Nézz a Fény felé!

Nézz a Fény felé!

Nem, azt nem mondhatnám, hogy sötét van. Igen, világosan látom, hogy látok. Minden egyes nappal egyre tovább, már ha időben mérem. És igen, kellően kiműveltem magam: a nyári napfordulóig ez így is lesz. Az még szűk két hónap, így aztán borítékolom is: minden egyes (áldott) napom egyre fényesebb. Hurrá. És persze: hip-hip.

 

Az tehát bizonyos: nézek, látok, mind több lux segít ebben. Minden azt súgja, hogy a növekvő – optikai – fénymennyiség ki kell, hogy emelje az észrevenni valókat. Talán így is van. Még az is megeshet, bennem a hiba (bár ilyen eddig még sose fordult elő, mint tudjuk…). Valahogy mégsem az igazi. Majdnem, de nem. Nem is merem még megfogalmazni sem, mert a virágzós tavaszban olyan csúnya és fals lenne: valami hiányzik.

 

Nem is hiányzik, igazából tök jól el tudnék létezgetni, de kezdem kapiskálni: akad olyasmi, amivel még jobban érezném magam. Ha a mostaninál is élesebben és tisztábban látnék, akkor a köd eshetősége, az árnyék rémképe is elvonulna, valahová a mosógép és a szennyestartó sarkainál lévő, az év két nagytakarítós napját kivéve háborítatlan pókbirodalomba. Az volna a jó, bizony. De honnan akasszak le egy kis pluszt?

Khmmmm. Ha megengeded, szólnék. Nem sokat, csak egy pár szót. Igazán nem akarom két-három percnél több idődet elcsenni. Tudod, az a helyzet, hogy nem is köszörültem volna meg a torkom jó ok nélkül. Azaz: jó hír nélkül. Az pedig ott fényeskedik a csillagos égen. El is mesélem, milyen formában ölt testet.

Naprendszerünk névadója nem más, mint maga a Nap. Ez a válasz nem érne túl sok pénzt/pontot egy műveltségi kívzműsorban. Mégis, innen indulunk ki. Ő a középpont, az origó. Nélküle a földi élet is elképzelhetetlen lenne. Ő találkozik egy remek energiájú csillaggal; innen eredeztetem a többletfényességet.

Az ominózus csillag neve talán különösen hangzik: Hamal. Magyarul: Tekintet. A Kos csillagzatának legfényesebb, alfa csillaga. Vele áll együtt csütörtöktől szombatig Napunk. Ez a bizonyos tekintet pedig a Tejutat, az Istenek Útját pásztázza. Fontos részlet: előrefelé tekint, azaz az előtted álló utat világítja be. A (rá)látás a legjobb megoldásokat mutatja meg. Segít felülemelkedni a szintben látás- és gondolkodás csapdájából. Spirituális kilátóban érezheted magad; a panoráma hasonló.

Sugallatok, bevillanó ötletek. Könnyen megeshet, ilyen eszközöket választ magának a Nap-Hamal találkozó. Érdemes feljegyezned őket, hasznos társaid és útmutatóid lesznek az elkövetkező időkben. Frappáns, jól használható, friss minőségeket kaphatsz, amik combosítják kezdeményezőkészségedet. Magyarán: a fotel mélye ugyan jó és kellemes hely, ám most nem érdemes ott időznöd. Cselekvés, folyamatok elindítása, mégpedig magasra bekötve. Ennek érkezett el az ideje. Abban pedig biztos vagyok, hogy a te egyéni, konkrét esetedben tudod majd, mi is ez.

kép: pixabay.com

Az örömlátás ereje

Az örömlátás ereje

Ha nem látod meg az élet kínálta örömöket, hiú ábránd marad a boldogság. Ugyanez igenlő-állító módon így hangzik:

Ahhoz, hogy boldog életet élj, neked kell meglátnod, észrevenned, s aztán megélned az örömöket. Ha ez túl elmélet-szagú, száraz és elvont, akkor bontsuk ki, elvégre az öröm izgalmas, eleven és lüktető!

Az öröm adja magát – szoktunk vélekedni róla és ez valóban igaz is. Csupán kiegészítjük a képet, semmi cáfolat. Éppen ezért két részre osztva csoportosítjuk az örömfajtákat. Az első, amit jól ismersz, kebelbéli kedves barátod. Rá a következők jellemzőek:

Adja magát.

Természetes.

Felesleges beszélni róla.

Nem is fogunk. Olyan közel áll hozzád és hozzám, hogy nehéz szavakká formálni, mint a madárdalos napfelkeltét, a lángoló szívvel megélt kamasz-szerelmet vagy a gyermeked születésekor érzett eufóriát. Lépjünk át a másik öröm-féleségre. Neki a „felfedezésre váró öröm” kifejezést találtam ki. Ilyesmire gondolj:

Akár ott is lelhetsz örömöt, ahol senki sem számít rá. Te éppen azért fogsz rátalálni, mert elvárod. Tudod – ami több esetleges vélelemnél -, hogy valahol örömmorzsák, -falatok és egész kerek, mosolygós örömveknik várnak rád. Éppen ezért meg is találod. Ha ez nem életszerű, akkor a kenyér témaköréből emelkedjünk ki és irány az erdő!

A legszebb gombák mérgezőek. Rendes mesekönyv nem nélkülözheti a piros kalapú, fehér pöttyös gombát. Úgy nőttünk föl, hogy ő a kerek erdő szerves része, lehet alatta lakni, pihenni, esőtől menedékbe húzódni. A legyek számára azonban végzetes, hiszen légyölő galóca néven vonult be a gombászkodás nagykönyveibe. De nem csak ő mérgez szépségesen. Ha pedig megfordítod, számos jellegtelen külsejű, nem igazán mutatós, szabad szemmel alig-alig megpillantható, klasszikus „terepszínű” gomba valóságos csemege. Pörkölt, tokány, fűszer – ezer és egy finomság készíthető belőlük, de csak a jó szemű, felsőbb intuícióval felvértezett gombaleső akad rá. Vagy aki finom orrú disznóval indul a tölgyesbe… Na jó, ez utóbbi csak egy kihagyhatatlan vicc volt. A gombák világából pedig meglepő, de azonnali katapulttal emelkedünk a végtelen kék ég ragyogó csillagai közé, hiszen – szokásosan – onnan érkezik a fényüzenet.

Meglátni az örömöt, észrevenni a lapuló harmóniát, megpillantani a szívet dobbantó mintázatokat. Talán eltörpül a „nagy” égi változások közepette és szerény gombácskaként lapul meg azok tövében – de mégsem. A Vénusz áll együtt a Hamal nevű csillaggal. Utóbbi a Kos fényábrájának tekintete, egyenesen a Tejútra, az Istenek Útjára néz. Ez a rövid, március 22. és 24. között egzakt együttállás emlékeztet: lásd meg, vedd észre az örömöt ott, ahol más nem is hiszi el. Behozhatatlan előnyre teszel szert, bár nem versenyről beszélünk. „Csak” a boldog életedről és életed boldogságáról. Ehhez kínál katalizáló erőt a Vénusz-Hamal kézfogó, mégpedig a következő, elegáns és szépséges módon:

Létöröm-paradigma. Ez egyfajta szemlencse; rajta keresztül érdemes szemlélned önmagadat, a világot, a történéseket. Élesen különül el a meddő pozitivizmustól, a rózsaszín szemüvegtől és az önáltatástól. Éppen ezért – velük ellentétben – tartósan működik. A szerdától péntekig tartó három nap frappáns és markáns égi mozgásai mellett és között nem másodlagos a Vénusz csodát és örömöt láttató motívuma. Sőt. Kérlek, most figyelj istenigazán:

Bármilyen fordulatban, átalakulásban ott az öröm és a kellemesség. Lehet, hogy a felszín alatt. Megeshet, át kell lapátolnod hozzá a rakást, megmozgatnod a primer rétegeket. Amikor örömtudatossággal állsz hozzá, a jóisten se ment meg attól, hogy rátalálj a neked szentelt örömadagokra. Tudd: be van tárazva, felfedezésre vár csupán. Immár tájoló, zseblámpa és varázspálca is lapul a zsebedben. Csak rajtad áll, kézbe veszed és használod-e őket. Megéri.

kép: pixabay.com

Egy csodanapról

Egy csodanapról

Vannak napok, melyek kiemelkednek a többi közül. Hetekig, hónapokig, időnként pedig életed legvégéig emlékszel rájuk. Emlékezetessé emelkedett napok, mert olyasmi történt, amit a legtöbben a „csoda” jelzővel illetnek. Aktív résztvevőként pedig borotvaélesen bevésődő, örök élményként tárolod el. A csodanapokat a következő módon jellemezhetjük:

Nem várt, isteni történések. A köznyelv „szerencsés véletlen” címkével minősíti le. Ennél jóval többet jelentenek. Nem holmi vak véletlen pottyantott rád egy aranyrögöt. Ez a vélekedés önmagában hordozza az ellenkezőjét is: miért nem a gólya fo… le, akarom mondani: tisztelt meg egy tenyérnyi potyadékkal? Materialista megközelítésben éppen valamiből – ki tudja, miért – jól jöttél ki, pont. A valóság ennél lényegesen szebb, színesebb és izgalmasabb. Valahogy így:

Vezettetés, sorsszerűség, együttállások aktiválódása, csillagokban megírt események bekövetkezése. Ezer és egy módon fejezzük ki mi, emberek. Költők, írók megkapóan szép szófordulatokat alkottak rájuk. A jó hír, hogy éppen közeleg egy. Már a kertek alatt jár, kezében neked szentelt csodacsokorral, nemsokára be is zörget.

Március 16. a nevezetes Nagy Nap. Helyesebben: a nagy nap. Nagy, mert jelentős, ám túlzott hatásvadászat lenne mindent is elvárni tőle. Aznap például biztosan nem fogsz lottóötöst nyerni, mert azt szombaton húzzák, mi pedig csütörtököt mondunk. Illetve dehogyis. Mégis, mi történik, minek köszönhető a csodanapság?

A Mars kilép a Bika csillagzat szarvai közül és nemes egyszerűséggel a Tejútra, az Istenek Útjára lép. Önmagában ez az apropó is üdvözlést érdemel. Ám kiegészül egy nem kevésbé fényes és veretes hármas együttállással. A Nap-Neptunusz-Merkúr triója egészen szorosan, egy fokon belül szövetkezik össze, hogy inspiráljon. Zárójel: külön bejegyzést kap majd ez a szentháromság. Ez azonban még mindig fokozható:

Teremtés, alkotás, a vágyak és álmok megtestesítése. Ilyen tulajdonságokat ír be önéletrajzába a quadrat fényszög, aki a Mars és a hármas között egzakt módon feszül. Kilencven fok, merőleges, racionalizálás, valósággá formálás. Kulcsfontosságú tudnod róla, mert itt múlik el a terméketlen sóhajtozás időszaka. Az első lépcső azon bizonyos álmaid, vágyaid letisztítása. Az út rövid, egyértelmű:

Sóvárgásból a teremtés útjára lépni. Zöldre váltó lámpa, emelkedő sorompó, kezdő sípszó. Nevezd bárminek, ott az égi jel: kezdd el, indulás. Ne várj tovább, felvirradt a napod. Rúgd be a motort, oldd el a hajódat, bonts szárnyat – a magad módján tedd meg a következőket:

Konkrét elhatározások.

Háromdimenziós világban végrehajtott tettek.

Daloló szív, virágzó életöröm – jó, ez nem cselekvés, inkább állapot. Helyezkedj bele, majd lubickolj önfeledten.

A legmagasabb égi bekötéssel tudsz megindulni. Hajrá!

kép: pixabay.com

Fényre néző szem

Fényre néző szem

A szabadságra törekvés és tisztázás idejét éljük. Ez a kijelentés szinte banális, annyi helyen futhatsz bele a Vízöntő minőségéről szóló értekezésekbe. Igen, központi csillagunk, a Nap éppen a Vízöntő asztrológiai jelében lépdel. Továbbmegyek: nemrég egy remekbe szabott Vízöntő újhold is megörvendeztetett bennünket. Stílszerűen: tiszta sor. De hogyan tovább?

A megoldás: helyes irányzék, éles látás, valódi távlatok. Ennyire egyszerű. Az égi apropót pedig a Nap és az Oculus csillag együttállása szolgáltatja. A Bak csillagzatának szeme kapta az Oculus nevet; személy szerint nagyon kedvelem őt. A zodiákus kör energetikája fölött ragyog a csillagképek fényes birodalma. Itt már magasabb szintű üzenetekkel találkozunk, ahogyan ezt pillanatokon belül látni fogod.

Valódi, hamisítatlan, eredeti csillagfény ragyog és mutat utat. Ennél a végtelenül egyszerű oknál fogva kínál cizellált praktikákat a fényábrák világa. A Bak szeme nem csak néz, de lát is. Látja a tökéletes megoldást. Nem a „legtökéletesebb”-et meg a „legoptimálisabb”-at, mert ez két, önmagában nem fokozható melléknév. Tökéletes és optimális, egyben ideális utat mutat.

Utat, amit járva bizton célodhoz érsz. Mert ez az út fénnyel rajzolt, ragyogással kövezett. Az Oculus a Tejútra, az Istenek útjára szegeződő tekintetet és látó szemet szimbolizál. Rajta keresztül és általa az elérhető legjobb megoldásokat fogadhatod be. Figyelj, most következik a csavar!

Nem biztos, hogy mindent látnod kell, legalábbis a két, koponyaüregedben ülő szemeddel. A keddtől csütörtökig egzakt Nap-Oculus találkozó egyúttal belső látásodat is csiszolja. Hozzásegít érzékelni azt, amit nem látsz – a szemeddel. Észre fogod venni, még ha a fizikai síkon koromfekete sötétség vesz is éppen körül. Ezért (is) remekbe szabott ez az égi kézfogó.

Utat mutató tekintet, a megváltás irányát látó szem. A mindennapok tisztázó törekvései, tettei így forrnak spirituális életelixírré. A legjobb utat látod belső érzékeléseddel. Ne várj rozsdás vaskaróra csavarozott farostlemez útjelzőre, mert senki nem állít ilyet, hogy piros festékszóróval rajzoljon neked nyilat. Amúgy pedig semmi szükséged rá. Benned él a szem, működik a magasra irányuló tekinteted.

Extra megértési és bölcsülési lehetőséget pedig a Kos jelében járó Jupitertől kap a Nap-Oculus együttállás egy sextil fényszög segítségével. Amire rálátsz, meg is érted. Ha szavakkal éppen nem is tudod kifejezni, miért azt az utat választod, amin elindulsz, te magad tökéletesen érted. Ennyi pedig éppen elég. Nem tartozol senkinek, különösen nem elszámolással.

kép: pixabay.com

Nézz magasra, lásd a fényt!

Nézz magasra, lásd a fényt!

Ha valaminek látod az értelmét, erőd is van hozzá. Erőd, lelkesedésed és tüzed, hogy elérd, megcsináld, megvalósítsd. Ha nem hiszed el ennek a végtelenül egyszerű kijelentésnek az igazságát, fordíts egyet rajta. Nézd meg: emberek légiói, hazánkban százezrek, de lehet, hogy milliók, világszerte inkább milliárdok végeznek értelmetlen munkát. Értelmesnek látszik, mert biztosítja a megélhetést. Pénzt, státuszt, anyagi hátteret ad. Ezzel meggyőzöd (legalábbis azt hiszed…) a lelked, hogy így jó, rendben, ez az alku az életben maradás ára. Aztán kiégsz.

Idővel, előbb utóbb szinte elkerülhetetlen a népszerű (és nem közkedvelt) burn out. Nem arra vagy kitalálva, hogy egy egész életet a sorsod mellett lépdelve élj le. A képlet végtelenül egyszerű: ha látod a miérteket és azzal zsigeri szinten képes vagy azonosulni, szárnyaid nőnek. Ha tartósan értelmetlen dolgot végzel, nemhogy visszafejlődnek ki sem nőtt szárnyaid, de karodból-lábadból is elillan az erő. A megoldás kínálja magát: olyat kell, olyat érdemes, olyat való tenned, ami számodra értelemmel bír (és nem csak racionálisan elégít ki). Ha már felvázoltuk a jelenséget, ne késlekedjünk a megoldással sem. Íme:

Ha erő, akkor Mars. Zárójel: ha még több energiára és turbófokozatra van szükséged, akkor persze Plútó. Ma a vörös bolygóval foglalkozunk kicsit, mert jelentős pontra érkezett. Az elmúlt napokban a téli napforduló és a Bak újhold vitte el (jogosan, persze) a show-t, de ne feledkezzünk meg Arész bolygójáról sem.

A Marssal kapcsolatos alapvető és legfőbb tudnivaló, hogy éppen és a Földünkről szemlélve, tehát látszólagosan hátráló mozgást végez. Teszi mindezt október vége óta, egészen január első harmadáig. (itt olvashatod róla a részletes összefoglalót: https://ladonyijanos.hu/gyujts-erot/)

Látni a legjobb, legmagasabb, legfényesebb megoldásokat. Ki ne vágyná a tudást, a képességet? Éppen ide, a Bika csillagkép szeméhez, a vöröses fényű Aldebaran csillaghoz érkezett el a napforduló idején a retrográd mozgást végző Mars. Ez a csillag különös becsben áll. A régiek úgy vélték, a Világ négy oszlopa négy, kiemelten jelentős csillag, név szerint: Aldebaran, Regulus, Fomalhaut, Antares.

Masszív, erős, tartós és biztonságot ad. Ezt várod el egy oszloptól. Ezt sugározza a négy oszlopcsillag is. A Mars ide érkezett (vissza) és itt is fog direkt irányba, azaz előrefelé fordulni 2023. január 12-ének késő estéjén. Bocsánat, egy pillanatra abba kell hagynom az írást, mert bal hátulról halk, de határozott köhécselést és torokköszörülést hallottam.

– Mi van?!

– Figyelj már, barátom, emlékezz: tranzitban egy fokot számolunk orbisnak, azaz hatókörnek.

– Igen, tudom. És? Hagynál végre írni? Éppen benne vagyok a marsos-aldebaranos bejegyzésben.

– Ezért köhécseltem, te szófaragó! Számolj már! Az a Mars két fokra távolodik el az Aldebarantól, mikor majd direktbe fordul. Mit akarod hülyíteni a népet?

– Ez nem hülyítés.

– Akkor már megint hatásvadászkodsz? Azt hittem, már lejöttél a szerről. Mostanában mintha egy kicsit jobban benőtt volna a fejed lágya.

– Hehe, átvertelek. Soha nem fog. De most nem erről van szó. Figyelj rám jól. Elmondom gyorsan, aztán már írok is, mert várnak rám.

– Magyarázd meg hamar, mert anélkül inog az egész aztán a végén még gyengének bizonyul a szakmai láb.

– Jól van, tessék. Erőről beszélünk és látásról, tudod, a Tejútra néz a Bika szeme.

– Igen, és?

– Ez olyan erős mintázat, ami felülír bizonyos alapvetéseket. Tudod, az egy fok jó alapszabálynak. Most azonban kényszerességnek élném meg, ha ragaszkodni kellene hozzá. Igenis jelentősége van és tartom, hogy a hátrálásra mostantól, a fordulatra és az előrehaladásra is hatása van. Tartom és vállalom érte a felelősséget. Nem így tanították a kurzuson, de azért áldották meg az embert önálló tudattal, mérlegelési képességgel és lényeglátással, hogy használja is. Ezzel így most elégedett vagy?

– Mondjuk. Elfogadom.

– Akkor hagynál végre írni? Mint említettem, várnak rám.

– Jól van, csináld. Nem akadályozni akarlak, csak tudatni akartam, hogy én is itt vagyok és figyellek ám hátulról, még ha nem is mindig veszel észre.

– Jó, jó. Szevasz, igyál egy kávét, vagy csinálj bármit is.

Bocsánat. Elnézésedet kérem ezért a kis közjátékért és sajnálom, hogy behallatszott. A helyzet az, hogy nem egyedül ülök a szobában. Ott a lelkiismeretem is. Próbáltam kicsukni, meg kitaszigálni, de makacs jószág. Volt, hogy az ablakon mászott vissza. Most ő kért szót. Nem mondom, hogy igaza van, mert hajlamos a túlaggódásra. De megígértem neki, hogy hallgatok a szavára. Tessék, az igazság így hangzik:

Amikor az aktuális égi mozgásokat nézzük (ezt nevezik műszóval tranzitnak), az együttállások esetében egy fokot vehetünk figyelembe, mint fő szabály. Ezt tanítják, így tanultam én is. A kivétel azonban erősíti a vakbelet. A szabályt gyengíti, de a félrefordítás annyira elterjedt, hogy már az ellenkezőjét hisszük el. Más szóval: kivételt teszünk.

A vörös fényű, erős Mars a narancsos-vöröses Aldebarannal jó sokáig áll együtt ebben a kiterjesztő, tág, megengedő értelmezésben. Ha nem a tiéd, ha nem dobban rá a szíved, nyugodtan dobd a kukába a gondolatot a szellemiséggel együtt. Jó helyt lesz ott, ahogyan a székely mondaná. Én nem teszem, mert kifejezetten tetszik, praktikus és célszerű. Apropó, cél. Itt tanyázik ugyanis a lényeg.

Lásd a valódi célodat.

Látnod kell a valódi célodat.

Ami magasabb és magasztosabb a puszta megélhetésénél és túlélésnél.

Ilyen vetületben tisztánlátást biztosít a Mars-Aldebaran együttállás. A Bika szeme közvetlenül a Tejútra néz. Az Istenek Útjára, ahol nincs félmegoldás. Ahol a legjobb és legtisztább minőségek láthatók meg. Azért irányul erre, hogy vedd végre észre: amíg lekókasztod a fejed, nemigen láthatod meg a magasságokat. Igen, az elgurult százas a tiéd; ha szerencséd van, akár aranygyűrűt is találhatsz az út porában, de a valódi perspektívákhoz nem lesz közöd. Ahhoz tekintetet kell emelned. Megéri, mert erőt ad.

Letisztulás. Ez a másik kulcsfogalom. Ami sallang, mehet. Ami nem passzol azzal, amit ilyen szemszögből látsz, faragd le. Emlékezz: rengeteg időd van. Jövő év elején, január 12-én még csak fordul a Mars. Egészen február 4-ig áll együtt a Bika szemével. Az még odébb van. Nem hajt a tatár, még csak a török sem, tehát időd van, de ne tökölj.

A letisztulás megkönnyebbülést hoz. Olyan, mint a súlycsökkenés a sport világában. Azonos erővel kisebb tömeget mozgatni könnyebb, azaz dinamikusabb is. Emiatt is nő az erőd. Mert nem kell, hogy feltétlenül kívülről érkezzen sok-sok plusz. Könnyen megeshet, hogy rálátsz, mit, hogyan változtass ahhoz, hogy visszanyerd saját kraftodat. Ezért pedig megéri. Nagyon megéri.

kép: pixabay.com

Pin It on Pinterest