Meglátni, megszeretni, megcselekedni

Meglátni, megszeretni, megcselekedni

Ha látod, mit kéne tenned, ne habozz. Kevés kellemetlenebb érzés tud szorongatni, mint az elszalasztott lehetőség feletti búsongás. A hét eleje pedig kifejezetten támogatja, hogy meglásd és el is kezdd, amivel dolgod van. Két feltétellel kiegészítéssel: legyen benne valami plusz, valami magasztos többlet – és szeresd csinálni. Ha ez így együtt áll, már tiéd is a győzelem. Íme, a részletek:

A legértékesebb égi üzenetek a csillagok világából olvashatók ki. A valódi, látható fényábrák a zodiákus köre fölött fénylenek. A „fölött” kifejezés itt és most minőségre vonatkozik. A Mars asztrológiai értelemben az Ikrek jelében jár, de ma nem ez a lényeg. Hétfőtől szerdáig áll együtt az Aldebaran csillaggal. Ez a különös nevű csillag a Bika szeme. Közvetlenül a Tejútra, az Istenek Útjára, a legmagasabb világba tekint.

Az itt járó vörös bolygó által a jó időzítés aktiválódik. Mert meglátod, amit eddig kerestél és már lépsz, léphetsz is. Figyelem: amikor előtted a tuti helyzet, nem ér tökölni. Illetve igen, de az árát is te fizeted meg; mást okolni önnön hezitálásodért – na az valóban nem ér.

Ne a legkönnyebb ellenállás irányába indulj és kerüld a megalkuvást. Utóbbit szokták „ésszerű kompromisszum” címkével marketingelni; kerüld el, hogy megvezessenek. Az alku az alku; piacon lehet helye, ám a megalkuvás nem kompatibilis a spiritualitás útján járó ember alapbeállításával.

Felfelé célozva jutsz magasra. Nem baj, ha nagyot, a jelenből nézve talán túlságosan nagyot álmodsz. Abból még sose sült ki semmi jó, ha mertél kicsi lenni és kicsikét álmodni. Ellenben, ha egy óriási célt tűzöl ki és nem éred el, egy nagyot akkor is megvalósítottál. Jóval jelentősebbet, mint a szerénykedő, aki csak a bolha háta fölé emelte az irányzékot.

Tedd bele a szeretet energiáját. Ez a tuning, az extra. Az Aldebaran egzakt módon szemben helyezkedik el az Antaressel, a Skorpió szívével. Mikor egyikükkel áll együtt bármely égitest, automatikusan szemben áll a másikkal. Most sincs ez másképp. Ez az oppozíció kiegészülésre, teljességre törekvést ébreszt.

Látod, mit kéne megléped, merre vezet az út és megtalálod, hogyan lángoljon fel szívedben a szeretet tüze. Itt mérheted le, hogy igazi, hogy kiállja-e személyes valóságod próbáját. Ha nincs benne a vegytiszta, elvárások és feltételek nélküli Antares-szeretet, akkor állj meg és tervezz újra. Nem a rendszerben van a hiba, hiszen – felépítéséből adódóan – ez lehetetlen. Kalibrálj újra és indulj meg álmod, vágyad irányába. Hezitálás nélkül.

kép: pixabay.com

Találkozás az isteni én-részeddel

Találkozás az isteni én-részeddel

Istenem, segíts! Sóhaj, felkiáltás, „szelíden” korholó ösztönzés – ezer és egy formában mondjuk ki. Még a hithű ateista száját is elhagyja egy istenemsegíts!, ha a hullámok menthetetlenül összecsapnak a feje fölött. Apropó, ateista: egy ismerősöm ismerőse mesélte (tehát meg lehetsz győződve róla: abszolút hiteles a forrásom…), hogy a halálos ágyán senki sem materialista. Az illető egészségügyi dolgozóként kereste kenyerét az előző rendszer vadabb évtizedeiben. Elmondása szerint ezt a jelenséget több tucat, egyébként bigott pártfunkcionárius földi útjának legvégén figyelte meg. Mit jelent mindez valójában – és hogyan hat ránk: rád és rám is – itt és most?

Az isteni minőség valós és jelenvaló. Tértől és időtől függetlenül. Ennek bizonyossága minden született ember alaplapjára, a nyomtatott áramkörre van sajtolva. Így gördültünk le a spirituális szalagról, hogy csúnya hasonlattal nyomatékosítsak. Futtathatod a materialista, az ateista és ezer más „ista” szoftverét. Az út végén nem számítanak. Ami mélyebben van, az az alapvetés, oda gravitálsz vissza. Ez pedig az istentudat és az isteni minőséget illető megingathatatlan bizonyosságod. Többek között ezért is vagy ember.

Ezt nem kell tanulnod. Semmilyen előfeltétele nincs. A klasszikus megfogalmazás szerint származásra, nemre, bőrszínre és minden egyéb sajátosságra való tekintet nélkül megtalál. Hiszen a tiéd. És nem, nem a vallás. Istentudat, az isteni minőséged tudása. Olyannyira fontos, hogy még a csillagos ég is időről időre emlékeztet rá. Mert ott is megtalálod.

A kozmosz nagy autóskártyájában a mindent vivő isteni minőség nem más, mint a Tejút. Úgy is szokták nevezni: az Istenek Útja. Amikor égi minőségeknek adnak nevet, a fehér hollónál is ritkábban lőnek mellé. Most sincs ez másképp.

A Tejút egy csodálatos spirálgalaxis; tágabb értelemben véve is otthonunk. Mivel benne élünk, azért nem látod olyan megkapóan szép kozmikus fahéjas csigának, mint ahogyan azt az űrteleszkópok szokták fotózni. Az ölelő karok adottak, itt válik érdekessé a történet. Mert – Földünkről nézve – minden évben kétszer lép központi csillagunk, a Nap a Tejút fényszalagjára.

Az egyik alkalom éppen most következik, június 16-tól július 3-ig. Zárójel: ez a rövidebbik; a másik etap december elejétől veszi kezdetét és kétszer ilyen hosszú ideig tart majd. Egyik jobb, mint a másik, tehát nem érdemes „kicsi” és „nagy” Tejút-pacsiban gondolkodnod. Amúgy is: isteni minőségek esetében a mennyiség erősen másodlagos.

Amikor azt olvasod: „Istenek Útja,” ne holmi szakállas-kőtáblás, szigorú arcú, ítélkező istenségek sorfalával díszített sétányra asszociálj. Egészen halkan pötyögöm a következő gondolatot: az isten tebenned van és igen, tebenned él. Igen, fent, mert ösztönösen az égre emeled a tekinteted és felfelé kezdeményezel, ha isteni segítségre szorulsz. Ennél egyszerűbb az egész, legfeljebb leírni gubancos kicsit. Megpróbálom legalábbis.

Az isten nem egy kívülálló, tőled elkülönült entitás. Gyakran képzeljük így el, megy a megszemélyesítő játék; különösen, amikor – felelősséget nem vállalva – akarjuk erősebbik kezünk mutatóujját kinyújtva ezért-azért okolni. Tebenned él, de valóban ott a magasság. Mit jelent ez? Például a felettes énedet. Ő testesíti meg isteni lényegiségedet. Olyan ember még nem született meg, akiből ezt a részt kifelejtették volna. Olyan azonban elég sok akad, aki semennyire sem működteti.

Amikor a Nap a Tejútra lép, azt szakkifejezéssel élve „Tejúton tranzitáló Nap” megnevezéssel szokás illetni. Mire jó? Leginkább a magasabb minőségű kapcsolódásokhoz. Kivel? Az isteni minőséggel, azaz – mint megbeszéltük – a benned élő istenséggel, isteni énrészeddel.

Mivel segítheted a folyamatot? Tisztasággal, tisztulással, test-lélek-szellem szintjén. Nem nehéz belátni: egy finomabban működő antenna tisztábban közvetíti az adást. Ennek érkezik el az ideje. A spirituális bónuszrendszer jellege miatt bőven megéri. De ezt ne hidd el nekem csak úgy! Éld meg, tapasztald meg, hogy valóban így van.

kép: pixabay.com

közvetlen kapcsolódás a Tejúttal, az Istenek Útjával – ez igen!

Fénnyel fordulunk Húsvétra

Fénnyel fordulunk Húsvétra

Régi, visszatérő mintázatot pucolhatunk meg az elkövetkező napokban. Jellemző ugyanis, hogy nagyobb ünnepek közeledtével a meghitt várakozás helyett idegeskedés, felhalmozási kényszer; görcsös, az ellazulásra való ráfeszülés tapasztalható. Nyilván nem nálad, de a szomszédot, ha jobban megnézed, azonnal idefotózhatnád illusztrációként. Idén azonban dob és kínál egy magas labdát a Kozmosz, oldandó a gócpontot.

Túlzás nélkül jelenthetjük ki: a csütörtöki és pénteki napunk a világos, magas és magvas gondolatok és sugallatok érkezésével aranyozódik be. Ekkor ugyanis a Bika asztrológiai jelében járó Merkúr érkezik meg a Kos csillagképének legfényesebb, alfa csillagához, a Hamalhoz. Ez a csillag a Kos tekintete: a Tejútra néző, az Istenek Útjára fókuszáló figyelem látja a legmagasabb minőségeket – és feléjük tart. Ha úgy tetszik, a Merkúr aktuális pozíciójában egy mindennél fényesebb lámpás ragyog előttünk, az a bizonyos fényszalag (csillagösvény, ahogyan oly’ szépen mondja a székely hagyomány) és mi kozmikus létezőkként haladunk felé.

Tudatunkban és tudatosságunkban ott a vágy megélni a megvilágosodást. Tűnjön axiómának, de a „legsötétebb” embertársunkban is ilyen késztetések mocorognak. Még akkor is, ha jelen tetteivel nem ezt támasztja alá. Egyrészt nem tisztünk megítélni őt, másrészt pedig nincs tágabb, akár életeken átívelő rálátásunk, honnan jött és hová tart. Amit mi itt és most elítélünk, alávaló cselekedetnek bélyegzünk meg, könnyen lehet, hogy az ő fejlődési ívén már (komoly) eredmény.

Végtelenül szemléletesen ábrázolta ezt egy bölcs tanító annak idején: egy csoki ellopása mást és mást jelenthet. Van, akinek visszacsúszás és botlás az útján, másnak óriási fejlődés. Utóbbinál most nevén nem nevezendő politikus (nem Voldemort….) szerepelt, akinek például egy murvaőrlő eltulajdonítása után egy szelet csokoládé ellopása már jelentős előrelépést jelent. Ez a valódi relativitáselmélet.

A szellemiségünk égi szimbolizálójaként megjelenő Merkúr nem csak a Tejútra néző Hamal miatt érdekes most. A Kos feje fölött ugyanis ott ragyog az Északi Háromszög (Triangulum). Háromszög – hármasság, mégpedig szent hármasság. Leggyakoribb értelmezése a test-lélek-szellem szent hármassága, de én nem szűkíteném le ennyire. Mindenfajta szent hármasság hordozója ez a csillagzat, például az anya-apa-gyermek trióra is gondolhatunk itt.

Gondold végig: a háromszögben mindig ott az emelkedés, hiszen – fordítsuk bárhogyan – a csúcsa hegyet, irányt adó, fókuszáló erőket rajzol ki. A Triangulum ösztönöz a szintemelkedésre, ezt pedig a Merkúr aktuális pozíciója okán elsődlegesen szellemi síkon indítjuk el. Elsődlegesen és nem kizárólagosan: a szellemi oldal magával húzza a lelki és a testi vonatkozást is, hiszen a hármasság egyben egység is. Nem „szakadhat szét” az emelkedés során.

Az az „emelkedés”, amikor az egyik területünk magaslik ki a többi közül, valójában fals működés, kiigazítást igényel. Stephen R. Covey szép képe: ha egy bot egyik felét megragadjuk és felemeljük, a másik is jön vele. Így működik az igazi emelkedés és az ilyen típusú szintemelkedést ösztönzi a Hamallal együtt álló, az Északi Háromszög fényében fürdőző Merkúr.

Természetesen a kommunikációt sem hagyja érintetlenül a két nap varázsereje: sokkal jobban, szabatosabban tudsz dolgokat megfogalmazni, összegezni. Vedd észre: miután megértetted az egységben meglévő hármasságot (de ha úgy tetszik: a hármasságban élő egységet, hiszen ezek azonos minőségek), úgy ezt már bizonytalankodás nélkül tudod társaidnak is elmondani. Megértés és megértetés területén is extrát nyújt ez a két nap.

Különösen alkalmas a jövőt érintő tervek, elképzelések megbeszélésére. Ha nagyra törő terveket dédelgetsz, ha vágysz valami maradandót alkotni, akkor „kötelező” legalább töprengened róla, elmélkedni és engedni az ötleteket felszínre bukkanni. Még jobb, ha hangos szóval beszélsz is róluk (emlékezz: a kimondott szó teremtő ereje végtelen). Ez tudja és kínálja a Merkúr-Hamal találkozó.

kép: pixabay.com

tekintet, ami a legmagasabb minőségekre irányul – erre nyílik meg értelmünk

A legszebb búcsú

A legszebb búcsú

Nem minden kapcsolódás vége fájdalmas, sőt. Van úgy, hogy a búcsú szinte fennköltebb az együttlétnél. Mert a közösen töltött idő alatt mindkét fél többé, jobbá vált. Az élmények megmaradnak – akár örökké. Nem csak az emlékezet: a sejtek memóriája őrzi meg őket. Szerb Antal ragyogó szépséggel írta le a kamaszkori szerelem „apróságainak” bevésődését, amire még a halálos ágyadon is tűpontosan fogsz emlékezni. Mert mélyre ment és rögzült. Mosoly társul hozzá, meg talán egy csipetnyi nosztalgia is. És ez rendjén való.

Az elköszönés lehet elemelkedés is. Nem csak egymástól – az adott helyzettől. Visszatekintve rálátsz: amit egymásnak adtatok, az jóval több, mint amit külön-külön felcsipegethettetek volna utatok során. A könnyek beleférnek, mert nem mindegyik keserű, ahogy azt Gandalf a Frodót Szürkerévben búcsúztató hobbitoknak bölcsen megemlítette.

Az égre nézve rajzolódik ki: a február tizedike óta egzakt, azaz szoros, egymástól egy ívfokra el nem távolodó együttállás ideje lejár. Egészen pontosan március 13-án „fut ki” a Mars és a Vénusz szorosan összesimuló tánca. A vég azonban – szokásosan – egy új kezdet is. Mert a szokatlanul hosszú, közösen töltött idő nem múlt, nem múlhat el építő nyomok és visszamaradt, értékes hozadék hozam nélkül.

A Vénusz esszenciális női, a Mars pedig férfi energia. Ezer és egy ragyogó tulajdonság társítható hozzájuk. Mikor egymás közvetlen közelében tartózkodnak, mint történt most hosszú heteken át, intenzív hatást fejtenek ki. A hermetikus, azaz Hermész Triszmegisztosz nevéhez kötődő, a Smaragdtábla kapcsán ismertté vált tanítás vési be: amint fent, úgy lent. Ami az égen történik, kell, hogy legyen földi valóságunkban is megfelelője.

Ennek végtelenül egyszerű visszafejtéséhez egy picit nem árt jó megállni. Megpihenni, szusszanni és közben ismételve frissíteni. Igyekszem könnyen használható segédletet kínálni hozzá. A két planéta együttállásásról többször is írtam, őket belinkelem, a dőlt és színes betűs szavak rejtik a korábbi értekezéseket. Rájuk kattintva-koppintva szélesebb spektrumú megértéshez juthatsz.

Életnász. Ezt a nevet adtam az első összegzésnek, ahol körüljártuk, miért fontos, mit kell érdemes tudni róla, mettől meddig tart és ami a legfontosabb: itt és most, a földi valóságban terád hogyan gyakorol hatást.

Szerelemturbósítás. Hatásvadász cím, elismerem, ám ennél lájtosabb kifejezés kevés lett volna. Mihez is? A harmadiknak betársuló Plútóval trióvá fejlődő egyesülés erejének és minőségének ábrázolásához. A két erőbolygó, a Mars és a Plútó közösködése önmagában is kiérdemli a szuperlatívuszokat, a Vénusszal kiegészülve azonban már fejet vakartat. Vajon milyen szó, kifejezés adja vissza, amit hármasban elérhetővé tesznek?

Szerelemtisztulás. A harmadik bejegyzés meséli el, mi történik, mikor Mars és Vénusz kéz a kézben táncol át a Vízöntő asztrológiai jelébe. Az őszinteség, a könnyedség és a felszabadulás fényoszlopainak sajátosságait vettük górcső alá. Tudom, eddig áradozósnak tűnt minden sor és jelző. Ennek az írásnak az utolsó előtti bekezdése oldja fel az esetleges görcsöket és támasztott elvárásokat. Mert ilyen szépséges égi helyzet esetén méltatlan a frusztráció; nem kaphat teret.

Most pedig búcsút intenek egymásnak. Na nem örökké, sőt. Ezer és egy módon, különböző fényszögeken keresztül újra és újra összefűződnek. A Mars-Vénusz együttállás sem olyan, „egyszer az életben” típusú, mint például két lassú mozgású bolygóé. De a mostani közös történet végére a kozmikus forgatókönyvíró odapöttyintette az utolsó pontot. És ez jó.

Elemelkedés. Az elválás kellemetlen felhangú és gyomrot facsaró kicsengésű kifejezését bátran helyettesítsd be az elemelkedéssel. Mert innen megközelítve, kikapcsolva a gyászolás mintázatát, már láthatod is a magasabb értelmet. A fényt. És igen, képes vagy ennek szolgálatába (azaz és magyarul: életed boldogabbá formálására) állítani a női és férfi típusú cselekvő-teremtő erőidet.

A most véget érő hosszú együttállás egy folyamat; olyan, akár egy kanyargós folyam. Ilyet is láthatsz az égen. Ő nem más, mint az Eridanus. Az alvilág folyója. Nem pokol, alvilág. Alsó és belső, azaz lelki-érzelmi birodalmad kanyargós vize. Hozzá hasonlatos a Mars-Vénusz találkozó egy hónapnál is hosszabb, együtt mozgó, ide-oda térülő közös útja.

A párhuzam azért is élő, mert mély, belső folyamatok indulhattak meg benned, ahogyan régi blokkok oldódásának is ideje érkezett. Ha pedig csóválod a fejed, hogy ez leírva szép, de az égegyadta világon ebből semmit, de semmit nem tapasztaltál, nem baj. Tudnod kell, hogy számtalan spirituális – és ami azt illeti, a hétköznapi életben működő – folyamat első szakasza(i) a szem és az elsődleges érzékszervek számára nem felismerhető(k). Attól még van, tevékenykedik, de nem lobogtat tizenkét négyzetméteres harci zászlót.

Nem mennek világgá. Sem a Mars, sem a Vénusz. Elköszönésük azonban különleges égi ponton történik. Ezért látod a fényt. Akkor is, ha alagútban érzed magad, aminek falait kilátástalanságból emelték. Az ok pedig a Bak csillagképében rejlik. A csillagzat szemét, a Tejútra tekintő Oculus csillagot választotta búcsúpontként a két égi vándor. Azaz: látod, merre az előre. Ha a szemed még nem ismerte fel a mintákat, tudd: erre ösztönöz a kozmikus energetika. És ahogy fent, úgy lent. Képes vagy észlelni, meglátni a legjobb, legszebb megoldást. És tenni, menni érte és felé. És elérni személyes megváltásodat, szintemelkedésedet. Mert a Bak fényábrája erről (is) szól.

Száz szónak is egy a vége. Lehetne szaporítani a leírtakat, de minek? Olyan szépen áll össze a nagytotál. Csak nézz a csillagok világágba, nyitott és befogadó szívvel. Elképesztően szép megoldóképletek érkeznek; akár olyan is, ami túlszárnyalja az elméd által elképzelhetőt. Ezért jó egy kicsit valóságot is tágítani. Menni fog.

kép: pixabay.com

szenvedély, energiák, lüktető élet – Mars és Vénusz násza nem múlik nyomtalanul

Retrográd Merkúr, ami felülírja az előítéleteket

Retrográd Merkúr, ami felülírja az előítéleteket

A Merkúr – visszatérő szokásához híven – ismét retrográd irányba fordul kedden. Honnan hová tart? Asztrológiai értelemben az Ikrek utolsó dekádjából (harmadából) a jel közepéig hátrál vissza. A direktbe fordulás napja pedig június 24-én érkezik el, azaz közel három hétig hoz helyzetbe ez az égi mintázat.

Olvastál már rosszat a retrográd Merkúrról? Javaslom, felejtsd el. Egyszerű, tőről metszett előítélet és mint ilyen, működésképtelen. Elismerem, mondhatsz példát olyan prekoncepciókra, amiket az élet és a tapasztalataid igazoltak. A pöttyös héjú banán érett és gyakran puha. Ha leng a lánc, meleg az ülőke. A retrográd Merkúrról szokás bölcsen bölcsnek látszani akaró módon nyilatkozni.

Amikor Mória mélyén Gandalf megküzd a balroggal és a mélybe zuhan, még egy utolsó kiáltás telik tőle: „Fussatok, bolondok!” Mit ír mostanság az, akiből hiányzik Ganadlaf mágus tudása, de jó szándék vezeti? „Fossatok, bolondok!” Fossatok, mert össze fog törni az autód. Ha nem, akkor karcolás nélkül lopják el. Ha nincs autód, akkor a bringádat. Ha mégsem, akkor a bokád fordul ki. Esetleg elbeszéltek egymás mellett fontos ügyekben. Tönkremegy a telefonod. A sor végtelen. Igazságtalannak tűnök? Nem vagyok az, mert igaza van a felkiáltónak: aki – a hátráló Merkúrtól – fosik, az bolond.

Jó, ez durván általánosító volt, de nézzük meg, mit tehetünk, hogy a félelem angol-, akarom mondani írmagját is kiirtsuk? Először is, vegyészkedjünk egyet. Mindegy, szeretted-e a kémiaórákat, vagy sem. Hagyjuk a Mengyelejev-táblázatot, most csak a félelem oldószerére koncentráljunk? Mi is az? Igen, igazad van: a tudás. Mik az összetevői? A kellően alapos ismeretek és némi belső alkímia, hajlandóság és a továbblépés szándéka. Ez érleli benned életelixírré az összetevőket.

Aggodalomoszlató tisztába jönni a retrográd mozgás lényegével. Ez végtelenül egyszerű, talán ezért sétál el mellette oly’ sok asztroszaki. A hátráló bolygó segítségével visszatérő problémákat tudsz megoldani. Ehhez jellemzően több erő kifejtése szükséges, ám busás megtérülési rátával teszi vonzóvá a Kozmosz a szorgalmi feladatot. A „busás” jelzőt olvasva gondolj bátran exponenciálisan emelkedő ívű görbére; az egyenes arányosság most kispados. Máris kedved ébred ingujjat feltűrni, mert megéri. Alapvetés, hogy soha, semmikor, semelyik égi helyzet nem akar szívatni.

Amint ezt bevésed, önmagától nyílik meg benned a lehetőségcentrikus gondolkodás kapuja. Mit megnyílik: szélesre tárul. Ezen a tágas nyílászárón keresztül már ítélet-szűrők nélkül engeded be a hátráló Merkúr valódi üzenetét. Azt a lényegiséget, amiről szól és amire már kinyílt a szíved és ráhangolódott belső hallásod. Most pedig lássunk neki a spirituális hagymahámozásnak, azaz bontsuk le a retrográd Merkúr rétegeit!

Elsőként az asztrológiai megközelítést vegyük górcső alá. Végig az Ikrek jelében jár a bolygó. Mi az, amit meg kéne értened? Tudod is, de mélyen belül munkálkodik benned valami tiltakozás, maradiság? Lehet, hogy réges-rég kimondhattál, ki kellett volna mondanod valami fontosat?  A megértés-kommunikáció ösvényén haladva a hátráló Merkúr rámutat, mi ez a minőség.

Menekülőre fogni dőreség. Ebben az esetben gyakran aktiváljuk az alacsony szinteket, arra pedig annyi szükségünk van, mint lufiárusnak a nyílzáporra. A beleállás-megértés-kimondás régről veled élő gordiuszi csomókat old ki/vág le. Áldásos „melléktermék” a beavatás. Beavatás, azaz felismerés, rácsodálkozás. Mozaikkockák állnak össze és a képen örömmel látod önmagadat – nem is akárhogyan. Éppen abban az élethelyzetben, amikor frappáns módon oldasz meg egy ilyen, visszatérő helyzetet. Mit kapsz még hozzá, túl az elégedettségen? Megkönnyebbülést, a jól végzett munka felett érzett jogos büszkeség nagyszerű érzését. Ezért megéri belevágni, nem vitás. Egy réteg kipipálva, ideje a pikánsabb ínyencfalatok háza tájára látogatni.

A csillagok világába tekintve megkapóan érdekes kép rajzolódik ki. Mielőtt konkrét csillagképi jelentéseket fürkésznénk, engedd meg, hogy feltálaljam a főfogást. Ez pedig a Merkúr és a Tejút kapcsolata. Most, május legvégén már csak hajszálnyira volt Hermész planétája az Istenek útjától. Szinte nyújtotta a lábát, mikor sarkon perdült. Nyugi, ez nem rossz. Felejtsd el az üresen csattanó fogak bosszantó érzését a kicsúszott falat nyomán. Az helyénvaló az ebédlőasztalnál, az égen nincs hiány.

Adjunk kicsit több fényt a jelentésnek! Ez az, így még jobban látjuk: a szintemelkedéshez, a magasabb minőség eléréséhez érdemes egy pillanatra megállni. Nem megtorpanni, hiszen jó jön. A tudatos, tervezett megállás értelmes célt szolgál. Ez pedig a hátra tekintés. Vajon van-e a múltadban olyan merkúri tartalom, amiért érdemes visszamenned? Jó-jó, ezt kifejtem bővebben is. Felékszültél az osztályváltásra? Elrendezted a dolgaidat? Méltó módon elvarrtad a szálakat? Előkészítetted az új befogadását? Vajon tényleg jól dolgoztál? A hátráló Merkúr a Tejútra lépés előtt ad neked pár hetet.

Időt – mégpedig bőségesen mérve – arra, hogy ezeket végig gondold, majd elvégezd a szükséges korrekciókat. Minden kiigazítás, csiszolás – a gondolati sorják eltüntetése – növeli méltóságod szintjét a Tejútra lépéshez. Vedd észre a sorok között megbúvó árnyalatot! Lehet, hogy sokan homlokegyenest másképp gondolkodnak. Azt szajkózzák: légy kemény, durva világunkban inkább előbb üss, abból baj nem lehet. A retrográd Merkúr az ilyen típusú hitrendszerekről is segít lecsatlakozni. Ha a busz rossz felé visz, szállj le róla időben.

Most pedig lássuk a csillagképi hátteret, hiszen ez színezi ki a tolató mozgást! Az Orion (Nimród) – különleges szimbolikájú – övétől indul vissza a Merkúr. Az öv az alsó és felső világok határvonala, egyben találkozási pontja. Az eredményes és méltó továbblépéshez érdemes tisztába kerülnöd saját alsó- és felső világoddal. Mit értek ez alatt? Az ösztönszintű működés és a szellemi vezéreltség összhangjára, átitatva az érzelmiséggel. Erre nyugodtan mondhatod, hogy „köszi, ennél katyvaszosabb neszesemmifogmegjól-t sem írtál még!” Lehet. Én hiszek benned és abban is, hogy a szemeden túl a szíveddel is olvasod ezeket a sorokat. Ebben az esetben már nem csak tudod, érzed is a mondandót.

Illeszd össze, milyen a működési optimumod. A fenti összetevők arányának tudatosítása és az újrakalibrálás változtatja életgúnyádat újra komfortossá. Ebben az új állapotban már nem szorít az öv, bőségesen kapsz levegőt. Apropó, tudj róla: az Orion övére a tarsolya van akasztva, ami csillagbölcső, varázseszközök, varázserők jelölője. Tőlük kapsz extra segítséget és inspirációt, tehát ne gondold, hogy egy pillanatig is magadra vagy hagyva. Az egyensúly megteremtéséhez, megszilárdításához, magasabb szintre emeléséhez pedig egy lépés adja meg a kulcsot. Lépés? Milyen lépés? – kérdezheted. A válasz a Rigel csillag üzenetéből olvasható ki.

Ő az Orion egyik lába (A másik a Saiph). Láb: lépés, elindulás. Nem mindig fizikai síkon: jelezhet szándékot, elhatározást, döntést. A visszatérő Merkúr mutat rá: ha korábban vacilláltál, ideje határozottan mozdítani a lábadat és megremegés nélkül lépni. Ezért kapod a lehetőséget, itt a titok, ami elvezet a legjobb megoldáshoz. A hátrálást pillanatnyi szünet, majd – direkt irányba történő – fordulat zárja le.

Az új időszakban, immár „szokásosan” járó Merkúr-címer alatt (ez lesz június 24. után) jóval magasabb minőségű egyensúlyi állapotban élheted napjaidat. Alsó és felső, külső és belső világod rázod illeszted helyre. Hogyan is? Átgondolva a helyzetet, megtéve a lépéseket. Ha innen pillantasz a hátráló Merkúrra, szerinted az igazi Gandalf zuhantában fosásra bíztatna? A benned élő bölcs bizony dörzsöli tenyereit, mert csodás hetek előtt állsz. A Bellatrix és a Capella csillagok pedig a hátrálás megkezdése és a direktbe fordulás után is „útba esnek jövet, menet,” tehát beszélni is fogunk róluk.

kép: pixabay.com

a retrográd Merkúr segít minden körben magasabbra emelkedni

Pin It on Pinterest