Az új hétre a Mars is végzett – tőle amúgy szokatlan – lassulásával és direktbe fordult. Hurrá! Tényleges örömhír, lássuk, miért is. Kiengeded a kéziféket. Intenzíven nyomod a jobb oldali pedált. Megindulnak az energiáid – belül és kívül egyaránt. Szeptember eleje már meglehetősen régen volt, bár ez így, ebben a formában nem igaz. Helyesebb azt írnom: oly’ sok történést éltünk meg, hogy a bő két hónap akár éveknek is tűnhet. Annyira jelentősnek tartom a retrográd, majd direktbe forduló Mars energetikáját, hogy dőlt betűkkel ide másolom az akkor írtakat. Érezni fogod, mely húrjaid pendülnek meg a sorok olvasásakor.
„Ideje szót ejtenünk az idei ősz egyik markáns égi történéséről, ez pedig a Mars retrográdba fordulása. A vörös bolygó csütörtöktől indul hátráló útjára a Kos asztrológiai jelében. A tolatás november közepéig tart; korábban tett ígéretemet beváltandó, íme, az ekliptikai koordináták: a retrográdba fordulás a Kos 28 fok 08 percnél, míg a direkt irányba váltás majd a Kos 15 fok 15 percnél történik. A számos helyen és több alkalommal megénekelt Jupiter-Plútó-Szaturnusz hármas együttállás és a – szintén – retrográd mozgást végző Uránuszmellett a Mars szolgáltatja őszünk fontos energiamintáit. A „mellett” szó azért kapott kiemelést, mert kozmikus helyzetek esetében kevéssé tartom szerencsésnek a rangsorolást; most sem osztunk arany-, ezüst- és bronzérmet a planétáknak. Égi állások vizsgálatakor egységben szemlélődve tudunk teljes képet kapni, így – bár most a Mars a főszereplőnk – a többi égitest mozgásával összeolvasva juthatunk el a legpontosabb égtérképhez.
Poroljuk le a Mars kulcsszavait a teljesebb megértés érdekében! Erő, lendület, küzdelem; önmagunk meghaladásának energiája. Más nézőpontból a célra törés, a jobbá tevő-alakító erők, amikkel a bennünk élő félelmeket, kishitűségeket győzhetjük le. Tudatosítsd: a Mars szuper energia; ha esetleg él benned negatív sztereotípia vele kapcsolatosan, ideje felkeresned a spirituális kukát és kidobálni, mert ezek az alacsony szintekhez kötődő, ám Árész planétáját kizárólagosan velük azonosító téveszmék. Alkimista energia és a szent tudomány célja az (ember)ólomból (ember)aranyat előállítani. Emelő inspiráció, nem véletlenül tüzes, mint az általa uralt Kos jele is – ahol éppen tartózkodik és hátrálásba kezd. Zárójel: a Kos Mars elképesztően jó, lelkesítő energiái a következő naptári év elejéig, Vízkeresztig velünk lesznek, majd csak akkor lép tovább a Bika cikkelyébe a bolygó. Erőt tudunk a kezdetekbe vinni és a retrográd Mars hatásának köszönhetően az újrakezdés is jól sül el. Ha már tűz: az elem valódi mibenlétéről, megismeréséről és a vele való gyümölcsöző együttműködésről a Főnixébresztőn beszélünk legközelebb. Lehetőséget kapsz korábbi csorbák kiküszöbölésére; arra, hogy akassz egy kövér rükvercet, kitolass a zsákutcából, majd még kövérebb gázzal elindulj a helyes irányba. Emlékezz: érezted korábban is, hogy nem ez az igazi direkciód, de sokan mások is haladtak körülötted és susmorgásuk elhitette veled, ez neked is jó út. Hát nem. A retrográd Mars hatására intenzíven vagy képes mozgósítani cselekvő erőidet – azt a kraftot, ami kiemel a testmeleg, azaz langyos sz@rból ürülékből. Ami ugyan körülölel, nem fázol benne, de mégis csak sz@r és így – természeténél fogva -, büdös és nem méltó hozzád, mint csillaggyermekhez.
A sikeres és – nem utolsó sorban – eredményes újrakezdés egyik pillére az áldozat; a klasszikus és tipikus Kos minőség. Idézzük fel, mit is takar ez a szó, mert mai világunkban egy egészen torz formáját használjuk csak (ez az áldozattá válás a maga kiszolgáltatott tartalmával). A Kos cégére alatt az önként vállalt áldozat szentélyébe léphetünk be, ahol áldást találunk és élünk meg, hiszen automatikusan azzá válik. Fontos, tudatosítsd: nem lemondasz valamiről, mert az beszűkítő és frusztráló, hanem szabadon, egyenes háttal és gerinccel vállalást teszel. Nem szorít senki pisztolyt a halántékodhoz; te magad érzed, hogy itt az ideje valami jelentőset az áldozati oltárra helyezned, ami az (újra)kezdés fényét emeli. Nyilvánvaló, hogy legyen súlya az áldozatnak; ha évi egy alkalommal iszol ananászlevet, akkor keress jelentősebb minőséget, ami tényleges önmeghaladás és ilyen módon felajánlható és elfogadható. Méltósággal, trükközés helyett.
Nézzük a csillagok világát, mit látunk az égre pillantva! A Mars emblematikus pozícióban fordul: a Halak csillagzatának alfájánál, az Al Rischa csillagnál. Ebből a pontból indul ki a visszaúszó- és a kiemelkedő halacskához vezető fonál. A döntés spirituális helye: visszatérek vagy kiemelkedek? Fontos! Egyik nem rosszabb vagy jobb a másiknál, csak más. Szentelj energiát az összegzésre, mielőtt döntesz. Ez nem tökölős-kotlós minőség most, amikor hónapokig érleled a szándék döntéssé alakulását, hiszen a Mars, bár nem kapkodó, de gyors. Valójában te már tudod mélyen belül, mit is szeretnél; csupán a ráragadt mázat kell eltávolítanod valódi vágyaidról. A Mars a visszaúszó hal fonala mentén hátrál és ott is fordul majd. Megmutatja, milyen minőségek – elsődlegesen emberi kapcsolatok – hátráltatnak a kiemelkedésben. Analógiában: olyan kötöttségek, kötelékek, amik régen talán erősítettek, de mára a gúzs-jellegük dominál. Vedd észre, lásd meg és – vágd le őket. Nyilván te már tudod, miképpen tedd meg ezt méltó módon: erősen, de keménység nélkül, határozottan, de szeretettel; a jobbá tevés által inspirálva. Meglátod: a le- és visszahúzó energiáktól szabadultan fantasztikusan kapsz szárnyra és jóval magasabb rezgésű döntéseket tudsz hozni – olyanokat, amelyek nem csak a közeli jövőd fényét erősítik. Ritka jó energiákat ad a mostani hátráló Mars, vedd észre, lásd meg és persze – használd. (Jó tudnod, hogy e hal fölött a Pegsus, a Táltos Paripa vágtázik, elképesztő csodákat ösztönözve benned, általad és körülötted.)”
Tessék, itt vagyunk. A kötelek lehullottak, a Táltos Paripa nyergelve vár rád. Minden adott, hogy elindulj, hogy haladj, hogy éld a méltó életedet. Emlékezz: ami belül van, az számít. A külvilág „csak” díszlet.
Még csak október első napjait éljük, de harmadik alkalommal írom le, hogy nem akármilyen hónapban járunk. Zárójel: nem is most olvastad utoljára ezt – az egyébként teljesen jogos – kijelentést. A mai írás apropója a Plútó direktbe fordulása. A sokszor átbeszélt nagy hármas együttállás másik két szereplője, a Jupiter és a Szaturnusz után immár ő is direkt irányban folytatja égi útját. Mielőtt ennek jelentőségét elkezdenénk vizsgálni, érdemesnek tartom az ismétlést. A Plútó idén áprilisban váltott irányt és kezdett hátráló mozgásba; a majd’ fél évvel ezelőtti sorok újraolvasása segít teljesebb képet kapni a jelen kozmikus helyzetről. A növekvő megértés pedig – mint mindig, most is – jobb megoldásokat kínál. Ide kívánkozik a következő zárójel: az első Csillagwebináriumon tett ígéretem szerint a fontosabb égi mozgásoknál megírom az ekliptikai pozíciókat is, hogy könnyebben lásd a mozgásokat a saját születési képletedben, ha birtokában vagy. E nélkül is jó tudnod, „általánosságban” miről szól egy-egy égi történés, de jóval precízebb, személyesebb az üzenet, mikor be tudod helyettesíteni, matekosan szólva. A Plútó áprilisban a Bak 24 fok 59 percétől indult el – a Földről szemlélve – hátrafelé, most pedig a Bak 22 fok 29 percénél vált irányt. Láthatod, a számok tükrében nem sokat tolatott, hiába közel fél évig mozgott retrográd irányba, mégis igen jelentős korszakot jelölt. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben magyaráznom, pontosan érted és tudod, mire gondolok.
A Plútó egyik személyes kedvencem, így örömmel mutatom be őt neked, bár már biztosan hallottál róla ezt-azt. Érdemes azonban fenntartásokkal kezelni, mert a sajtója nem a legjobb – megjegyzem, érdemtelenül. Még jó, hogy birtokában vagy a sorok között olvasás művészetének, így téged nem tudnak megtéveszteni az erdő sűrűjébe irányító leírások. Erőbolygóról beszélünk, Paksi Zoltántól ered a kifejezés: a Mars magasabb oktávjaként tekinthetünk rá. Ha kevés a marsikus kraft, hát ott a Plútó. Igen, neked is, mert a te képletedben is – valahol – ott van és munkálkodik – érted. Végletes, mélyre ható, gyökeres és radikális változások megindítója, ami persze tűnhet ijesztőnek, ha ragaszkodsz a posványhoz, mert azt bizony nem tűri. Vádolják pusztítással, de ez féligazság: azt valóban – és maradéktalanul – eltünteti/megsemmisíti, ami méltatlan, fényét vesztett. A teljes igazság azonban (amit már ritkán írnak le), hogy mindezt nem öncélúan teszi, kukaborogató, hormonoktól összezavart pattanásos kamaszként (emlékszik még valaki a „huligán” kifejezésre, melyet felháborodott nyárspolgárok tűztek minden bőrkabátos, hosszú hajú illetőre régen?), hanem azért, hogy végleg, azaz visszaállíthatatlanul eltűnjön a méltatlanság, azaz ne gondolhasd meg magad, hogy „ej, visszabújok én az otthonos pöcemelegbe.” Ha már ürülék, az általam végtelenül tisztelt és mesteremként számon tartott Paksi Zoltáné a következő mondat is: „a Plútó az az erő, ami kiemel a langyos sz@rból.” Ennél talán nem is lehet pontosabban leírni a planéta energetikáját.
Nincs alkudozás, félmegoldás, kompromisszum (emlékezz: a kompromisszum és a konszenzus nem azonos, végtelenül félrevezető, emiatt káros egymás szinonimájaként értelmezni a két fogalmat). A zsigeri regenerációért is ő „felel,” ahogyan mélységeinkbe is elvezet (Hádész – mitológiai megtestesítője – az alvilág ura, nem a „pokol” főnöke; itt fontos tudatosítanunk: alvilág – alsó, azaz belső világ). Nagyon érdekes, hogy mintázatában mutat némi párhuzamot a Szaturnusszal (maximalizmus, a nem legjobb megoldás elutasítása, azaz az elérhető legjobbra törekvés, lényeglátás, a fontosra való fókuszálás. Még érdekesebb, hogy mindketten a gyűrűs bolygó által ural Bak jelében járnak és pár nap különbséggel fordultak direkt irányba. Nyilván véletlen, nem? Jó, persze, ilyen szó létezik ugyan, de fogalom nem, úgyhogy lásd meg a csillagos ég dupla, vastag aláhúzását: koncentrálj, légy jelen, vedd észre, mi fontos. Azért hangsúlyozom, mert ha erre nem vagy tudatos, nem terelnek az erdőbe: te magad ballagsz be, tudattalanul és észrevétlen. Itt egy kis érdekesség, ott egy lefetyelni való, amott egy másik kis színes: észre sem veszed, máris szétszóródtál, elaprózódtál, az erőd pedig kéményfüst módjára száll el.
Tudatosítsd: sem a Plútó, sem a plútói energia nem ijesztő. Az lehet csak ijesztő, ami benned van, hiszen a planéta oda, legbelső lényegedbe vezet el. Ha megrázkódtató a szembesülés, ne őt vádolt, amint a tükröt sem való ripityára törni, ha kevéssé szépet mutat az arcodról. Nem csak mélységeket, de magasságokat is jelöl; azaz vésd az eszedbe: az azonnali, ellenállhatatlan erővel megvalósuló kiemelkedés éppúgy hozzá tartozik, mint a sorsfordulatok. Bak, azaz megoldás, előrehaladás, fejlődés. Ha eddig még nem fektettettél időt és erőt valódi útirányod felfedezésébe, nem érdemes tovább várnod. Még egyszer kérlek, olvasd el a direktbe fordult Jupiter és Szaturnusz üzeneteit, fésüld össze a Plútóéval és lásd meg: nincsenek akadályok. A korlát „csak” mászóka, a karámot kalandparkká alakítanod mindössze döntés és elhatározás kérdése. Ráébredsz: te vagy a főnök. Nem kiszolgáltatott báb, flippergolyó, vagy „kussaneved” alkalmazott vagy. Éppen ezért lehet riasztó az aktuális égi mintázat annak, aki nem magas szintekben, netán manipulációban, vagy méltatlan befolyásolásban gondolkodik. Ez persze legyen az ő baja, téged nem érint.
A Bakban forduló Plútó nyomdokvizén jutsz el az „eljött az idő” és a „megérett a szándék” ellentmondást nem tűrő motivációjához. Lépni, tenni, cselekedni kell. Ha azt érzed, borítsd a bilit, ugorj, mert a szándék visszafogása olyan, mint szelep nélküli kuktát a lobogó gázrózsára tenni. Ne próbáld ki, végül mi történik, bízom a fantáziádban, elég ide. Erőbolygó, azaz ne félj, hogy félúton kifáradsz. Só nincs róla. Tudd, hátrafelé nincs irány. A Bakban direktbe váltó Plútó csak az előre és felfelé haladást ösztönzi, a minőségi változást, a legjobb megoldásokat. Lehet, ma úgy ébredtél, hogy minden kilátástalan. Ki mondta, hogy így is hajtod majd álomra fejed? A plútói radikalizmus itt és most, azonnal, egy szemvillanás alatt fordíthat át akár éveken át összerothadt, rozsdásodott berögződéseket. Ha úgy tetszik: spirituális csavarlazító. Nem azért, mert ha sok Plútót szipuzol, beállsz, hanem a rozsda és a szokásos erővel mozdíthatatlan vele elindítható – mégpedig előre. Lásd meg: az elhatározáshoz erőt kell ébresztened, de a cselekedetekhez már a Plútó ad – ha ezt tudod (mivel elolvastad, ezért már tiéd a gondolat, mostantól csak rajtad áll, az ismeretből lesz-e tudás), jóval könnyebben állsz a következő időszakhoz.
A Plútó szenvedélyes bolygó, így ne várd el a hideg, józan és racionális működést önmagadtól. Engedd, hogy az érzelmeid működjenek, intenzív, lobogó módon, de tudd azt is: ők a tieid, nem te vagy az ő tehetetlen, kiszolgáltatott bábjuk. Ez az égi lenyomat az érzelmek cselekvő erővé való transzformálását is serkenti, ha pedig ezt mélyebben átgondolod, beláthatod: nincs akadály. Ahogyan sorkatonai „szolgálatom” eligazításainak végén elhangzott: „kérdés? nincs, nem is lehet.” A Plútó az akadályokkal van éppen így. Áldásos mellékhatásként még a titkok fátyla is fellebben: rálátsz az eddig rejtett mintázatokra, így a korábbi gátló tényező azonnal (plútói módon) segítő erővé nemesül. Most lehet, azt gondolod, ez mind szép és jó, de túl macerás és amúgy is, a komfortosnál több felelősséget igényel. Ha nem említettem volna, a Plútó hajlamos kib@szni kihelyezni a komfortzónádból, de ez érted, nem ellened történik. Ne hidd el, éld meg. Tudd, tapasztald, saját bőrödön, saját valóságodon, azaz a számodra legesleghitelesebb szűrőn keresztül, hogy igenis a valóság teremtése a te kezedben van és most bőven adódik lehetőséged változtatni.
Az október elejét igen intenzív kozmikus hatásokkal díszítették az égiek. A Kos teliholdon túl a Szaturnusz mostanra időzített direktbe fordulása is alátámasztja, hogy igazán mindent beleadtak az értünk dolgozó, vezettetést adó erők. Tudom, az elmúlt hetekben-hónapokban nem csak a gyűrűs bolygóról, de jelen időszakunkra mindannyiunk által érezhető lenyomatokat gyakorló társairól, a Plútóról és a Jupiterről szóló írások felülreprezentáltak voltak. Lesznek is. Nem az újabb és újabb lehúzható bőr ragadtat tollat billentyűt a csillagok világát fürkésző asztrozófussal, hanem a fenti történések „lenti,” azaz földi leképeződései. Vegyük sorjában, mit is hoz ez a fordulat! Erőd ébred, mellyel az energetikai „dugulásokat” kipucolhatod, hogy áramoljon, aminek kell. Időd is van bőven rákészülni: kicsivel december közepe után lép majd át/vissza a Vízöntő jelébe a bolygó. Addig azonban a Bakban rója lépésről lépésre, de ellenállhatatlanul és megállíthatatlanul útját. Most nyernek értelmet a ráncok arcodon, az ősz hajszálak, az idő, ami nyomokat vésett rád. Nyomokat, azaz tapasztalatokat. A megélések nem megrokkantani hivatottak – sem a múltban, sem most. A következő két és fél hónap egyik kitűnő lehetősége átértékelni a „csapásokat” erényemelő tapasztalatokká, amik révén bölcsülsz. A Bakban járó Szaturnuszt nevezhetném szigorúnak, de talán nem az a legjobb jelző, hiszen nem kérlelhetetlen. Egyszerűen csak nem ismerni, nem bírja, nem tűri a mellébeszélést. Nem egyszer, nem kétszer írtam az elmúlt hónapokban, hogy ha valaminek ideje van, hogy végre kidobjuk, akkor az a sunnyogás, a hazugság, a becsapás (befelé és kifelé egyaránt). Ezekkel nem kompatibilis a Szati; figyeld meg az egyenes (és emiatt végtelenül becsületes!) arányosságot: minél nagyobb mértékben b@szod vered át magad, annál több pofon ér, annál intenzívebben ütközöl a bolygó energiáinak alacsony szintjét megjelenítő gátakba, falakba, akadályokba. Olyan nehéz ezt megérteni? Ugye, hogy nem?
Igen, te is, én is abban a világban nőttünk fel, hogy létezik „kegyes” hazugság és a cél szentesíti a hentest eszközt és ha nem látja más, akkor ellopható bármi, csak ne bizonyítsák rád. Ez egy végtelenül káros, veszélyes csapdarendszer. Nyilván már te is rájöttél, hogy nem igaz és nem működik. A Szati jelen energetikája ráfordít a helyes útra, erőteljesen indít meg a felfelé vezető, időnként izzasztó, helyenként rögös, de tiszta, nemes és folyamatosan (tovább) nemesítő ösvényre. Lehet, nem népszerű az irány. Kit érdekel? Az is megeshet, hogy időnként kényelmetlen, mászós, nincs azonnali buksisimogatás és omlós, puha vajkaramella minden megtett lépésért. De mégis: érzed, szabad vagy, az egyre teljesebb szabadság eszményébe gyalogolsz, hátad egyenesedik, gerinced visszanyeri eredendő formáját és funkcióját. Kulcsszavak az őszre: állhatatosság, becsület, alázat (nem megalázkodás!!), összeszedettség, következetesség. Látod, egyik sem divatos, ám örök. Évezredek óta működnek és nem most jár le a szavatosságuk. Ha nem korszerűek, akkor a korban a kór, hogy mára se mellőzzünk némi szóviccet. Tudd és lásd: az energiabefektetésnek értelme van; nem aszketizmus, vagy mazochista hajlamok terelnek erre.
Mi történik, ha mélyen beleengeded magad a direkt irányba fordult, Bakban járó Szaturnusz energetikájába? Kezded észrevenni, hogy fogynak-tűnnek a sallangok. Ezzel egy időben egyszerűbbé, átláthatóbbá, tisztává válnak nem csak az energiáid, de az egész körülötted lévő világ (emlékezz: az „csak” tükör, mégpedig a te tükröd). Rájössz, mennyi felesleges minőség vett körül. Apropó: ideje kidobálnod a szükségtelen sz@rokat holmikat, amik nem hasznosak, nem szolgálnak, nincs már bennük fény és öröm. Egyszerűsíts. Emlékezz a matekórákra: egy végtelenül egyszerű egyenletet is oldalakon át lehet leírni, de a lényeg ugyanaz. Húzd le, vond össze, metszd meg; ideje van. Ha még munkálkodik benned a ragaszkodás, egyelőre csak gyűjtsd össze ezeket az ingóságaidat és megvárhatod a december 18-át, onnantól jóval könnyebb az áramlásra bízni őket; tudva, a világot gazdagítod és más örül annak, ami nálad érzelmi zárványt okozott. Jelen égi energiánk mindennél elevenebben tanítja meg számodra a kozmikus logika törvényszerűségeit, azt, hogy nincs megúszás, nem lehet kibújni a felelősség alól. Érhetnek kemény leckék, de ezek rideg mivoltukban is igazságosak; a karmikus vetés és aratás relációja megbonthatatlan egyensúlyt képez, még ha éppen nem is tetszik a megnyilvánulása. Ráébredsz: nincsenek csodapirulák, legalábbis működőképes és tartós eredményt adók létezése összeegyeztethetetlen a bejárt út alatt szerzendő tapasztalatok embergyémántot csiszoló szükségszerűségével. Mérlegeld: szemfényvesztés, vagy valódi, örök értékek? Illúzió, vagy valóság, ami megtart és a legfélelmetesebb viharban is támaszkodhatsz rá?
Keresd a tanításd. De ne feltétlenül mások által írt sorok és beszélt előadások által. Ott „csak” inspirációt kapsz, többet ne várj, helyetted senki nem végezheti el a rád szabott munkát; itt nincs kiszervezés és alvállalkozó. Eljött az idő. Kérlek, most a lehető legnyitottabb szívvel olvass: ideje megtenned azokat a bizonyos lépéseket. Szaturnusz: térd-lépés-alázat. A fordulat szemed elé emeli az előre irányát. Múltad tapasztalatai – jó vagy rossz voltuktól függetlenül – támogatnak ebben. Ne a címkékkel foglalkozz, fontosabb az elhatározás és az azt követő tettek sorozata. Végezz koncentrációs gyakorlatokat, szerezd vissza az összpontosítás képességét, mert hihetetlen mértékben képes támogatni.
Engedd, hogy lelked befogadja azt a tudást, ami fényességet ad. A gyűrűs bolygó a Nyilas ekliptikai csillagképében fordul. Nem agyalással találsz rá a tanításra, adott esetben magára a tanítóra, hanem belső világod jelez félreérthetetlenül: igen, ez az enyém, itt érzem, hogy igazság van. Jó tudnod, hogy ez a fajta bölcsesség felülemel a hétköznapok versengő-torzsalkodó energetikáján; egészen egyszerűen nem ér fel hozzád ez a hullámhossz. Tudod, éled és működteted, hogy nem a szűkösség világában létezünk és ember embernek társa, nem farkasa. Arra ott a farkascsorda, akik fejlet társadalomban élnek és megteremtik a „farkas farkasnak farkasa” mondás közhelyes igazságát. Valahányszor elragadnak az indulatok, állj meg, lassíts le, emlékeztesd magad: méltatlan a sárba ragadni, a tudás benned van, csak le kell időnként porolni.
Éld át a „méltóság” kifejezés nagyszerűségét! Adalék: a felettes énnek szóló üzenetek körén, az égi egyenlítőn a Sas szárnyaló, emelkedő fényábrájában érte a fordulat a Szaturnuszt. Ideje a fölé emelkedésnek, a rálátásnak; a könnyed és méltóságteljes szárnyalásnak. A sas táplálékában közmondásosan nem szerepel a légy. Nem csak a csúcsragadozó madárra érthetjük a régi latin bölcsességet. Korszerűsítsd, ültesd át a mába: vajon méltó hozzád az apró-cseprő, lényegtelen dolgokon való bosszankodás? Való, hogy térben távoli, rád közvetlen hatást nem gyakorló történések miatt érezd magad rosszul, korlátozva? Engedd a Sas minőségét kiteljesedni és nagyvonalú eleganciával lendülj túl a régi, görcsösséggel bélelt mintázatokon. Emlékezz: az egyszerűsítés, a sallangoktól mentesülés itt is hathatós nyesegető munkával választja le rólad a fölösleges indulatot.
Most már láthatod: kivételesen jó időszakban élünk. Nem mondom, hogy habkönnyű. Nem mondom, hogy elég hátra dőlni és tátott szájjal várni a sült galambot. Nem mondom, hogy elég a mezt pályára küldeni. Azt viszont bátran jelentem ki, hogy beleállós, szép és évek, évtizedek múlva is jóleső elégedettséggel visszaemlékezős hetek és hónapok várnak rád; éld így a mát, a holnapot és ami a legfontosabb: lépj és tedd meg, amit kell, aminek eljött az ideje.
Immár egy hét telt el a Jupiter direkt irányba fordulása óta, a hullámok csillapodtak, a hajó egyenesen siklik; nézzük, milyen hatások ölelnek körül az emblematikus égi esemény nyomdokvizén és jóvoltából. Ez elmúlt hetek és hónapok remek alkalmat és számos lehetőséget kínáltak hited próbálására és erősítésére. Az immár stabilan és magabiztosan előre haladó, hogy ne mondjam: menetelő Jupiter hivatott a kételyeket eloszlatni. Kérlek, lásd meg: ugyanaz az erő a saját magadba, a Kozmoszba, a Jóistenbe, a vezettetésbe vetett hited, még a látszólag eltérő vektorok ellenére is. Ha már Jupiter: nyugodtan engedd kiáradni, lássa más is, hogy nem tévelyegsz, nem szorít a félelem és méltó módon éled az életedet. Azt senki nem mondta (én sem teszem, most sem…), hogy csillaggyermekként nincs felelősséged. Zeusz direktbe forduló planétája édes felelősséget ad: légy lámpás, fénysugár; derűt ébresztő energia! Igenis láttasd, hogy felhők és eső ellenére lehet és valóságos egységben, EGY-ségben és boldogan élni! Ez ad ugyanis megoldást és erőt a továbblépéshez és minél több ember nem csak éli, hanem tudatja, úgy oszlik a külső, felszíni sötétség és érkezik el a valódi virradat, akár össz-emberiség szintjén is.
Idézzük fel, minek is a bolygója a Jupiter: a szeretet bölcsességéé. A mostani időszakban kiemelten fontos, hogy ítélkezés, odaszúrás, lenézés nélkül tudd a Benned élő és munkálkodó tudást átadni, társaid szolgálatába állítani. Nyugi, sem én, sem a Jupi nem várja el, hogy mostantól Teréz anya légy, sőt. Az légy, aki vagy, érezd jól magad, ahogy Horváth Charlie énekelte bő negyed évszázada, de ez az égi állás kínálja az arrogancia mellőzését. Nem azért, mert „muszáj,” senki nem kényszerít semmire; egészen egyszerűen olyan emelő erejű, méltó az immár előre haladó jupiteri energia, amikor nem akarod az üzenőfalán ízekre szedni a „hüje” szó leírásáért a másikat. Tudd: példát adsz. A léted, a „levésed” gyakran erősebben hat, mint a tetteid. Ennek oka a jellemben keresendő. Amikor „csak” vagy, nem játszod meg magad, míg cselekedeteidben már ott munkálkodhat szándék és szerep. Jelen energiája visszavezet a tisztasághoz és a tisztességhez: elképzelhető számos könnyebb és csábítóbb út, ám számodra nem felel meg egyik sem, ha hiányzik a nagybetűs jupiteri erénycsomag belőle.
Vedd észre: hullámzó időnkben egyre nagyobb szükség mutatkozik irántad, mint tanító erejű létező iránt. Tudom, most széttárhatod két kezedet, hogy az égegyadta világon semmi, de semmi különleges, pláne tudás nincs se nálad, se benned. Nem akarok vitába szállni, nem tisztem, ám tudd: tanító nem csak iskolás formában lehetsz; ahhoz, hogy ezt a minőséget magas szinten működtesd, nem muszáj PHD fokozattal rendelkezned, sőt. Ismét oda lyukadunk ki: „vanásod” a tanításod; lényeddel segítesz a háborgásból kikapaszkodni a kiútra vágyóknak. Aki élvezi a tévelygést, azzal nincs dolgod, de a változásra és változtatásra kész emberekért ebben az égi állásban való kinyújtani a kezedet. Szemek felnyitása, hit erősítése, emberi méltóságba visszaemelkedés támogatása – erre van most szükség, ezt ösztönzi – többek közt – a direktbe fordult Jupiter.
Hajlamos lehet az ember gyermeke égi veszedelemként, sorscsapásként, Isten büntetéseként, fatális véletlenek szerencsétlen összejátszásaként tekinteni a jelen hetekre-hónapokra (és az előttünk álló évekre, ha már itt tartunk). Ezzel egy bibi van, de az nagy: vesztesnek, kiszolgáltatott bábnak, tehetetlenül pattogó flippergolyónak látja magát a nagy játékasztalon.
Ahhoz, hogy ebből a csapdahelyzetből kiássuk magunkat, fontos megértenünk az ember és a változások viszonyának természetrajzát, ami végtelenül egyszerű: az ember nem szereti a változást. Nem szereti, de végtelenül alkalmazkodó, így – túlélési programjaitól vezérelve – felveszi a tempót és pont úgy, mint a víz: kitölti a rendelkezésére álló teret.
A könnyebb emésztéshez húzzunk elő pár példát a történelemből: amikor kezdett elterjedni az automobil, a bérkocsisok tüntettek, rongáltak – lázadtak az új, veszélyes(nek mondott), a megélhetésüket reálisan veszélyeztető ördögi masinával szemben. Emlékezhetünk, pár éve a taxisok tüntettek az Uber ellen, kísértetiesen megidézve az egykori bérkocsisok szellemét. Ahogyan annak idején sem tiltotta senki, hogy a bakról a volán mögé üljön, ma is uberezhetett volna bármelyik modern kori bérkocsis.
Az ember lassan képes alkalmazkodni a változásokhoz. A klímaváltozás is ilyen: melegszik az idő, de élünk. Többen vesznek klímás autót és ültetnek nagy, árnyékot adó fát. De nem rapid módon, máról holnapra ugrott feljebb 10 Celsiussal a hőmérséklet. Ezt a változást rákészüléssel, tájékozódással lehetett kezelni. A mostani idők átalakító alkímiája viszont gyors. Nem előjelek nélküli: többen több irányból is jelezték (most mutogathatnék magara is…), hogy várható és eljön egy nagy horderejű szakaszhatár, paradigmaváltás, de az emberiség zöme süket fülekkel élte életét. Jól tette, ez volt a dolga.
Jó tudatosítanunk, hogy ami gyors és hirtelen változás, rosszul fogadjuk. Semmilyen radikális átalakulást nem tapsolt meg az emberiség, csak és kizárólag vésznek élte meg. Nincs ez most sem másképp. Amikor alkalmazkodásunk sebességét meghaladja a változás, kizökkenünk komfortzónánkból, megjelenik a szűkösség, a pánik érzete és máris rásütjük a negatív bélyeget arra, amiben éppen vagyunk. Ilyen egyszerűen működünk.
Jusson azonban a legeslegnagyobb változások közepette is eszünkbe, hogy embernek születtünk, megadatott az öntudat és a szabad választás ajándéka.
Arra, hogy kívül mi történik, kevéssé tudunk hatni, ellenben reakcióinkat magunk választhatjuk meg. Abban a pillanatban, hogy a fent leírtakat fejben (és persze szívben is…) végigpörgetjük, emlékeztetjük magunkat, hogy bármit túlélhetünk, sőt, bármiből ki tudjuk hozni a legjobbat. Nem kell mást tennünk, mint az áldozat-szerepet elfüstölni és tudatosítani, hogy egyedül a történések tempójának és a mi alakuló képességünknek az eltérése okozhat kellemetlenséget.
Vegyük fel a ritmust, váltsunk attitűdöt és ami eddig komor, fekete felhőként lógott felettünk, az legott átalakul éltető esőt ígérő, termékenységet hozó fellegekké – a villámok már nem agyoncsapni akaró istennyilák, hanem égi sugallatok. Csak ennyit kell tennünk.
kép: pixabay.com
bármi történik is, van, aki vigyázza lépteid – meg aztán te döntöd el, miképp reagálsz a változásokra
