széles és egyenes út az örök fényűzésbe. De mi van, ha homokszem csúszik a gépezetbe?

Nincs ziccerkényszer. Nem az életed múlik rajta. Ezt a Vénusz és a Plútó együttállásával összefüggésben is erősítsük meg. Égi történés és valóban remek. Mi több: fenomenális. Mégis: nem pakol(hat) rád bálnabébihez mérhető súlyokat. Az egész lényegét tenné tönkre. Teher alatt, nyomasztódva-görnyedve vajon hogyan találhatna utat hozzád a vénuszi létöröm?

A szuperlatívusz addig jó, amíg nem dermeszt. Egyébként olcsó bulvár. Csak itt, csak most, csak önöknek. Megrázó képsorok következnek, a televíziózás történetében első alkalommal láthatók a következő felvételek. Asztrozófus ilyet még Vénusz-Plútókor sem mond. A hájpolás köpetet röppent(het) egy csodás bolygótalálkozó sajtójába, akkor meg már kinek van kedve élvezni?

Alapvetően örömre vagyunk hangolva. A Vénusz Földünk közvetlen szomszédja. Elég bármely Naprendszer-ábrázolást megnézned. Ráadásul úgynevezett belső bolygó. Ez a kifejezés csupán annyit tesz: a Föld és a Nap, tehát a világosság jelölője, a központi erő között helyezkedik el.

Földünkről a Nap felé a Vénuszon keresztül látunk, juthatunk el. Spirituális értelemben valahogy így fest: az életöröm és a harmónia az az alapvetés, ami bennünk él, ha feljön a Nap. Nem tudsz központi csillagunk irányába tekinteni úgy, hogy figyelmen kívül hagyod a szerelem bolygóját. Lásd még: Esthajnalcsillag.

Ez egy olyan, végtelenül egyszerű alapigazság, ami önmagában képes szertefoszlatni a divatos szenvedéskultuszt. Tudod: földi siralomvölgy, árnyékvilág, tér és idő keresztjére feszített ember képe. Satöbbi.

Ha nem a harmóniára, az egyensúlyra és a mosolyra kódolták volna az emberiséget, akkor ezek nevében nem alkudnál meg. Eszedbe sem jutna kompromisszumokat kötni. Nem mentegetnéd a méltatlan kapcsolatok másik résztvevőit. Legfőképpen: nem értékelnéd le önmagadat a másikkal való együttlétezésben. Mindezt a (felszíni) harmónia megőrzéséért erőszakolod teszed.

A Plútóval találkozva valóban lehetőség adódik mélyre ható, radikális, gyökeres fordulatokat tenni (a három jelző már az oviban is a Plútó jele volt). Kapcsolatreformálás. Igen, van úgy, hogy egy kapcsolatban annak lezárása a szintemelkedés. A méltatlan (bántalmazó, egyensúlytalan, lehúzó) viszonyulásnál a semmi is jobb.

De nem soha vissza nem térő alkalom. Mivel a Vénusz meglehetősen gyorsan kering a Nap körül, kevés jelzáloghitel fut ki a következő Vénusz-Plútóig. Ezért nem vagyok híve a nagybetűkkel ordított, trash reality-ket idéző bolygóhájpolásnak. Szuperjó, de csillagfürkész maradjon korrekt, ha már tájékoztat.

Lehet, hogy nem fordul meg a sorsod. Majd máskor megteszi. Talán arra vár, hogy megérj. Tudod: rengeteg gép emelkedik az égbe a reptérről kifutóban. Az egyik a tiéd. De több tucat csillogó gépmadarat csodálhatsz meg frusztráció, a basszuserrőlislemaradtam érzése nélkül. Mint a Vénusz és a Plútó együttállását.

A két égitest a szokásos pár napnál jóval hosszabb ideig fogja egymás kezét. December 7-től december 30-ig, bő három héten keresztül állnak együtt. Ennek oka a Vénusz közelgő fordulata. Afrodité planétája a téli napfordulóval szinte egy lélegzetben vált retrográd irányba. Az ezt megelőző lassulás, az irányváltás maga és a fokozatos gyorsulás okozza a szokásosnál jóval hosszabb találkozót.

Lehetőséged van valódi változásokat eszközölni a mindennapi létöröm visszaszerzéséért. A plútói erő az összes méltatlanságot, ami elválaszt beléd kódolt életigenlésedtől, most alaposan megrázza. Ami nem való, az bizony hullik szerte-szana. Elképzelhető, hogy te magad kapod meg a két csattanós pofont, hogy végre térj észhez! Térj észhez és vess véget a szenvedés- és siránkozás-ápolásnak.

Asztrolgiai értelemben a Bak cikkelye ad otthont a találkozónak. A változtatás – túl az öröm visszaépítésén – megoldást, fejlődést hoz. Haladsz tovább az öröm útján, ha esetleg letértél róla. Minél messzebb távolodtál el, annál nagyobb zökkenést tapasztalhatsz. Ha csak a gumi fele hagyja el az aszfaltot, finoman ellenkormányzol és szinte észre sem veszed a malőrt, így suhansz tovább. Árokba hajtva viszont a tréler rángatja ki járgányodat. Minden módon számíthatsz a Plútó legjobb megoldásra törő erejére.

Elengedés. Próbáld ki, saját kezeddel. Fogj meg egy doboz gyufát és pottyantsd le. Többször is. Ott puffan, ahová a gravitáció hívja. Mit kell ehhez tenned? Kioldani ujjaid szorítását. Nincs benne görcs. Nem eldobod, csak elengeded. Most hajítsd a sarokba a gyufásdobozt. Látod, érzed, tapasztalod, milyen világok választják el egymástól a két minőséget.

A Nyilas csillagképének elengedő keze miatt hozakodtam elő a gyufával és annak leejtésével. Ez a könnyed, mégis természetes vonulat hat szellemiségedre. A tudati beérés olyan inspirációt kap, amivel önként, feszengés nélkül állhatsz fel olyan asztaltól, ahol a. nem szívesen látnak b. nem szívesen ülsz. Nem muszáj rárúgnod magát az asztalt, de statikusan helyben maradni – soha. A Plútó kraftja segít, hogy hátra tolhasd a széket, mosolyogva felállj és elsétálj – ha ennek érzed az idejét.

Emelkedés, szárnyalás, magasabb szempontból megértés. A harmadik égi környezet, az égi egyenlítő (Ekvátor) a Sas csillagzatában találja az összeölelkező Vénuszt és Plútót. Fölé emelkedés. Látod, amit lent, a síkban, a horizontális megélés korlátossága mellett soha nem vehetsz észre. Látod és cselekszel. Nincs hatásszünet és vagylagosság. Ebben (is) maximalista, azaz az elérhető legjobb megoldásra törekvő erő a Plútó.

Száz szónak is egy a vége: valóban remek energia. Nem jön szembe minden délelőtt, de nem is rajta múlik egész hátralévő életed boldogsága. Jó dolgokat hozhatsz ki belőle. Már tudod. A felismerések várnak rád, a tettek úgyszintén.

kép: pixabay.com

szépség, fölé emelkedés, változás – ezt (is) hozza a Vénusz-Plútó

Visszajöttem. Itt vagyok.

Visszajöttem. Itt vagyok.

Talán a szegecses bőrdzseki tehet róla. Azzal, hogy ma is ezt a régi, de meg nem kopott darabot hordja, világossá teszi: tojik minden megfelelési kényszerre. Ahogy mindig, most is öntörvényű. Kimondja, amitől más sikítófrászt kap. El is nyeri a jutalmát érte: nem éppen népszerű. A tömegek, ha tehetik, elkerülik. Összesúgnak a háta mögött. Nem csak különcnek tartják, de hírnevét is kitárgyalják. Ahogy szájukra veszik, egyre inkább hírhedt rosszfiú formálódik amúgy is ellentmondásos alakjából.

A fekete bőrre tűzött krómacél szegecsek nem hagynak kérdőjeleket. Viselőjüknek nem áll szándékában betagozódni a konszolidált társadalomba. Nem enged lehetőséget sem a félreértésre. Aki rocker, az rocker is marad – gondolja. A tekintetek azonban meg sem próbálnak koponyáján belülre hatolni, jellemzően ledermednek a külsőnél és a múltban megesett dolgok hírénél. Fel sem merül annak a lehetősége, hogy meg kéne, akár meg is lehetne őt ismerni.

Hosszú hónapok óta nem látta senki. Mintha itt lett volna, de nem úgy, mint szokott. Biztos bevarrták, vagy meg kellett húznia magát – kelepelik a rossz nyelvek. Aki huligán, az huligán – hallatszik a megfellebbezhetetlen verdikt. Felborult kukák, letépett plakátok, virágágyásban landoló hányás – mind őrá gyanakodnak. Mert télen-nyáron, ha esik, ha fúj, hordja a bőrdzsekit.

Van azonban egy apró, de lényeges észrevenni való a ruhadarabon. Egészen pontosan a szegecseken. Minő „véletlen:” mind-mind apró piramist formáznak. Négyzet alapú, égbe törő krómacél építmények. A fény megcsillan lapjukon, csúcsukon. Ehhez azonban nyitott szemre, szívre van szükség – és bizonyos szemlélési közelségbe kell menni. Oda, ahol az előítéletek füstös-ködös aurája már nem véd meg. Azon belül és túl, a figurához közel érve pillantható meg teljes valójában.

Ha elképzeljük őt a csillagos égen, egyértelműen a Plútó lenne. Visszatért. Mint komor arcú Schwarzenegger, aki „I’ll be back”-et mormolt, be is tartotta. Újra itt van. Kétségbevonhatatlanul. Dörgöld meg nyugodtan a szemed, se csipa, se kötőhártyagyulladás nem torzíthatja a látványt: visszatért. Nem is akárhonnan.

Határtalan felszabaduló erő. Ez társul a direkt irányba forduló Plútóhoz. Jobban teszed Mindenképpen célszerű a félreértett rockert mélyebben megismerni. Április 28-án indult el látszólagosan hátráló útjára, most tesz pontot rá. Az újra előrefelé haladó planéták cselekvő erőt mozgósítanak. Nincs azonban patikamérleg és miniatűr plasztikspatula a kezükben. Nem méricskéli milligrammra, óriási dózisban kapod, több mint elegendően, bőségesen. A hozzá társított kép a repülőről indított rakéta – a leoldás pillanatában. A másodperc töredékééig mintha lepottyanna. Ez csak a géptől való eltávolodást szolgálja. Ekkor gyújtja be a hajtóművét és elképesztő erővel és tempóban indul meg célja felé, szem elől nem tévesztve azt.

Megoldás, előrehaladás, fejlődés. Ugrásszerűen, leomló falakkal, porrá aprózódó akadályokkal. A tank és a vályogház esete. Éppen így tűnik el előled mindaz, ami hátráltatott. Már látod: végtelenül intenzív erő, ezért kezeld és használd felelősséggel. Mint egy profi szerszámot vagy egy sportautót: teljesítménye lenyűgöző, kezeléséhez tudás és józan ész való. Apropó, tudás: abból is jut, kosárszámra. A Nyilas csillagzatában éri a Plútót a fordulat. Magas eredetű és minőségű bölcsesség vezérel. Az áramszedőid most egyértelműen fölfelé vannak kalibrálva. Hogy mennyire magasra, azt az égi egyenlítőn röppenő Sas fényábrája mutatja meg. Kompromisszumokat nem ismerő, radikális reformtörekvéseid a szárnyalás, a fölé emelkedés égisze alatt kapnak töltést. Nincs öncélú vagdalkozás és szicíliai recept. Ne keresd a lófejeket, hogy mások ágyába tömködd őket. A direktbe forduló Plútó nem erről szól. Alapvetően belső minőség: benned szabadítja fel a megváltó erőt. Kioldja önmegvalósításod, önérvényesítésed berozsdált kézifékjét. Még az is megeshet, hogy végleg elszakad a bowden, de ne bánd. Már nincs rá szükséged.

Tudod, mit akarsz. Világos, egyértelmű képet alkottál róla. Beleállsz, teszel érte és igen: elfogadod a támogató erőket, még akkor is, ha elsőre nehéz megemészteni, milyen hatalmas átalakító volument hordoznak magukban.

kép: pixabay.com

van, hogy a külsőből levont következtetés üres ítélet csupán

– ez a helyzet a direkt irányba forduló Plútóval is

Álmok teliholdja

Álmok teliholdja

Ragyogóan szép teliholddal indul a hétvége, nem kevés érzelmet megmozgatva. A Nap és a Hold szembenállását nevezzük teliholdnak. Szombaton kora hajnalban (vagy éppen késő éjszaka, kinek mit jelent a 4:37) az Oroszlán jelében járó Nap néz farkasszemet a Vízöntő cikkelyében serénykedő Holddal.

Minden teliholdra jellemző az érzelmek fokozódása, egyfajta túlcsorduló megérintettség. Mivel jó eséllyel álmodban köszönt rád, ezért este készíts magad mellé tollat, papírt vagy más, álomrögzítő eszközt. Legbelső, legmélyebb, legtitkosabb álmaid, vágyaid törnek utat maguknak. Amit önmagadba zártál, szabadságra vágyik. Ha nem vallod be a józan ébrenlétben, az álomhoz fordul, mint üzenő közeghez.

Talán bundás medveként durmolod végig az éjt, ám a reggelizőasztalnál két falat között homályosodik el a szemed. Vízöntő telihold. Nem csurrant-cseppent: önt és áraszt. Elsődlegesen érzelmeket. Rajtuk keresztül, általuk irányítja a figyelmedet a lényegre. Arra, ami valójában fontos és ideje foglalkoznod vele.

Ha netán úgy érzed, ez félelmetes, kiszámíthatatlan, köszönöd, de nem kérsz belőle, akkor engedd meg, hogy másként is megvilágíthassam. Minden lelki megérintettség „csak” a figyelmedet hívja fel. Arra irányítja fókuszodat, ami valóban fontos és ideje foglalkoznod vele. Ezek sokszor a hétköznapok csörtetésében méltatlanul sikkadnak el. Az Oroszlán jelében járó Nap a maga rálátó ösztönzésével támasztja meg a hátadat.

Nem azért szöknek könnyek a szemedbe, hogy egész hétvégén a zsebkendőipart szponzoráld megemelkedett fogyasztásoddal. Segítenek, hogy lásd, mégpedig tűélesen: az adott terület figyelmet, megértést és tetteket kíván. A mostani telihold érzelmeiden keresztül indít tisztító-felszabadító hullámokat. Ezeknek csak aktiválója lelked mélye, kiteljesedése a mindennapos működésedben, hús-vér valóságodban található. Helyes, belső hangodra rímelő cselekedeteiddel adod meg a legjobb választ.

Lépjünk szintet! Az asztrológiai megközelítés után irány a csillagok világa. A Nap a Rák befogadás-táplálás-elengedés szent hármasának első részénél jár. A Tegmine csillaggal ölelkezik telihold idején. Hozzá a védelem, a megóvás (a Rák páncélja) tartozik, de a befogadó oldalon. Látod, nem csak a szemeddel, a szíveddel is: mi az az új, mi az a lelkesítő minőség, amit ideje magadévá tenned. Nem ugrasz fejet a tüskebokorba, mert érzed és megkapod a spirituális védelmet – ezért olyan fontos döntéseidben az agy kizárólagosságát felfüggesztened.

Szemközt a Hold – ha lehet ilyet mondani – még szebb helyen jár. A Sas égi egyenlítői csillagzatának alfájával áll együtt. Az Altair csillag ragyogó, magasba törő energiájú; az északi égbolt tizenkettedik legfényesebbike. Esszenciális pont, hogy mélyen belül megélhesd a szellem anyag feletti győzelmét. Ezt erősíti a Sas, a rálátás, fölé emelkedés és égbe rugaszkodás fényábrájának méltóságteljes energiája.

Tartozom neked egy vallomással. Olyan szuper telihold közeleg, hogy kicsorbult a szóbicskám. Sajnos (de még inkább hála Istennek), megint azt érzem, az én szavaim és kifejezésmódom elképesztően kevés. Kevés, szűkös ahhoz, amilyen gyönyörű a szombati telihold. Kérlek, nézd ezt el nekem. Van, amihez minden szóvirág kevés, oly’ szép. Ezt – is – megéljük a hétvége legelején.

kép: pixabay.com

a telihold nyílegyenes, könnyen követhető utat mutat az emelkedés felé

Pin It on Pinterest